George Bruce Halsted

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
George Bruce Halsted
George Bruce Halsted.jpeg
Született
1853. november 25.
Elhunyt
1922. március 16. (68 évesen)
Foglalkozása matematikus
Iskolái Princetoni Egyetem
Johns Hopkins Egyetem

George Bruce Halsted (Newark, 1853. november 25.New York, 1922. március 16.) amerikai matematikus, akinek nagy szerepe volt a nemeuklideszi geometria amerikai elterjesztésében, Bolyai János és Lobacsevszkij munkásságának népszerűsítésében.

Élete és munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A New Jersey állambeli Newarkban született, a Princeton University végzettje, 1879-ben doktorált a Johns Hopkins egyetemen. Kezdetben Princetonban tanított, majd 1884-től 1903-ig az Austinban működő Texas University tanára, ahol az elméleti és alkalmazott matematika tanszék vezetője volt. Foglalkozott a geometria alapjaival, Rational Geometry címmel a Hilbert-axiomákra alapozott könyvet írt, amelyet francia, német és japán nyelvre is lefordítottak. 1903-ban el kellett hagynia az egyetemet, mert összetűzésbe keveredett az egyetem vezetőivel azzal kapcsolatban, hogy nem a tehetséges és később híres matematikussá vált R. L. Moore-t vették fel egy meghirdetett állásra, hanem egy befolyásos helybéli embert.[1] Moore-ban, akit tanársegédének szánt, egy új Bolyait vélt felfedezni. Ezután a St. John's College (Annapolis), a Kenyon College (Gambier, Ohio), majd a Colorado State College of Education (Greeley) tanára 1914-ig, amikor nyugdíjba vonult. A híres American Mathematical Monthly című lapban több matematikatörténeti munkája is megjelent, többek között Bolyai Farkasról is írt.

Bolyai János munkásságának népszerűsítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előbb Lobacsevszkij értekezését jelentette meg, majd 1891-ben sor került az Appendix angol nyelvű kiadására is, mégpedig három éven belül négyszer. Halsted tevékenysége a mi szempontunkból jelentős, mert sokat tett azért, hogy Bolyai és Lobacsevszkij neve világszerte egyenlő megbecsülésben részesüljön. Addig ugyanis Lobacsevszkijt, mint a hiperbolikus geometria megteremtőjét, jóval többször idézték, az oroszok maguk is nagyobb gondot fordítottak kiváló matematikusuk elismertetésére. Így például Kazanyban szobrot állítottak Lobacsevszkijnek, emlékére tekintélyes összegű pályadíjat létesítettek. Erről az eseményről referálva Halsted a New York-i Science című folyóirat 1895. dec. 20-i számában a következőket írta: „És abban az országban, melynek Bolyai János lángesze éppannyi jogot szerzett a nemeuklideszi geometria megteremtésének dicsőségében, Magyarországon megelégednek azzal, hogy a budapesti Matematikai és Fizikai Társulat a rég beroskadt marosvásárhelyi sírra emlékkövet állíttatott.”
Kolumbán József [2]

Halsted lefordította angolra Bolyai János és Lobacsevszkij műveit. Ezeket többször is kiadta, és mindent elkövetett népszerűsítésükért.

A Bolyai János Appendixének az eredeti változata (címlapot, ábrákat kivéve) huszonnégy oldalas mű. Erről írja Halsted professzor a fordítás előszavában, hogy „ez a huszonnégy oldal a legrendkívülibb két tucat oldal a gondolkodás történetében.”[3]

Halsted 1896 júliusában ellátogatott Kolozsvárra és Marosvásárhelyre, majd nem haza, hanem Oroszországba utazott, hogy felkeresse azokat a helyeket, ahol a nemeuklideszi geometria másik nagy óriása élt. Marosvásárhelyen ő biztatta Bedőházi János kollégiumi tanárt, hogy írja meg a két Bolyai életét, amely meg is történt. Oroszországban kiderítette, hogy még él Lobacsevszkij két gyereke. Közbenjárt a politikai okokból száműzött fiú érdekében, látogatása hatására a cár évi hatszáz rubel nyugdíjban részesítette Lobacsevszkij nélkülöző leányát.

A látogatás után a texasi egyetem lapjában, a Texas University Magazine-ben több cikk is megjelent az európai útjáról, egyet a lap főszerkesztője írt, kettőt pedig maga Halsted. Figyelemre méltó, hogy az erdélyi magyar neveket és helyneveket tökéletes magyar helyesírással írják. Ez a három írás magyarul is megjelent a kolozsvári Korunk 2004. júniusi számában, Filep László matematikatörténész jóvoltából.[4] [5][6]

Könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. John Parker, R.L. Moore: Mathematician and Teacher, Mathematical Association of America, Washington, DC, 2005, ISBN 0-88385-550-X, 2005, pp. 36-37.
  2. Kolumbán József: Bolyai János győzelme, Korunk, 2002. november. Online hozzáférés
  3. Prékopa András: Bolyai János forradalma, Természet Világa, 2002. július-szept.
  4. John Anery Lomax: Dr. Halsted nyári kirándulása, Korunk, 2004/6. Online hozzáférés
  5. George Bruce Halsted: A távoli Erdélyből, Korunk, 2004/6. Online hozzáférés
  6. George Bruce Halsted: Egy erdélyi gróf, Korunk, 2004/6. Online hozzáférés (Az illető gróf, akiről az írás szól, Teleki Ábrahám )

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]