Glutamin szintetáz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Glutamin szintetáz
Azonosítók
Jel GLUL
HUGO [1]
Entrez 2752
OMIM 138290
RefSeq NM_002065
UniProt P15104
Egyéb adatok
EC szám 6.3.1.2
Lokusz 1. krom. q31

A glutamin szintetáz (GS) (EC 6.3.1.2) a nitrogén metabolizmus egyik kulcsenzimje, feladata létfontosságú, hiszen a szervetlen ammóniát szerves vegyületekbe építi be. Megtalálható prokarióta és eukarióta szervezetekben egyaránt. Aktív centrumában kétértékű fémion található, emiatt érzékeny a fémstresszre.

A következő reakció katalizálásában vesz részt:

Glutamát + ATP + NH3 → Glutamin + ADP + foszfát

Tehát egy amino csoportot köt hozzá a glutaminsavhoz, és a reakcióhoz szükséges energiát ATP-ból nyeri. Működése inhibitorokkal (gátlószerekkel) gátolható. Ilyenek például a metionin szulfoximin, foszfinotricin, melyek szerkezetileg a glutamátra hasonlítanak. Ezeket a vegyületeket herbicidek alapanyagaként is használják.

Típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eddigi ismereteink alapján a glutamin szintetáznak három fő típusa van:

  • I. típusú enzim (GSI) a prokariótákra jellemző, a fehérje 12 alegységből áll. Szabályzásában fontos szerepe van, hogy az enzim adenilált-e. Ugyanis az adenilált fehérje inaktív, működésképtelen. Az aktívcentumban legtöbbször mangán ion található.
  • II. típusú enzim (GSII) az eukariótákra jellemző, valamint néhány baktérium csoportban is ez a fajta glutamin szintetáz található meg (Rhizobiaceae, Frankiaceae, Streptomiceaceae). A GSII csak nyolc alegységből áll, aktív centrumában magnézium ion található. A növényekben több izoenzimje is megtalálható a glutamin szintetáznak. Egy külön izoenzim van a kloroplasztiszban, melynek fontos szerepe van a fotoszintézist kísérő fotorespiráció során kelletkező, a sejt számára toxikus, ammónia eliminálásában.
  • III. tipusú enzimet (GSIII) eddig csak a Bacteroides fragilis és a Butyrivibrio fibrisolvens baktériumokban találtak. Ez fehérje hat alegységből áll.

Ezeknek a típusoknak a térbeli szerkezete jól ismert, azonban a működésük, szabályzásuk és a sejtben betöltött szerepük még nem teljesen tisztázott.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Glutamine_synthetase című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]