Giuliano de’ Medici

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Giuliano de’ Medici
Giuliano de' Medici by Sandro Botticelli.jpeg

Firenze signoréja
Uralkodási ideje
1469 – 1478
Életrajzi adatok
Uralkodóház Medici-család
Született
1453
Firenze
Elhunyt
1478. április 26. (25 évesen)
Firenze
Házastársa Fioretta Gorini (szerető)
Gyermekei Giulio (14781534)
Édesapja Piero de’ Medici, Firenze signoréja
Édesanyja Lucrezia Tornabuoni

Giuliano de’ Medici (Firenze, 1453 – uo., 1478. április 26.) Firenze signoréja fivérével, Lorenzóval (1469. december 2. és 1478. április 26. között).[1]

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Piero di Cosimo de’ Medici (más néven a Köszvényes Piero) (14161469) és Lucrezia Tornabuoni (14251482) fia, Lorenzo de’ Medici (közkeletű nevén Lorenzo il Magnifico) (14491492) öccse.[2] Fioretta Gorinitől született, Giulio (14781534) nevű törvénytelen gyermekét 1523-ban választották meg az egyházi állam élére VII. Kelemen néven.[3]

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neveléséről előbb Gentile Becchi († 1497) – latintudós és diplomata – gondoskodott, majd Cristoforo Landino (14241498), később pedig Marsilio Ficino (14331499).[4] 16 éves mikor apja meghalt, s átvette – fivérével – annak helyét Firenze politikájában.[5] Giuliano köztársasági érzelmű volt és ennek megfelelően életmódjában egyszerű volt, hacsak tehette a fényt és pompát kerülte.[6]

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A firenzeiket sokkolta az 1478. április 26-án – a Pazzi-összeesküvés keretein belül – végrehajtott merénylet, mely során a Santa Maria del Fiore székesegyházban celebrált húsvéti ünnepi szentmisén mészárolta le Giulianót az oltár előtt Bernardo Bandini (14201479) és Francesco de’ Pazzi (14441478). Az ezt követő véres bosszúhadjáratban mintegy 80 ember lelte halálát, köztük ártatlanok is.[7] Giulianót a Mennybemenetel ünnepén temették el a San Miniato al Monte-templom régi sekrestyéjében, abban a porfírszarkofágban, amelyet ő és testvére apjuk és nagybátyjuk emlékére készítettek.[8]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Matz, Klaus-Jürgen: Ki mikor uralkodott, kormányzott? Magyar Könyvklub, Budapest, 2003. 67. p.
  2. Hibbert, Christopher: A Medici-ház tündöklése és bukása. Holnap Kiadó, Budapest, 1993. 92. p.
  3. 515 éve halt meg Lorenzo Medici URL hozzáférés - 2007. augusztus 18.
  4. Mediateca Palazzo Medici Riccardi - Giuliano di Piero URL hozzáférés - 2007. augusztus 18.
  5. Katus László: Firenze és a Mediciek. In.: Rubicon. XVII. évf., 165-166. sz., 44-45. p.
  6. Nagy képes világtörténet. VI. köt. A középkori intézmények bomlása és a renaissance URL hozzáférés - 2007. augusztus 18.
  7. Fodor Ágnes, A. et al.: Uralkodók és dinasztiák. Magyar Világ Kiadó, [Budapest], 2001. 464. p.
  8. Hibbert, C.: i.m. 131. p.

Előző:
Piero de’ Medici
14641469

Firenze
tényleges ura (signore)

1469-1478

Következő:
Lorenzo de’ Medici
1469-1492