Gera Zoltán (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Gera Zoltán (színész) szócikkből átirányítva)
Gera Zoltán
Gera Zoltán A Tenkes kapitánya 1973.jpg
Gera Zoltán A Tenkes kapitánya (1963) című televíziós sorozatban Dudva György kocsmáros szerepében
Életrajzi adatok
Született 1923. augusztus 19.
Szeged
Elhunyt 2014. november 7. (91 évesen)
Házastársa Ránki Lívia (h. ?–?)
Görgey Helga (h. 1974–2014)
Gyermekei Gera Judit (1954)
Pályafutása
Aktív évek 1939–2014
Díjai
Kossuth-díj 2013
Kiváló művész 2004
Érdemes művész 1985
További díjak A Magyar Filmszemle Életműdíja (2002)
A Nemzet Színésze (2014)

Gera Zoltán az IMDb-n

Gera Zoltán (Szeged, 1923. augusztus 19.2014. november 7.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész. Színművészi pályafutása során mint karakterszínész a leggyakrabban epizódszerepeket alakított;[1] a színházi szerepek mellett több mint száz televíziós és játékfilmben játszott, valamint szinkronszerepeket is vállalt.[2] Pályafutása során több mint tíz társulathoz tartozott.[3] Legismertebb filmszerepei között van a Bakaruhában (1957), az Édes Anna (1958), a Két félidő a pokolban (1962), a Kincskereső kisködmön (1973), a Magyarok (1978), a Nárcisz és Psyché (1980), a Retúr (1997), illetve A napfény íze (1999), emellett olyan televíziós sorozatokban játszott, mint A Tenkes kapitánya (1964), a Bors (1968), a Robog az úthenger (1976) és a Nyolc évszak (1987).[4][5][6]

Élete és pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gera Zoltán 1923. augusztus 19-én született Szegeden Hosszú Zoltán színész, a Nemzeti Színház örökös tagja és Gera Julianna porcelángyári munkásnő gyermekeként.[7] Eredetileg fényképészinasnak tanult, de már tizenhat éves korában a színészeti pályát választotta.[1] 1939-ben kezdte karrierjét a budapesti Belvárosi Színházban, ahol többek között az édesapja is rendezője volt. A társulatnál néhány hónapig játszott, majd – éppen apja közbenjárására – elbocsátották egy utcai incidens következtében, mivel nem emelte meg kalapját az édesapjával együtt szembejövő színházigazgató, Patkós György előtt.[1] 1940-ben Inke Rezső vándortársulatához került, de 1942–1944 között dolgozott Rév István Árpád bábszínházánál, a Nemzeti Bábszínjátéknál is, amely az ország első bábszínháza volt.[1]

1943-ban kapta meg az első filmszerepét.[8] 1944-től Szegeden szerepelt az Ifjúsági Színház társulatával. A városban élte át az ostromot, majd a szintén szegedi Városi Színházban játszott mint epizodista.[1] 1945-ben a Magyar Néphadsereg Színházának, majd a Vígszínháznak volt a tagja,[8] és itt játszott egészen 1964-es bebörtönzéséig.[9] 1947-ben, háromszori próbálkozást követően vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára.[4][7] Kollégistaként a British Councilba járt, ahol angol nyelvet tanult. 1950-ben végezte el a főiskolát.[7] Az 1950-es évek végén pantomimet is tanult Gret Palucca táncintézményében Drezdában,[1][2][7] később – más színházi szerepek hiányában – Budapesten aratott sikereket ebben a műfajban előbb az Irodalmi Színpadon, majd az Egyetemi Színpadon; ezt a tudását későbbi szerepeiben is alkalmazta.[1][2] Békés Andrással és Békés Italával közösen pantomimtársulatot alapított.[10]

Az 1950-es évek közepétől kezdődően számos híres filmben játszott.[8] 1957-ben szerepet kapott a Bakaruhában és a Külvárosi legenda című alkotásokban, 1958-ban az Édes Anna, 1960-ban a Fűre lépni szabad, 1961-ben a Két félidő a pokolban, 1963-ban pedig a Meztelen diplomata című filmben tűnt fel.[2][4] 1964-ben A Tenkes kapitánya című televíziós sorozatban alakította Dudva György kocsmárost.[11] 1964-ben megpályázott és megnyert egy ösztöndíjat John Gielgud tizenkét napos londoni Shakespeare-kurzusára, de a Vígszínház igazgatója nem támogatta útlevélkérelmét. A tiltást és a véleményét megírta a pályázatot meghirdető British Drama League-nek Londonba, azonban levelét a postán felbontották, és ennek következményeként kilenc hónapnyi börtönbüntetésre ítélték államellenes izgatás címén.[2][7][9]

Szabadulása után 1966-ban egy évadot töltött a szolnoki Szigligeti Színházban, majd 1967-ben a Mikroszkóp Színpad alakuló társaságába szerződött, ahol 1980-ig játszott.[2][4] Szerepelt az 1968-as Bors című televíziós sorozatban, 1973-ban a Kincskereső kisködmön, 1974-ben a Bástyasétány hetvennégy, 1978-ban a Magyarok, 1980-ban pedig a Nárcisz és Psyché című filmben. 1976-ban a Robog az úthenger, 1983-ban a Mint oldott kéve, 1987-ben a Nyolc évszak címet viselő sorozatban játszott. 1980 és 1987 között a Mafilm tagja volt.[2][4] 1987-ben – Bálint András igazgató meghívására[10] – a Radnóti Miklós Színház művésze lett, és itt dolgozott 1992-ig.[2][4] 1985-ben érdemes művésszé választották.[4]

1990 elején közreműködött a Magyar Színész Kamara megalapításában, emellett szerepet vállalt a már megszűnt Magyar Színész című folyóirat létrejöttében is.[1][2][7] 1992-től szabadfoglalkozásúként dolgozott, ebben az időszakban egyebek mellett a Budapesti Kamaraszínház és a Vidám Színpad darabjaiban játszott.[1][2] 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével jutalmazták.[1] 1994-ben szerepet kapott a Kisváros című akciósorozatban, játszott a Retúr (1997), A napfény íze (1999) és a Prima Primavera (2009) című játékfilmekben.[2][4] 2002-ben a 33. Magyar Filmszemlén életműdíjjal ismerték el munkásságát.[3] 2004-ben kiváló művész lett. 2012-ben megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést.[1] 2013. március 15-én Kossuth-díjjal tüntették ki, az elismerés indoklása a következő volt: „színházi és filmszerepek magával ragadó, emlékezetes, kifinomult műveltséggel történő megformálásáért, sokoldalú és elmélyült művészetéért, példaértékű életpályája elismeréseként”.[1][12] 2014 áprilisában megkapta a Nemzet Színésze címet, a testületben az elhunyt Szabó Gyula helyét vette át.[13] Ekkor elmondta, hogy hálás a munkatársainak a megbecsülésért, „amely egy olyan életút végén következett be, amelynek az eleje nagyon rögös volt”;[1] az elismeréssel járó havi pénzjutalmat unokaöccse támogatására fordította.[4]

Nyelvtudásának köszönhetően több idegen nyelvű filmben is feltűnt.[4] Aktív időszakában az egyik legtöbbet foglalkoztatott szinkronszínész volt.[2] Több alkalommal kölcsönözte Walter Matthau és Lino Ventura magyar hangját. A piszkos tizenkettő (1967) című háborús filmben a Worden tábornokot játszó Ernest Borgnine-t, a Ragtime (1981) című Miloš Forman-filmben pedig a Rhinelander Waldo szerepét játszó James Cagney-t szólaltatta meg. Legemlékezetesebb szinkronalakítása a Dallas című telenovellához kötődik, amelyben éveken keresztül kölcsönözte a Jim Davis által alakított Jock Ewing hangját. Davist az 1971-es A nagy Jake című westernben is szinkronizálta. Többször szerepelt televíziós kabaréműsorokban is.[2][4]

2014. november 7-én, kilencvenegy éves korában hunyt el.[1][2][4][7] 2014. november 28-án – feleségével közösen – helyezték örök nyugalomra Budapesten, a Farkasréti temető művészparcellájában. A búcsúztatón részt vett többek között Bálint András, Törőcsik Mari, Tordy Géza, Molnár Piroska, Haumann Péter, Mácsai Pál, Rátóti Zoltán, Eperjes Károly, Venczel Vera, Hernádi Judit, Botár Endre, Hunyadkürti István és Mádl Dalma is.[10]

Művészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elmondása szerint édesapja, Hosszú Zoltán mellett Páger Antalt és Bilicsi Tivadart tekintette szakmai példaképének.[1][4][6] Molnár Gál Péter kritikus a következőképp jellemezte művészetét: „Amint színre lép: elhelyezkedik idegen jellembőrökben. Nagy emberi tudással életet teremt maga körül. Zokszó nélkül szolgálja hivatását. Titokzatos prófétája a magyar színészetnek. Titkok tudója. Emberi talányok színes színpadra fogalmazója.”[9][14] Gera kritikusai elismerően nyilatkoztak alakításainak precizitásáról;[3][6][9] Horeczky Krisztina szerint „fegyelmezettségével, kifinomult műveltségével európai művészember a balkáni haknivilágban”,[3][14] míg László Károly elmondása alapján „filmben játszott szerepei kidolgozottságát, megmunkáltságát egy tehetséges ékszerész is megirigyelhetné”.[6] Zappe László újságíró szerint színészi nagyságának titka „első renden a bölcsesség lehetett”.[9] Bálint András színész, színházigazgató, Gera korábbi munkatársa szerint „nagy epizodista, vérbeli karakterszínész” volt, alakításait főleg precizitás és alaposság jellemezte, és „egész színészetének jellemzője volt a koncentrált, fegyelmezett, expresszív mozgás”.[10]

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anyanyelvi szinten beszélt és olvasott angol, német és francia nyelven.[8] Első felesége Ránki Lívia volt, akitől 1954. május 2-án született egy lánya, Gera Judit irodalomtörténész, műfordító. Második feleségével, Görgey Helgával 1974-ben kötött házasságot. Lánya 1975-ben férjhez ment Szabó Lászlóhoz, akitől két gyermeke született: Eszter (1979) és Iván (1982).[15] Második felesége a színész halála után mindössze egy nappal, hetvenhat éves korában hunyt el.[16]

Színpadi szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Molnár Ferenc: Úri divat....Fülöp úr
  • Molière: Dandin György....Dandin György
  • Shelagh Delaney: Egy csepp méz....Peter
  • Vasziljev: Csendesek a hajnalok....Őrmester
  • George Bernard Shaw: Szent Johanna....Cauchon püspök
  • Plautus: A hetvenkedő katona....Periplectomenes
  • Bíró Lajos: Hotel Imperial....Juskievics, tábornok
  • Zsolt Béla: Erzsébetváros....Kardos
  • Molnár Ferenc: Játék a kastélyban....Dvornitsek
  • Csurka István: Szájhős....A nyelvtanár
  • Zsolt Béla: Oktogon....Tolmács
  • John ChapmanAnthony Marriott: Hunyd be a szemed és gondolj Angliára....Arthur Pullen
  • Fejes Endre: Cserepes Margit házassága....Horváth úr
  • Karinthy Ferenc: Gőz
  • Henrik Ibsen: A vadkacsa....Ekdal
  • John Steinbeck: Egerek és emberek....Crooka
  • Spiró György: Honderű....Pukánszky
  • Verebes István: Üzenet....Balogh
  • Glagolin–Ljubimov: Csendesek a hajnalok
  • Vaszary Gábor: Az ördög nem alszik....Gergely, a gróf ügyvédje
  • William Shakespeare: Lear király....Kent
  • Johann Strauss: Mesél a bécsi erdő....Strohmayer, pékmester
  • Csehov: Cseresznyéskert....Gajev
  • Marcel Achard: A bolond lány....Benjamin Beaurevers
  • Shakespeare: Rómeó és Júlia....Capulet
  • Gyárfás Miklós: Egérút....Orbók István
  • Thurzó Gábor: Hátsó ajtó....Kovalik
  • Jevgenyij Svarc: Az árnyék....Hóhér
  • Eduardo De Filippo: Filuména házassága....Alfredo Amoroso
  • Sean O'Casey: Az ezüst kupa....Látogató
  • Szimonov: A lázadó lelkiismeret....Guicciardi
  • Majakovszkij: Poloska....Vagány
  • Kolozsvári Andor – Brand István: Rendkívüli kiadás....Munkatárs
  • Szergej Aljosin: Egyedül....Ignatyev
  • Sándor Kálmán: A harag napja....Bognár Béla
  • Calderon: Huncut kísértet....Cosme
  • Hollós Korvin Lajos: Hunyadi....Bastida zsoldoskapitány
  • Barnassin Anna: Idegen partok előtt....Breznai Károly, rádiós tiszt
  • Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogsága....Jakab
  • Arisztophanész: Lysistraté....Philurgos
  • Shakespeare: A makrancos hölgy....Curtis
  • Heltai Jenő: Menazséria....Az igazgató
  • Hauptmann: Naplemente előtt....Dr. Wuttke
  • Heltai Jenő: Az orvos és a halál....Az öreg kegyelmes úr
  • Mesterházi Lajos: Pesti emberek....Tamás
  • Sheridan: A rágalom iskolája....Mr. Jack Pondrough
  • George James: Robin Hood....III. Henrik király
  • Lev Tolsztoj: Szellemesek....Negyedik muzsik
  • Illés Béla: Szivárvány....Ügyvéd
  • Friedrich Schiller: Tell Vilmos....Stüssi
  • Pagnol: Topáz....Tamise, tanár úr
  • Kárpáthy Gyula: Zrínyi....Balogh Zsiga
  • Devecseri Gábor: Odüsszeusz szerelmei....Antinoosz

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • És a vakok látnak… (1944)
  • A város alatt (1953)
  • Az eltüsszentett birodalom (1956)
  • Szakadék (1956)
  • Éjfélkor (1957)
  • Láz (1957)
  • Bakaruhában (1957)
  • Csendes otthon (1957)
  • Csigalépcső (1957)
  • Dani (1957)
  • Édes Anna (1958)
  • Micsoda éjszaka! (1958)
  • Vasvirág (1958)
  • Csempészek (1958)
  • A harangok Rómába mentek (1958)
  • La Belle et le tzigane (1959)
  • Felfelé a lejtőn (1959)
  • Álmatlan évek (1959)
  • Kard és kocka (1959)
  • Kölyök (1959)
  • Szerelem csütörtök (1959)
  • A 39-es dandár (1959)
  • Az arc nélküli város (1960)
  • Fűre lépni szabad (1960)
  • Virrad (1960)
  • Puskák és galambok (1961)
  • Alba Regia (1961)
  • Négyen az árban (1961)
  • Mindenki ártatlan? (1961)
  • Két félidő a pokolban (1962)
  • Áprilisi riadó (1962)
  • Mici néni két élete (1962)
  • Mindennap élünk (1963)
  • Meztelen diplomata (1963)
  • Aranyfej (1964)
  • Egy ember aki nincs (1964)
  • Így jöttem (1965)
  • Ketten haltak meg (1966)
  • Sok hűség semmiért (1966)
  • A ló is ember (1968)
  • Alfa Rómeó és Júlia (1969)
  • Holdudvar (1969)
  • Krebsz, az Isten (1969)
  • A nagy kék jelzés (1970)
  • Utazás a koponyám körül (1970)
  • A halhatatlan légiós (1971)
  • A locsolókocsi (1973)
  • Csínom Palkó (1973)
  • A Magyar Ugaron (1973)
  • Kincskereső kisködmön (1973)
  • Illatos út a semmibe (1974)
  • Ballagó idő (1976)
  • Magyarok (1978)
  • Der Mann, der sich in Luft auflöste (1980)
  • Nárcisz és Psyché (1980)
  • Circus Maximus (1980)
  • Naplemente délben (1980)
  • Victory (1981)
  • Nyom nélkül (1982)
  • A csoda vége (1983)
  • Vérszerződés (1983)
  • Hatásvadászok (1983)
  • Házasság szabadnappal (1984)
  • Boszorkányszombat (1984)
  • Lily in Love (1985)
  • Mamiblu (1986)
  • Macskafogó (1986) – Hajóskapitány hangja
  • Doktor Minorka Vidor nagy napja (1987)
  • Szamárköhögés (1987)
  • A Friendship in Vienna (1988)
  • Küldetés Evianba (1988)
  • Music Box (1989)
  • Laurin (1989)
  • Eszmélet (1989)
  • Murderers Among Us: The Simon Wiesenthal Story (1989)
  • „The Nightmare Years” (1989)
  • Az agglegény (Mio caro dottor Gräsler) (1991)
  • Brigitta (1993)
  • A gólyák mindig visszatérnek (1993)
  • Állatkerti mesék (Le jardin des plantes) (1994)
  • Bűvös vadász (1994)
  • Ébredés (1994)
  • Mesmer (1994)
  • A játékos (The Gambler) (1997)
  • Retúr (1997)
  • A Notre Dame-i toronyőr (The Hunchback) (1997)
  • Bűn és bűnhődés (Crime and Punishment) (1998)
  • Szívlövés (Shot Through the Heart) (1998)
  • A bukás (The Fall) (1998)
  • A napfény íze (1999)
  • Kezdetben vala (In the Beginning) (2000)
  • Vírusbosszú (Contaminated Man) (2000)
  • Vityebszk felett (2001)
  • Brüder (2002)
  • Az utolsó blues (2002)
  • A Rózsa énekei (2003)
  • Prima Primavera (2009)

Tévéfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Tenkes kapitánya 1-13. (1963)
  • Rab Ráby (1964)
  • Családi tűzhely (1968)
  • Bors (1968)
  • A 0416-os szökevény (1970)
  • Das Falsche Gewicht (1971)
  • Az ember melegségre vágyik (1973)
  • Ficzek úr (1974)
  • Uraim, beszéljenek! (1974)
  • Utazás a Holdba 1-3. (1974)
  • Ősbemutató (1974)
  • Robog az úthenger 1-6. (1976)
  • A szerelem bolondjai 1-2. (1976)
  • Két pisztolylövés (1977)
  • Pomádé király új ruhája (1979)
  • Liftrapszódia (1981)
  • Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1982)
  • Közös kutya (1983)
  • Mint oldott kéve 1-7. (1983)
  • Kérem a következőt! III. (1983) - Teknőc Ernő 2. hangja (3. évadban)
  • Wagner (1983)
  • T.I.R. (1984)
  • Vásár (1985)
  • Akli Miklós (1986)
  • A Fekete kolostor (1986)
  • Nessuno torna in dietro (1987)
  • Nyolc évszak 1-8. (1987)
  • Fűszer és csemege (1988)
  • Eszmélet (1989)
  • Freytág testvérek (1989)
  • Alapképlet (1989)
  • Max és Helen (1990)
  • Forgotten Prisoners: The Amnesty Files (1990)
  • The Josephine Baker Story (1991)
  • The Long Shadow (1992)
  • Szarajevó kávéház (1994)
  • Kisváros (1994)
  • X polgártárs (Citizen X) (1995)
  • Szabadság tér '56 (1997)
  • Mária, Jézus anyja (1999)
  • Valaki kopog (2000)
  • Koldus és királyfi (2000)
  • Kérnék egy kocsit (2000)
  • Uprising (2001)
  • Hóesés a Vízivárosban (2004)

Hangjátékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hamupipőke (1983) .... Az apa

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l m n o Meghalt Gera Zoltán színművész. Hirado.hu, 2014. november 8. (Hozzáférés: 2014. november 8.)
  2. ^ a b c d e f g h i j k l m n Elhunyt Gera Zoltán, a Nemzet Színésze. Népszabadság Online, 2014. november 8. (Hozzáférés: 2014. november 8.)
  3. ^ a b c d Horeczky Krisztina: "Nincs elégedettség": Gera Zoltán életműdíjas. Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet: Filmkultúra, 2002. január 31. (Hozzáférés: 2014. november 9.)
  4. ^ a b c d e f g h i j k l m Elhunyt Gera Zoltán. Origo, 2014. november 8. (Hozzáférés: 2014. november 9.)
  5. Meghalt Gera Zoltán, a nemzet színésze. Index, 2014. november 8. (Hozzáférés: 2014. november 8.)
  6. ^ a b c d Török Judit: Életszerepek – interjú Gera Zoltán színművésszel. erdély.ma, 2005. december 14. (Hozzáférés: 2014. november 9.)
  7. ^ a b c d e f g Elhunyt Gera Zoltán. Magyar Nemzet Online, 2014. november 8. (Hozzáférés: 2014. november 8.)
  8. ^ a b c d Meghalt Gera Zoltán. Népszava online, 2014. november 8. (Hozzáférés: 2014. november 9.)
  9. ^ a b c d e Zappe László: Gera Zoltán bölcsessége. Népszabadság Online, 2014. november 8. (Hozzáférés: 2014. november 8.)
  10. ^ a b c d Eltemették Gera Zoltán színművészt. Origo, 2014. november 28. (Hozzáférés: 2014. november 30.)
  11. Elhunyt Gera Zoltán színművész. Nyugat.hu, 2014. november 8. (Hozzáférés: 2014. november 9.)
  12. Kossuth-díjas a Csík zenekar és az Omega. Index, 2013. március 15. (Hozzáférés: 2014. november 9.)
  13. Gera Zoltánt választották a nemzet színészének. Origo, 2014. április 22. (Hozzáférés: 2014. április 22.)
  14. ^ a b A Magyar Köztársaság Kiváló művésze: Gera Zoltán. Magyar Színház. (Hozzáférés: 2014. november 9.)
  15. Hermann Péter (főszerk.): Ki kicsoda 2000 1, Greger-Biográf Kiadó, Budapest, 566, 1999.
  16. Koncz Tamás: Egy nappal élte túl felesége a Nemzet Színészét. Origo, 2014. november 15. (Hozzáférés: 2014. november 16.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]