Gettó (Velence)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gettó
Elhelyezkedése
Gettó  (Olaszország)
Gettó
Gettó
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 45° 26′ 43″, k. h. 12° 19′ 35″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 43″, k. h. 12° 19′ 35″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gettó témájú médiaállományokat.

A Ghetto azaz a velencei gettó a Cannaregio negyedben a Rio Cannaregio, a Rio di Misericordia csatornák illetve a Rio terrá San Leonardo és Rio terrá Farsetti szárazföldi utcák által határolt terület. A Ponte di Guglie hídján át közelíthető meg.

Sajátos magába fordult és zárkózott világ, amelyet lakói – először a német, majd a spanyol, itáliai stb. izraeliták 1516-ban kellett, hogy elfoglajanak. Velence kényszerlakóhelyül jelölte ki számukra a helyet, a Köztársaság ugyanis gazdasági okokból nem kívánta elereszteni illetve elűzni a kereskedőket. 1797-ben a gettó lakói elhagyhatták kijelölt, ám addig zárt és biztonságos helyüket és áttelepülhettek a város más részeibe is.

A gettó három fázisban keletkezett: a Ghetto Vecchio, azaz Régi Gettó 1541-ben, a Ghetto Nuovo, azaz Új Gettó 1516-ban a Ghetto Nuovissimo, azaz Legújabb Gettó 1633-ban jött létre. Minden további ‘gettó’ elnevezés a velenceiből származik.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsinagógái:

  • Scuola Spagnola zsinagóga
  • Scuola Levantina zsinagóga (Baldassare Longhena)
  • Scuola Italiana zsinagóga (1575)
  • Scuola Canton zsinagóga (1531-32)
  • Scuola Grande Tedesca zsinagóga (1529)

A Ghetto Nuovo főterén érdekes és feltűnő jelenség a velenceitől eltérő, viszonylag magas házak sora, amely elsősorban a helyhiány miatt jött így létre. Az itt élő egykori zsidók művészetét a Zsidómúzeum (Museo d’Arte Ebraico) mutatja be.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Alta Macadam: Velence (Blue Guide sorozat), Corvina Kiadó, Bp. 1994. ISBN 963-13-3888-6

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]