George William Cox

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
George William Cox
Született 1827. január 10.
Benáresz
Elhunyt 1902. február 9. (75 évesen)
Walmer
Nemzetisége angol
Foglalkozása lelkész,
tudós

Sir George William Cox (Benáresz, 1827. január 10.Walmer, 1902. február 9.) angol lelkész, tudós. Tanulmányait az oxfordi Trinity College-ban végezte. 1850-ben pappá szentelték, de egyre inkább az irodalom felé fordult.

Közreműködött az Edinburgh Review-ban. Elsősorban történelmi és összehasonlító mitológiai témák érdekelték. Művei közül sok beismerten népszerű jellegű volt. Mitológiai munkáit Max Müller inspirálta, de tárgyának kezelése sajátja volt. Különleges támogatója volt a szoláris és nebuláris elméletnek mint a mítoszok értelmezőjének. 1869-ben nyugdíjba vonult.1877-ben elérte a bárói címet.

A "széles egyház" híveként kiemelkedő támogatója volt Colenso püspöknek, akinek halála után öt évvel kiadta életrajzát is. Jelöltette magát a natali püspöki székre, de nem szentelték fel. 1881-ben Scyingham (York) lelkésze lett, de erről 1897-ben lemondott.


Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Poems, Legendary and Historical (with E. A. Freeman, 1850)
  • A Life of St Boniface (1853)
  • Tales from Greek Mythology (1861)
  • A Manual of Mythology (1867)
  • Latin and Teutonic Christendom (1870)
  • The Mythology of the Aryan Nations (1870)
  • History of Greece (1874)
  • A Dictionary of Science, Literature and Art (ed. with W. T. Brande, 1875)
  • General History of Greece (1876)
  • History of the Establishment of British Rule in India (1881)
  • An Introduction to the Science of Comparative Mythology (1881)
  • Lives of Greek Statesmen (1885)
  • Concise History of England (1887)
  • Life of John Williams Colenso (1888)

Magyarul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görög regék (Komáromy L., 1877-78)
  • A mythologia kézikönyve (Simonyi Zs., a finn mitológiával bővítve, 1881)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Classic Encyclopedia
  • Világirodalmi lexikon II. (Cam–E). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1972. 378. o.