Gyurgyevó
| Gyurgyevó (Giurgiu) | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Fejlesztési régió | Dél-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Giurgiu | ||
| Polgármester | Lucian Iliescu | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 73 586 fő (2002) +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Gyurgyevó
Pozíció Románia térképén
|
|||
| é. sz. 43° 54′ 03″, k. h. 25° 58′ 26″ | |||
Gyurgyevó (románul Giurgiu; bolgárul Гюргево (Gyurgevo); törökül Yerkoekoe jelenleg Yergöğü ) város Havasalföldön, Romániában, Giurgiu megye fővárosa, a valamikori Vlașca tájegységben Munténia déli részén. Lakossága 2002-es adatok szerint 73 586. A 20. században rendkívül gyorsan fejlődött, 1900-ban lakossága még csak 14 ezer volt.
Fekvése [szerkesztés]
Mocsaras-vizes síkságok közt helyezkedik el a Duna bal partján. A várossal szemben három kis sziget van a folyón, egy nagyobb pedig Gyurgyevó kikötőjét (Smarda) védi. A kikötőt észak búzaföldjein keresztül haladó vasútvonal köti össze Bukaresttel. Ez volt (az Erdély nélküli) Románia első vasútvonala, amelyet 1869-ben építettek és később bővítettek Smardáig.
Gyurgyevót és a Duna szemközti, bulgáriai oldalán elhelyezkedő Rusze várost a Barátság híd köti össze. Ez az egyetlen híd a két ország közös Duna-szakaszán.
Története [szerkesztés]
Román források szerint a vidék már a dákok idejében sűrűn lakott volt és a közelben helyezkedhetett el Burebista királyuk fővárosa (Popeștiben). I. Justinianus kelet-római császár itt építtette fel Theodorapolis városát.
A mai Gyurgyevót valószínűleg genovai kereskedők alapították kikötőként a 14. században. A genovaiak bankot és selyem-, illetve bársonykereskedő állomást hoztak itt létre és Genova védőszentjéről, Szent Györgyről nevezték el a várost San Giorgiónak. Ebből származik a város román (és magyar) neve. Először a Codex Latinus Parisinus említi 1395-ben, Öreg Mircse uralkodása idején. 1420-ban a város már az Oszmán Birodalomé.
Mint erőd, Gyurgyevó gyakran játszott szerepet a régió háborúiban, mint például Vitéz Mihály vajda (1593-1601) törökellenes harcaiban, vagy az orosz török háborúban. 1595-ben a Bocskai István vezette erdélyi és havasalföldi csapatok jelentős győzelmet arattak Gyurgyevónál a török sereg felett. Az erőd 1659-ben leégett, 1829-ben végül falait is lerombolták. Az egyedüli védmű a Slobozia-sziget kastélya maradt, amelyet híd kötött össze a szárazfölddel.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||
