Gergely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Gergő szócikkből átirányítva)

A Gergely [1] férfinév a görög eredetű Grégoriosz (Γρηγόριος) név latin Gregorius formájának a Gregor rövidüléséből származik. Eredeti ógörög formájában égregó, melynek jelentése éberen őrködő.[2]

A név kialakulása: a Gregóriosz Gregor alakra való rövidülése után a mássalhangzó-torlódás (gr<ger), majd a vegyes hangrend szűnt meg (e-o<e-e). Ennek eredménye lett a Gerger, amely egy darabig váltakozott a Gergel, Gergely alakokkal.[3]


Rokon nevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gergő [1]: a Gergely név becenevéből önállósult.[2]
  • Gerő [1]: a Gergely név régi magyar becenevéből önállósult.[2]
  • Gregor[1]: a Grégoriosz rövidülése.

Gyakorisága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gergely a 16-18. században a leggyakoribb férfinevek közé tartozott, de a 19-20. század fordulójára szinte teljesen eltűnt. 1967-ben is csak 46-an kapták ezt a nevet, de a 80-as években újra divatba jött, és már a 21. volt a gyakorisági listán.[3] Az 1990-es években a Gergely és a Gergő igen gyakori, a Gerő szórványos név volt, a 2000-es években a Gergely a 38-48., a Gergő a 10-12. leggyakoribb férfinév, a Gerő nem szerepel az első százban.[2][4][5]

Más nyelvű megfelelői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Névnapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gergely, Gergő, Gerő

Március 12-én volt szokásban a gergelyezés, vagy gergelyjárás, ami Nagy Szent Gergelynek a tiszteletére terjedt el. Kezdetben, IV. Gergely pápa ideján (a 800-as években), 3 diák adta elő. Egyik a püspököt alakította, a másik kettő a káplánokat, a többi gyerek pedig egy-egy mesterséget személyesített meg. Egy versbe szedett prédikáció után bejárták a várost és a tavasz köszöntése mellett új diákokat is toboroztak. A hagyomány idővel eltolódott az adománygyűjtés irányába.[3]

Sokfelé ezen a napon kezdődtek a szőlőmunkák. Zalai hagyományok szerint a Gergely napján metszett tőkéről sok bort szüretelnek.[3]

Híres Gergelyek, Gergők, Gerők és Gregorok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pápák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Püspökök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb Gergelyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezetéknévként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gergely névből sok családnév alakult ki: Gece~Gecze~Götze, Géci, Gecő, Gera, Gergece, Gergó, Gergócs, Gergőcs, Gergye, Geri, Gerke, Geró, Gerőcs, Gerse.[3]

Az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népnyelvben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gergely rázza a szakállát, mondták ha március 12-én havazott[3]
  • Mérges, mint a Gergely-napi idő, vagyis nagyon mérges.[3]
  • gergely vagy gergelyes, a Gergely-napot köszöntő gyerek neve[3]
  • Gergely-napi virág, a hóvirág[3]
  • gergelyvíz, a templomok és oltárok szentelésénél használt víz neve, amely hamut, bort és sót is tartalmaz. Azért hívják így, mert Nagy Szent Gergely pápa írta elő a használatát.[3]

Földrajzi névként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • gregorián énekek, régiesebb nevükön Gergely-féle énekek, egyszólamú, kíséret nélküli egyházi énekek
  • Gergely-naptár, más néven gregorián naptár, mely XIII. Gergely pápa nevéhez kötődik, és a ma is használatos naptár

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
  2. ^ a b c d e f g h i j k l m Ladó-Bíró, 60. old.
  3. ^ a b c d e f g h i j Fercsik-Raátz, 140. old.
  4. Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  5. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

Ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó. ISBN 963 9036 250 (1997)