Glutation

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Glutation
Glutathion.svg
IUPAC-név l-γ-glutamil-l-ciszteinilglicin
Szabályos név (2S)-2-amino-5-({(2R)-1-[(karboximetil)amino]-1-oxo-3-szulfanil-2-propanil}amino)-5-oxopentánsav
Más nevek GSH, redukált glutation
Kémiai azonosítók
CAS-szám 70-18-8
PubChem 124886
ChemSpider 111188
EINECS-szám 200-725-4
DrugBank DB00143
KEGG C00051
ChEBI 16856
RTECS szám MC0556000
ATC kód V03AB32
Gyógyszer szabadnév glutathione
Gyógyszerkönyvi név Glutathionum
Beilstein 1729812
ChEMBL 1543
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C10H17N3O6S
Moláris tömeg 307,32 g/mol
Megjelenés fehér por
Olvadáspont 193 °C (bomlik)
Oldhatóság (vízben) 292,5 mg/ml
Megoszlási hányados −6,4
Veszélyek
MSDS Science Lab.com
EU osztályozás Irritatív Xi
NFPA 704
NFPA 704.svg
1
2
0
 
R mondatok R68 R36/37/38
S mondatok S24/25 S36/37/39 S27 S26
LD50 5000 mg/tskg (egér, szájon át)
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A glutation (GSH) egy glicinből, ciszteinből és glutaminsavból álló tripeptid, melyben a glicinhez normál peptidkötéssel kötődő cisztein gamma-peptidkötéssel kapcsolódik a glutaminsav oldalláncának karboxilcsoportjához. Jelentőssé teszi a szervezetben antioxidánsként elfoglalt szerepe – ebben a minőségben védi a sejtalkotókat az olyan reaktív oxidáló intermedierektől (ROI), mint a szabad gyökök és a hidrogén-peroxid.[1]

Tiolcsoportja miatt redukálószer, eukarióta (pl. emberi) sejtekben koncentrációja körülbelül 5mM. Két glutation diszulfid-hidat alkothat, az így képződő oxidálódott termék a glutation-diszulfid (GSSG), vagy l-(–)-glutation.[2]

Az oxidált glutation enzimatikus úton, glutation-reduktázzal alakulhat vissza redukált formájává. A folyamathoz az elektront NADPH szolgáltatja.[3] A GSH:GSSG arány normális esetben a humán sejtekben 500:1[4], az arány GSSG irányába történő eltolódása a sejt mérgezettségének jele lehet.[5]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pompella, A; Visvikis, A; Paolicchi, A; Tata, V; Casini, AF (2003). "The changing faces of glutathione, a cellular protagonist". Biochemical Pharmacology 66 (8): 1499–503.
  2. REACTION: R05267 (KEGG)
  3. Couto, Narciso; Malys, Naglis; Gaskell, Simon; Barber, Jill (2013). "Partition and Turnover of Glutathione Reductase from Saccharomyces cerevisiae: a Proteomic Approach". Journal of Proteome Research 12 (6): 2885–94.
  4. Ádám V., Dux L. et al. Orvosi biokémia. Szerk. Ádám Veronika. Budapest: Medicina Kiadó. 2004. 248.
  5. Pastore, Anna; Piemonte, Fiorella; Locatelli, Mattia; Lo Russo, Anna Lo; Gaeta, Laura Maria; Tozzi, Giulia; Federici, Giorgio (2003). "Determination of blood total, reduced, and oxidized glutathione in pediatric subjects". Clinical Chemistry 47 (8): 1467–9.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó lapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]