Geszler Mária
| Geszler Mária | |
 | |
| 2023-ban (Stekovics Gáspár felvétele) | |
| Született | 1941. június 17. (82 éves) Budapest |
| Állampolgársága | magyar[1] |
| Nemzetisége | magyar |
| Szülei | Geszler György |
| Foglalkozása | kerámiaművész |
| Kitüntetései | Munkácsy Mihály-díj Kossuth-díj |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Geszler Mária, később Geszler Mária Garzuly (Budapest, 1941. június 17. –) Kossuth-díjas magyar kerámiaművész. A Magyar Művészeti Akadémia Ipari tagozatának tagja (1995).
Életútja[szerkesztés]
Geszler György zeneszerző leánya, édesanyja Timkó Mária. Tanulmányait Budapesten végezte. 1965-ben diplomázott az Iparművészeti Főiskolán kerámia szakon. Csekovszky Árpád volt a mestere. Pályakezdő éveit a hódmezővásárhelyi majolikagyárban töltötte (1965–1966) tervező keramikusi beosztásban, innen a magyarszombatfai kerámiavállalathoz ment szintén tervező keramikus beosztásba, azóta Szombathelyen él és alkot. Sokat utazott a Szovjetunió közép-ázsiai Köztársaságaiban, s mindenütt a kerámiaművészetet tanulmányozta. A későbbiekben a japán kerámia- és textilművészettel való találkozása gyakorolt nagy hatást alkotói tevékenységére.
Munkássága[szerkesztés]
Pályájának első két évtizedében (1960–1980) a magyar népművészeti hagyományokra és a közép-ázsiai fazekasok munkásságára figyelve alakította ki saját egyéni expresszív stílusát. Első jeles, munkásságának addigi eredményeit összegző kiállítását a Csók István Galériában rendezték meg 1980-ban. Később megismerkedett a magastüzű anyagok, a samott és a porcelán használatával, leginkább a Kecskeméti Kerámiastúdióban és a Siklósi Alkotótelepek műhelyében. A fényképeknek a kerámiaművészettel való ötvözése és sómáznak, mint tartalmat kifejező anyagnak az alkalmazása is érvényre jutott az ő munkásságában, erős kísérletező kedv jellemezte már az 1970-es évek óta.
Új darabjait az Óbudai Galériában mutatta be az 1981-es A vonal című kiállításon, porcelánlapokból készített szobraival a Vallaurisi Nemzetközi Kerámia Biennálén szerepelt 1982-ben, itt ezüst éremmel jutalmazták munkáit. A fotográfia, a komputergrafika eszközeivel szürreális képzettársítások révén egy sajátos formavilágot jelenít meg, amely egyszerre tükrözi az ipari világ csodáját, rendjét, zűrzavarát és az emberi miszticizmust, esendőséget. Az 1990-es évek végén Utamaro japán fametsző és festőművész emlékére készített Utamari könnyei című sorozatában a művészet és a történelem nagy kérdéseit feszegeti, a műalkotásban megfogalmazható szabadság és a mindennapok kérdését veti fel. Portrészobrokkal, csellót formázó testszobrokkal jelentkezik a 2000-es évek óta, mintegy átlépve a kerámiaművészet határait.
Kiállításai (válogatás)[2][szerkesztés]
Egyéni[szerkesztés]
- 1966 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
- 1969, 1971 • Savaria Múzeum, Szombathely
- 1973 • Mednyánszky Terem, Budapest
- 1975 • Gulácsy Galéria, Szeged
- 1977 • Doktor S. Művelődési Központ, Pécs • Zwinger, Kőszeg • Kemenesaljai Művelődési Központ, Celldömölk
- 1978 • Joanneum, Graz
- 1979 • Nádasdy-vár, Sárvár
- 1980 • Csók Galéria, Budapest • Magyar Intézet, Szófia
- 1982 • Galerie Rau, Hamburg • Úri u. Galéria, Budapest
- 1983 • Dorottya u. Galéria, Budapest
- 1984 • Művelődési Ház, Lenti
- 1985 • Keramik Studio, Bécs • Warlamis (Ausztria) • Galerie Sin'Paora, Párizs
- 1986 • Caen • Csikász Galéria, Veszprém
- 1987 • Művelődési Ház, Szekszárd • Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár • Etela Karjalan Taidemuseo, Lappenraanta (Finnország)
- 1988 • Szombathelyi Képtár, Szombathely
- 1990 • Art Council, Hilden (Németország)
- 1991 • Kelet-Európai Est, Műcsarnok, Budapest • Galerie Schiestl, Feldkirch (Ausztria)
- 1992 • Galerie Diehl, Overath (Németország)
- 1993 • Galerie Nölken, Leveste (Németország) • Galerie Hanna Diehl, Overath (Németország)
- 1994 • Vigadó Galéria, Budapest • Galerie Marienne Heller, Sandhausen
- 1995 • Parti Galéria, Pécs • Bark and Föhr GmbH, Wiesbaden
- 1996 • Püttlingen (Németország)
- 1997 • Dr. Weber-Gratzfeld Consulting GmbH, Königstein (Németország) • Városi Galéria, Körmend
- 1998 • Utamaro könnyei. Europa Zentrum, Graz • Parlament, Saarbrücken • Szombathelyi Képtár, Szombathely
- 2004 • Női vonal: Geszler Mária Garzuly porcelán művei és Bartoniek Anna fametszetei, festményei, Dorottya Galéria, Budapest
- 2006 • Vitalitas Galéria, Szombathely
- 2009 • Keleti szél. Porcelán objektek - Geszler Mária Garzuly keramikusművész kiállítása és kimonó gyűjteményének bemutatója, Museion No. 1 Galéria, Budapest[3]
- 2011 Hang és forma - Geszler Mária kiállítása, Szombathelyi Képtár, Szombathely
- 2013 • Rózsák tövis nélkül (Tóth Líviával közösen), Vitalitas Galéria, Szombathely
Csoportos[szerkesztés]
- 1968-1997 • Országos Kisplasztikai Biennále, Pécs
- 1968-1973 • Vasi Fiatal Képzőművészeti Csoportja, Szombathely
- 1968-1996 • Vas Megyei Tárlatok, Szombathely
- 1970, 1974 • Quadriennále, Erfurt
- 1974-1987 • Vasi Fiatal Képzőművészek Csoportja (Vasi Műhely kiállítása, Szombathely, Kőszeg, Körmend, Jánosháza, Répcelak, Bük)
- 1976 • Kortárs Magyar Iparművészeti kiállítás, Palazzo Durini, Milánó
- 1980 • Hét művész Vas megyéből, Miskolc • Kortárs Magyar Iparművészeti kiállítás, Galerie Sin'Paora, Párizs
- 1982 • Hannover
- 1982, 1983, 1984, 1990 • Nemzetközi Kerámiakiállítás, Vallauris (Franciaország)
- 1983 • Miniatűr Kerámia és Textilkiállítás, München
- 1984, 1994 • A. A. C. (Nemzetközi Kerámia Akadémia) kiállítása, Zürich
- 1986, 1989 • Nemzetközi Kerámiakiállítás, Mino (Japán)
- 1986, 1989 • Nemzetközi Kerámiakiállítás, Nyon (Svájc)
- 1988, 1990, 1993 • Nemzetközi Sómázas kiállítás, Koblenz
- 1988 • Kerámiaműhely kiállítása, Siklós
- 1990 • Európai kerámia, Auxerre • I. A. C. kiállítása, Edinburgh • VII. Dunántúli Tárlat, Somogyi Képtár, Kaposvár
- 1991 • Európai kerámia, Gualdo Tadino (Olaszország) • Nemzetközi Kerámia Biennálé, Averio (Portugália)
- 1992 • I. A. C. kiállítása, Isztambul • Nemzetközi kerámiakiállítás, Koblenz
- 1993 • Terra Csoport kiállítása, Siklós • Nemzetközi Kerámia Biennále, Averio (Portugália)
- 1994 • I. A. C. kiállítása, Prága • Terra Csoport kiállítása, Galerie Böwling, Hannover, Csontváry Terem, Pécs
- 1995 • Magyar Keramikusok Társasága, Csók Galéria • A Kecskeméti Nemzetközi Kerámiastúdió jubileumi kiállítása, Iparművészeti Múzeum, Budapest • Terra Csoport kiállítása, Klagenfurt
- 1996 • Mesterek Portréja, München, I. A. C. kiállítása, Saga City (Japán)
- 1997 • Terra Csoport kiállítása, Újpest Galéria, Budapest
- 2009 • RégióArt,[4] Savaria Múzeum, Szombathely
- 2011 • Forma - rendek, Magyar Képzőművészek és Iparművészek kiállítóhelye - Andrássy úti Galéria, Budapest
Köztéri alkotásait cégtáblák jelzik[szerkesztés]
- 1967 • Szombathely, Mátyás Pince • Szombathely, Aréna utcai óvoda;
- 1970 • Kőszeg, Panoráma Hotel;
- 1976 • Szombathely, Gyermek- és Ifjúságvédő Központ;
- 1985 • Szombathely, Berzsenyi Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola tanműhelye.
Művei közgyűjteményekben[szerkesztés]
- Magyar Iparművészeti Múzeum, Budapest
- Joanneum, Graz
- Edinburgh
- Saga Mino M., (Japán)
- Szombathelyi Képtár, Szombathely
- Tullie House (Egyesült Királyság)
- Zsolnay Múzeum, Pécs
- Westervald Museum (Németország).
Társasági tagság[szerkesztés]
- Terra Csoport;
- Nemzetközi Kerámia Akadémia;
- Hot off the Press (Egyesült Királyság) tagja.
Díjak, elismerések (válogatás)[szerkesztés]
- Munkácsy Mihály-díj (1979);
- Prix de l'Atelier des Metiers d'Art Vallauris (1984);
- Bajor Állami díj (1985);
- Gádor István-díj (1995);
- Vas megye Díja (1998).
- Mino III. díj (Japánból, 2002);
- Mino Kitüntető oklevél (Japánból, 2005)
- Szalai László Gádor-díj (2009)
- Kossuth-díj (2018)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2021. november 18.)
- ↑ Listák www.artportal.hu nyomán.
- ↑ Keleti szél, 2009
- ↑ Kiállító művészek: Bonyhádi Károly, Buderka Sándor, Drescher Edina, Hadnagy György, H. Póka Emőke, Kustár Zsuzsa, László Edina, Németh János, Rákhely Zsófia, Sellyei Tamás Ottó, Sütő Éva, Szabó Gábor, Széplakiné Tamási Gabriella, Szigeti Vanda, Veres Éva, Veres Gábor, Vető Márta, Geszler Mária, Weisz Orsolya
Források[szerkesztés]
- Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X Online elérés
- Ki kicsoda 2000 : Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza, főszerk. Hermann Péter, I–II, Budapest, Greger-Biográf, 1999, ISSN 1215-7066 – Geszler Mária szócikkét ld. I. köt. 573-574. p.
