Gerő János
| Gerő János | |
 | |
| Az 1971-es Körkép antológiában megjelent portréja | |
| Élete | |
| Született | 1927. január 5. Berettyóújfalu, .svg){kind=small} |
| Elhunyt | 2004. szeptember 29. (77 évesen) |
| Nemzetiség | magyar |
| Szülei | Gerő János Nagy Róza |
| Házastársa | Kecskés Terézia |
| Gyermekei | Gerő Terézia (1950-) Gerő János (1953-) |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | elbeszélések, regények |
| Első műve | Viharban született (elbeszélés, 1954) |
| Irodalmi díjai | József Attila-díj (1971) SZOT-díj (1973) Pro Literatura-díj (1999) |
Gerő János (Berettyóújfalu, 1927. január 5. – 2004. szeptember 29.) József Attila-díjas (1971) magyar író, újságíró, szerkesztő.
Élete[szerkesztés]
Gerő János Berettyóújfaluban született 1927. január 5-én Gerő János és Nagy Róza gyermekeként.
1947-től pártfunkcionárius volt. 1947–48-ban a Népi Ifjúsági Szövetség titkára volt. 1948–49-ben az Egységes Parasztifjúságnál Szövetségének Bihar megyei titkára volt. 1949–50-ben a Nemzeti Parasztpárt Veszprém megyei titkára volt. 1951–52-ben a Mokép Pest megyei kirendeltségvezetője volt. 1952-től publikált novellákat. 1952-1954 között a Kulturális Kapcsolatok Intézetének irodalmi referense volt. 1954-ben kezdett újságírással foglalkozni. 1954–1957 között a Szabad Ifjúság, 1957–58-ban az Ország-Világ, 1958-tól pedig a Falusi Vasárnap munkatársa volt. 1959–1966 között az Ifjúkommunista, 1966–1968 között az Ifjúsági Magazin főszerkesztőjeként tevékenykedett. 1968-1987 között a Népszava kulturális rovatvezetője volt. 1987-ben nyugdíjba vonult. 1992-től a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének elnökségi tagja volt.
2004. szeptember 29-én hunyt el.
Magánélete[szerkesztés]
1949-ben feleségül vette Kecskés Teréziát. Két gyermekük született; Terézia (1950) és János (1953).
Művei[szerkesztés]
- Viharban született (elbeszélések, 1954)
- A partizán (elbeszélés, 1957)
- Szerencse nélkül (elbeszélés, 1958)
- A Kék Sirályok (ifjúsági regény, 1960)
- Hét találkozás (elbeszélés, 1961)
- Fekete föld (elbeszélés, 1962)
- Útlevél a másvilágra (regény, 1965)
- A Duna foglyai (regény, 1968)
- Tiltott utakon (regény, 1968)
- A megtizedelt osztály (kisregény, 1970)
- Tévedni emberi dolog (kisregény, 1972)
- Az útnak nincs vége (regény, 1972)
- Kopog a tető (kisregény, elbeszélés, 1974)
- Előre megfontolt szándékkal (kisregény, 1976)
- Öt szomszéd és a többiek (elbeszélés, kisregény, 1979)
- Az előkerült falu és egy nyomozás története (ifjúsági regény, 1979)
- Vallomás a szülőföldről (regény, 1982)
- Kopog a tető (regény, 1985)
- Tankok és királyok (kisregény, 1985)
- Fecskefészek (meseregény, 1986)
- Az előkerült falu és egy nyomozás története (kisregény, 1986)
- Kicsi Biri királysága (kisregény, elbeszélés, 1987)
- Szőke nő fekete taxiban (regény, 1988)
- Évezredek üzenete. Miért vagyunk magyarok? (1994)
Díjai[szerkesztés]
- Rózsa Ferenc-díj (1967)
- A Munka Érdemrend arany fokozata (1981)
- Szocialista Magyarországért (1986)
- Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (2002)
Források[szerkesztés]
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf kiadó ISBN 963-8477-64-4
