Gerúszia
Gerúszia volt a neve Spártában és Krétán a Vének Tanácsának, melynek tagja volt a két király és 28 hatvanadik életévét betöltött spártai vén (geron). Az apella választotta őket. Széleskörű jogi hatalma volt : ez volt az egyetlen spártai bíróság amely kiszabhatott halálbüntetést vagy száműzést. A Vének Tanácsa tehetett javaslatot a népgyűlésnek, hogy miről tárgyaljon, s ha a döntése a vének szerint nem volt kedvező, feloszlathatták azt. A Gerúszia 28 öregből állt akiket közfelkiáltással választották meg minden 60 év feletti jelölt közül. Megbízatásuk életük végéig szólt, ha meghalt egyikük, újat választottak helyette.
A régi patriarkális királyság idejében a királlyal együtt a szokásjog képviselői, őrei. Ezeknek a testülete a gerúszia, mely az arisztokratikus államokban főhatalom volt. Spártában a lükurgoszi törvényhozás rendezte e tanácsot, mely 28, legalább 60 éves, feddhetetlen életű polgárból s az elnöklő két királyból állott. A tanács korlátozta a király s a népgyűlés esetleges túlkapásait; az arisztokraták érdekeit képviselte. Választásuk, mely életfogytiglanra szólt, úgy történt, hogy a választandók elhaladtak a nép közt s akinek nevét ez a legélénkebb tetszéssel hangoztatta, bekerült a tanácsba. Működésük bírói a főbenjáró dolgokban, amelyek becsületvesztéssel vagy halállal jártak s politikai, mert ők döntöttek béke és háború fölött, s ők vitatták meg a népgyűlés elé terjesztendő javaslatokat. Felelősségre vonhatók nem voltak s a népgyűlésen is, ahol különben csak szavazás volt, szólásjoggal bírtak. Hatalmuk és jelentőségük az ephoroszok intézményének fejlődése után nagyon alászállt.
