Gerard felső-lotaringiai herceg
| Gerard felső-lotaringiai herceg | |
 | |
| Felső-Lotaringia hercege | |
| Uralkodási ideje | |
| 1048 – 1070 | |
| Elődje | Adalbert felső-lotaringiai herceg |
| Utódja | Thierry lotaringiai herceg |
| Életrajzi adatok | |
| Elhunyt | 1070. április 14. Remiremont |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gerard (? -1070. április 14. vagy augusztus 11.) ("Gerhardo duce") középkori germán nemesúr, a Német-római Birodalomhoz tartozó Felső-Lotaringiai Hercegség ura.
Élete[szerkesztés]
Szülei Gerhard von Metz gróf és felesége Gisela. A "Notitiæ Fundationis Monasterii Bosonis-Villæ" felsorolja Gerhard gróf összes gyermekét: "Adalbertus, Gerhardus, Cuonradus, Adalbero, Beatrix, Cuono, Huoda abbatissa, Azelinus, Ida, Adeleth".[1] Ugyanez a forrás nevezi meg Gerhard gróf örököseit "Odelrico comite et Gerhardo duce".[2] Metz és Châtenois grófja, majd a hercegi címet 1048 novemberében kapta III. Henrik német-római császártól, miután bátyja Adalbert, az előző herceg Thuin közelében csatában életét vesztette. "Gerardus…Lothariensium dux" egy 1067. április 11-i oklevélben birtokot adományozott az echternach-i apátságnak, és ugyanez az okirat megnevezi feleségét, fiát és szüleit ("uxoris mea Hadvidis filiique nostre Theoderici..patris mei Gerhardi matrisque meæ Gislæ").[3]
Jean de Bayon 14. században íródott krónikája szerint Gerard herceget megmérgezték.[4] Mindenesetre a "Obituaire de Saint-Mansuy" alapján Gerard halála augusztus 11-én következett be.[5]
Leszármazottai[szerkesztés]
Felesége Hedwig de Namur (1005/10]- 1080. január 28.), I. Albert namuri gróf és felesége, Ermengarde alsó-lotaringiai hercegnő lánya. Hedwig származására nézve a "Genealogica ex Stirpe Sancti Arnulfi" ad információkat, amely megnevezi "Hadewidem et Emmam de Los"-t, mint "Ermengardis [filiæ Karoli ducis]" lányait, valamint Hedwiget, mint "Theodericum ducem et Gerardum comitem fratres" anyját.[6] Születésének pontos éve nem ismert, de feltételezhető, hogy Hedwig szüleinek késői gyermeke volt, tekintve hogy 70 év apja 1010-es halála és Hedwig 1080-ban bekövetkezett halála között.
Hedwig életére nézve két utalás maradt fenn, a remironti "Liber Memoriales" egy adományt jegyzett fel "Haduydis ducissa…consentientibus filiis suis duce Teoderico atque comite Girardo" nevében,[7] valamint egy 1075-re datált oklevél szerint "Hadewidis ductrix" alapította Châtenois apátságát, amit halála után ("post obitum ductricis Hadewidis") fia is megerősített ("dux Theodericus filius eius").[8]
Gerard és Hedwig házasságából négy gyermek született:
- Thierry de Lorraine (? – 1115. december 30.) A "Notitiæ Fundationis Monasterii Bosonis-Villæ" szerint fiatalon, kamaszként örökölte apja címét ("dux Theodericus puer parvulus Gerhardi ducis filius"),[2] bár anyja születési idejét nézve Thierry már elérhette felnőttkorát, amikor apja 1070-ben meghalt. Apja halálát követően II. Thierry lorrain hercege lett, bár az örökléshez való jogát öccse, Gerard vitatta. A két testvér két évig háborúzott egymással az örökségért, míg 1073 áprilisában Thierry létrehozta Vaudémont grófságát és a grófi címet öccsének adta. A testvérharcban mindkét fél meggyengült és ezt kihasználva Lajos, Mousson grófja, szintén megpróbálta a Lorraine hercege címet magának követelni. A követelések ellenére 1075-ben mint herceg erősítette meg anyja egy korábbi adományát, amivel megalapította Châtenois apátságát.[8] A Császárság és a Pápaság között dúló invesztitúraharcban Thierry IV. Henriket támogatta, amit a császár azzal hálát meg, hogy neki adta Metz városát, ahonnan előbb elűzték Hermann metzi püspököt.[9] Az "Obituaire de Saint-Mansuy" 1115. december 30-án rögzítette a herceg halálát.[10]
Felesége 1080-tól Hedwig von Formbach (? – 1090/93), Gerhard von Süpplingenburg harzgaui gróf özvegye, Friedrich von Formbach gróf és Gertrud von Hadmersleben lánya. Thierry feltehetőleg Agnès d'Aquitaine-t, Pierre de Savoie gróf özvegyét szerette volna feleségül venni, mert 1079 elején kérvényt nyújtott be a pápának ennek érdekében. A házasság Hedwiggel eszerint kb. 1080-ban köttetett.[11]
Második feleségének, Gertrude de Flandre-nek (? – 1115/26)szintén ez volt a második házassága, előző férje III. Henrik leuveni gróf. Gertrude szülei I. Fríz Róbert flamand gróf és felesége, Gertrud von Sachsen. Gertrude leszármazását és házasságait illetően a "Cartulaire de Saint-Bertin" ad információkat, amely feljegyzi "Gertrude filia Roberti Frisonis, vidua Henrici Bruselensis", kinek fia "Theodericum", azaz I. Elzászi Thierry flamand gróf ("filium Theoderici ducis de Helsath").[12]
Források[szerkesztés]
- Charles Cawley: Medieval Lands. Online változata a Foundation for Medieval Genealogy weboldalán [1] elérhető
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Notitiæ Fundationis Monasterii Bosonis-Villæ IV, Monumenta Germaniæ Historica SS XV.2, p. 980.
- ↑ a b Notitiæ Fundationis Monasterii Bosonis-Villæ I, MGH SS XV.2, p. 978.
- ↑ Mittelrheinisches Urkundenbuch 366, p. 423.
- ↑ Poull, G. (1991) La Maison ducale de Lorraine (Presses universitaires de Nancy), p. 22.
- ↑ Mavot, P. L'obituaire de l'abbaye de Saint-Mansuy-lès-Toul, Revue Mabillon XVIII 1928, p. 281.
- ↑ Genealogica ex Stirpe Sancti Arnulfi descendentium Mettensis 4, MGH SS XXV, p. 383.
- ↑ Liber Memorialis de Remiremont, p. 53.
- ↑ a b Cartulaires de l'abbaye de Molesme, Tome II, 119 and 127, pp. 120 and 126.
- ↑ Poull (1991), p. 23.
- ↑ Mavot, P. L'obituaire de l'abbaye de Saint-Mansuy-lès-Toul, Revue Mabillon XIX 1929, p. 56.
- ↑ Poull (1991), p. 25.
- ↑ Cartulaire de l'abbaye de Saint-Bertin, Collection des cartularies de France Tome II.11, p. 299.
