Glukono-delta-lakton
| Glukono-delta-lakton[1][2] | |
|---|---|
 |
 |
| IUPAC név | (3R,4S,5S,6R)-3,4,5-trihydroxy-6-(hydroxymethyl)tetrahydro-2H-pyran-2-one |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [90-80-2] |
| PubChem | 736 |
| SMILES | C(C1C(C(C(C(=O)O1)O)O)O)O |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C6H10O6 |
| Moláris tömeg | 178,14 g/mol |
| Megjelenés | fehér, kristályos por |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[3] |
| R mondatok | (nincs)[3] |
| S mondatok | S24/25[3] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A glukono-delta-lakton (GDL) egy a természetben is megtalálható szerves vegyület, melynek képlete C6H10O6. A glükonsav ciklikus észtere. Tiszta formában szobahőmérsékleten fehér, szagtalan, kristályos port alkot.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
A GDL gyümölcsökben, mézben, és borokban nagy mennyiségben fordulhat elő. Savas tulajdonsága miatt savanykás ízű, de a savanyúsága körülbelül harmada a citromsavénak. A szervezetben cukorrá bomlik, tápértéke azonos mennyiségű cukorral egyenértékű.
Előállítása [szerkesztés]
A glükonsav vizes oldatában körülbelül azonos mennyiségű glukono-delta-lakton keletkezik, de a hőmérséklet, valamint a pH növelésével a GDL aránya növelhető.[4]
Felhasználása [szerkesztés]
Élelmiszerek esetén általában cukorból, gombák segítségével állítják elő, vagy szintetizálják. Főként különféle fémek megkötésére, valamint savanyúságot szabályozó anyagként alkalmazzák. Egyes esetekben az élelmiszerek előállítása során alkalmazzák, mert megakadályozza a gépek alkatrészeire lerakódó kalcium és magnézium kicsapódását. E575 néven számos élelmiszerben előfordulhat. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva. Nincs ismert mellékhatása.
