Giovanni Niccolò Servandoni
| Giovanni Niccolò Servandoni | |
 | |
| Született | 1695. május 2.[1][2][3][4][5] Firenze[6] |
| Elhunyt | 1766. január 19. (70 évesen)[1][2][3][4][5] Párizs[7] |
| Állampolgársága | francia[8] |
| Gyermekei | D'Hannetaire |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Giovanni Niccolò Servandoni témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Giovanni Niccolò Servandoni, más néven Jean-Nicolas Servando vagy Jean-Nicolas Servandon (Toszkánai Nagyhercegség, Firenze, 1695. május 2. – Franciaország, Párizs, 1776. január 19.) - építész, díszlettervező, látványtervező.
Élete[szerkesztés]
Itáliai anya és francia apa gyermekeként az itáliai Firenzében született 1695. május 2-án Rómában szerezte képesítését Giovanni Paolo Panini festő és Giuseppe Rossi építész tanítványaként. 1691-1765 között Giovanni Paolo Panini műhelyében tanult, akinek zseniális festészete adta későbbi művészete alapját, mint diák itt sajátította el a perspektíva és az építészet alapjait. 1724-ben Párizsban telepedett le, de Európa több nagyvárosában, így 1749-ben Londonban, 1760-ban pedig Bécsben is dolgozott. 1732-ben az ő munkája volt a proto-neoklasszikus terv szerint épült Szent Szulpicius-templom kupolája és homlokzata Párizsban.
1728-ban az Académie Royale de Musique-ban fő festőnek és designernek nevezték ki.
Servandoni munkássága forradalmasította a színházat. Az Académie Royale de Musique-ot elhagyva egy újfajta színház kísérleteibe fogott. Bonyolult élénk színű fényjátékokat; csillogó víz, gomolygó felhők, és tűzijátékok között folyton változó jelenetekkel, amelyekben a nézőtéren elhaladó hajók és repülő szekerek elkápráztatták a közönséget. Ezek a színházi újítások széles körben népszerűvé váltak Európa nagyobb színházaiban is. Servandoni például két évig tervezte Drezda csodálatos operaházának pazar produkcióit. Őt bízták meg a meg a fényes királyi ünnepségek eseményeinek megtervezésével és végrehajtásával is; tűzijáték XV. Lajos legidősebb lányának Lujza Erzsébetnek és Fülöp spanyol infánsnak az esküvőjén, stb.
1776 január 19-én Párizsban, 81 évesen érte a halál.
Fontosabb művei[szerkesztés]
- Saint-Sulpice-templom, homlokzat, Párizs, 1732–1745.
- Baldachin a Karthauzi Szent Brúnó-templomban Lyon, 1736.
- Egmont-palota, Brüsszel neoklasszikus stílusú része.
- Átalakítások: Château de Condé, Jean-François de La Faye Leriget.
- Château de Gennevilliers a Marshal Richelieu, 1746.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Jean Nicolas Servandoni (holland nyelven)
- ↑ a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Structurae (angol, francia és német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 22.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2020. július 1.)