Gerard van Honthorst

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gerard van Honthorst

Gerard van Honthorst, másként: Gerrit van Honthorst, Gherardo delle Notti (Utrecht, 1590. november 4. – Utrecht, 1654. április 27.) holland festő.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Péter megtagadja Jézust (1612-1620), Musée des Beaux-Arts de Rennes

Gerard van Honthorst Utrechtben született. Apja festő volt. Bloemaert tanítványa volt. Utána Olaszországba ment tanulni. A barokk olasz festészet jelentős hatással volt rá. Főleg Caravaggio, Bartolomeo Manfredi és Carracci hatása alatt áll; az ábrázolt jeleneteket gyakran sötétbe, gyertyavilágításba helyezi. Azért nevezték el az olaszok Gherardo dalle notte-nek, Éjszakai Gerard-nak. 1637-ben Hágában telepedett le. Frigyes Henrik, majd II. Vilmos herceg udvari festője lett és különösen arcképfestéssel szép vagyont szerzett magának. Körülbelül 150 festményét ismerjük. Különösen említendők a vallásos tárgyú képei közül Krisztus Pilátus előtt, és Ézsau eladja elsőszülöttségi jogát. A zsánerképei közül: A fogorvos, A tékozló fiú, A vidám muzsikus, A vacsora. A mitológiai tárgyú képei közül: Szilén, Ceres keresi leányát, Proserpinát. Különösen sikerült a Seneca halála. Gyakran ábrázolt zenészeket és koncerteket.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerard van Honthorst témájú médiaállományokat.