Gjanendra nepáli király
| Gjanendra | |
 |
|
| Gjanendra nepáli király | |
|
|
|
| Nepáli Királyság 13. királya | |
| Gjanendra | |
| Uralkodási ideje 2001. június 4. – 2008. május 28. |
|
| Örököse | Parasz herceg (1971–) |
| Koronázása | Katmandu 2001. június 4. |
| Elődje | Dipendra |
| Utódja | a köztársaság kikiáltása |
| Nepáli Királyság 9. királya | |
| Gjanendra | |
| Uralkodási ideje 1950. november 6. – 1951. január 8. |
|
| Koronázása | Katmandu 1950. november 7. |
| Elődje | Tribhuvana |
| Utódja | Tribhuvana |
| Nepáli Királyság régense | |
| Gjanendra | |
| Uralkodási ideje 2001. június 2. – 2001. június 4. |
|
| Elődje | Birendra |
| Utódja | önmaga mint király |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Sah-dinasztia |
| Teljes neve | Gjanendra Bir Bikram Dzsang Bahadur Sah |
| Született | 1947. július 7. (65 éves) Katmandu, Nepál |
| Házastársa | Komal királyné (1951–) |
| Gyermekei | Parasz herceg (1971–) Prerana hercegnő (1978–) |
| Édesapja | Mahendra nepáli király (1920–1972) |
| Édesanyja | Indra nepáli hercegnő (1924–1950) |
Gjanendra (Katmandu, Nepál, 1947. július 7. – ), nepáliul: ज्ञानेन्द्र वीर विक्रम शाह, nepáli király, a Sah-dinasztia utolsó királya.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Apja Mahendra nepáli király, anyja Indra nepáli hercegnő, Kumar Hari Samser Dzsang Bahadur Rana lánya.
Még nagyapja, Tribhuvana király életében és annak uralma idején az akkori miniszerelnök, Mohan Samser Dzsang Bahadur Rana (1885–1967),[1] az addig a miniszterelnököket adó Rana család tagja, a királyi háznak a Rana család-ellenes lépéseire válaszul 1950. november 6-án trónfosztotta Tribhuvana királyt, aki Mahendra trónörökössel, Gjanendra apjával együtt a katmandui indiai nagykövetségre menekült, majd onnan november 11-én Indiába távozott. A miniszterelnök a nagyapa trónfosztásával, Mahendra trónörökös és elsőszülött fia, Birendra herceg háttérbe szorításával egyidejűleg 1950. november 6-án Katmanduban királlyá kiáltotta ki Mahendra trónörökös másodszülött fiát, az akkor hároméves Gjanendra herceget. Másnap, november 7-én pedig a kis királyt Nepál 9. királyává koronáztatta. A sikeres puccsot azonban nem követte nemzetközi elismerés, ezért 1951. január 8-án Gjanendra névleges királysága véget ért, nagyapja pedig 1951. február 15-én tért haza Katmanduba, ekkor újra kezébe vette a hatalmat, és véghez vitte a Ranákat a hatalomból kiszorító politikáját. Az utolsó Rana miniszterelök végül 1951. november 12-én kényszerült lemondásra. A Rana családot ezzel végleg kiszorították Nepál kormányzásából.
A három és féléves trónfosztott kis király újra visszazökkent korábbi életébe, de ez két hónapos királyosdi örök nyomot hagyott a lelkében, ami a későbbi életében válik majd nyilvánvalóvá. Bátyjához, Birendra királyhoz hasonlóan a darzsilingi St Joseph's College-ban, majd, a katmandui Tribhuvana Egyetemen tanult, ahol 1969-ben szerzett baccalaureatusi (BA) fokozatot. 1970. május 1-jén megnősült, felesége Komalt (1951–) Kendra Shamsher Jang Bahadur Rana lányát, aki anyai ágon a Sah-dinasztia leszármazottja, és a nővére, Aisvari (1949–2001) Gjanendra bátyjának, Birendra királynak volt a felesége.
2001-ben adódott újra alkalom az immár 54. életévébe lépett és a trónöröklési rend szerint a hatalomba visszatérésre esélytelen, trónfosztott királynak, hogy kezébe vegye Nepál ügyeit. A néphit szerint ő mozgatta a szálakat a nepáli királyi családban 2001. június 1-jén pénteken este történt mészárláskor, melynek során a hivatalos változat szerint Dipendra trónörökös egy banketten kilenc családtagját: apját, anyját, két testvérét, két nagynénjét, egyik nagynénjének a férjét, egyik nagybátyját és apjának egy női elsőfokú unokaestvérét megölte, és számos rokonát: sógorát, Gjanendra feleségét és fiát, valamint apjának egy másik unokatestvérét súlyosan megsebesítette. Ezután pedig elmenekült, önmaga ellen fordította a fegyverét, és öngyilkosságot követett el.[2] Gjanendra ekkor nem tartózkodott Katmanduban. A nepáli közvélemény nem hitte el a hivatalos változatot, és a kínai titkosszolgálat művének tartja a mészárlást, melynek során a trónörököst egy dublőr helyettesítette, aki Dipendra ruházatát viselte és elmaszkírozta magát. Dipendra nagybátyát, Gjanendrát tartják a történések szellemi atyjának, aki jó viszonyt ápolt mind unokaöccsével és a kínai titkosszolgálattal, és ő nyert a legtöbbet a királyi család kiirtásával.
A hivatalos változat szerint a herceg házassági ügye állhatott háttérben, mert szülei ellenezték a tervezett házasságot az 1951-ig a miniszterelnöki tisztséget adó Rana család egy nőtagjával. A herceg a végzetes estén rengeteget ivott, belekötött az egyik vendégbe, ezért az apja kérte, hogy menjen a szobájába, majd egy óra múlva (állítólag kábítószert is fogyasztott közben, és a barátnőjével is beszélt telefonon), az életben maradt szemtanúk szerint berontott a terembe, és lövöldözni kezdett.[3]
Az öngyilkossága után még három napig kómában feküdt, ezért erre az időre a nagybátyja, Gjanendra lett a régens, és állítólagos tette ellenére apja halála után a trónöröklési rend alapján őt kiáltották ki királynak, és bár nem volt már többé tudatánál, haláláig, június 4-éig ő volt hivatalosan Nepál uralkodója.
2001. június 4-én unokaöccse halálával megörökölte a trónt, hiszen a mészárlásban bátyjának, Birendra királynak mindkét fia, a kisebbik Niradzsan (1978–2001) is meghalt, és Birendra egyik fiának sem volt gyermeke, nők pedig nem örökölhették a trónt, így Birendra életben maradt leányunokái, leányának, Sruti hercegnőnek (1976–2001) a kislányai: Girváni (1998–) és Szurangana (2000–) sem, ezért mint másodszülött fiú, Gjanendra volt a soron következő trónutód. Gjanendra királyt másodszor is megkoronázták, rögtön unokaöccse halála után 2001. június 4-én Katmanduban.
A trónon küzdelmes hét év következett, melyet a pártokkal, a parlamenttel és a maoistákkal folytatott, végül alulmaradt, és a Nepáli Kommunista Párt hatalomra kerülésével eltörölték a királyságot, és kikiáltották a köztársaságot 2008. május 28-án. Gjanendra nem hagyta el Nepált, és az új hatalom meghagyott neki néhány palotát is lakóhelyül. Bár másodszor is elvesztette királyi címét, de nem adta fel a reményeit, hogy újra visszatérjen a hatalomba.
Gyermekei [szerkesztés]
- Feleségétől, Komal királynétól (1951. február 18. – ), 2 gyermek:
- Parasz herceg (1971. december 30. – ), felesége Himani hercegnő (1976. október 1. – ), Bikram Sah lánya, 3 gyermek:
- Purnika hercegnő (2000. december 12. – )
- Hridajendra herceg (2002. július 30. – )
- Kritika hercegnő (2003. október 16. – )
- Prerana hercegnő (1978. február 29. – ), férje Radzs Bahadur Szing (1973. október 20. – ), Navaradzs Bahadur Szing fia, 1 fiú:
- Partab úr (2004. október 10. – )
- Parasz herceg (1971. december 30. – ), felesége Himani hercegnő (1976. október 1. – ), Bikram Sah lánya, 3 gyermek:
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Mohan Samser Dzsang Bahadur Rana 1948. április 30-ától 1951. november 12-éig Nepál miniszterelnöke volt.
- ↑ Élet és Tudomány, LXVI. évf. 50. sz. 2011. pp. 1577-1579.
- ↑ BBC News/Prince blamed for Nepal massacre, 2001. június 14. – 2010. november 29.
Irodalom [szerkesztés]
- Morby, John E.: A Nepáli Királyság, In: J. E. Morby: A világ királyai és királynői. Az idők kezdetétől napjainkig, [ford.: Hideg János], Maecenas Könyvkiadó, 1991, 290. (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Christopher Buyers: The Royal Ark/Nepal/The Royal House of Shah – 2010. november 29.
| Előző Tribhuvana |
Nepál királya 1950 – 1951 |
Következő Tribhuvana |
| Előző Birendra |
Nepál királya (Régens) 2001 – 2001 |
Következő önmaga mint király |
| Előző Dipendra |
Nepál királya 2001 – 2008 |
Következő a köztársaság kikiáltása |
