Glenn Brown

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Glenn Brown (Hexham, 1966–) angol festő., akit Turner-díjra jelöltek 2000-ben. Jelenleg is Londonban él és dolgozik.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Stílusa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Glenn Brown művészete, ikonográfiája mélyen gyökerezik a történelemben. Alkotásaiban újra és újra utalásokat tesz régi vagy modern, ismert vagy ismeretlen mesterekre – idézi vagy kigúnyolja őket. Hiperrealista stílusban másol képeket, ami miatt a Dalí Alapítvány korábban be is perelte.

Brown festményeinek felszíne egyöntetűen sima. Jellemző a tipikus trompe l’oeil illúzió (ejtsd tromplöj), szó szerinti jelentése: a szemet becsapó) viharosság, mely egy festői alkalmazás. Korokat, stílusokat, műfajokat, előadásmódokat kever munkáiban.

Viták művei kürül[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Volt néhány jogvitája a 2000-es Turner-díj kiállításon, ahol az egyik képét az 1973-as Tony Roberts sci-fi illusztrációhoz, a Double Star-hoz hasonlították. A festő egyszerűen csak más technikát, szórópisztolyt használt. A művészettörténeti kánonjába már régen befogadott műveket újított fel a mai, inkább a populáris kultúrából ismert módszerrel. Elhagyta az eredeti műveket hitelesítő festői kézjegyet, sterilizálta az előadásmódot, a képeknél lemondott az érzéki anyagkezelésről. Ennek ellenére, vagy éppen ezért a hatalmas vászon az egyik legcsodáltabb mű volt a Turner kiállításon, a Londonban levő Tate Galériában. [forrás?]

  • Brown megkérdőjelezi a szerzői művek eredetiségének követleményét és gyakran másol klasszikus képeket, így pl. Fragonard, Rembrandt vagy Dali képeit. A Dali alapítvány az 1990-es években be is perelte Glenn Brownt.

Kiállításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műveiből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ariane 5 (1997, olaj, vászon, táblára kasírozva, 91 x 72 cm)
  • Böcklin sírja (Böcklni's Tomb) (Chriss Foss 1981-es "Floating Cities"" - Lebegő városok című művének másolata,1998, olaj, vászon, 221 x 330 cm)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Ludwig Múzeum kiállítási ismertetője, 2010.