Gelre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gelre heroldja, Gelre saját címerkönyvéből
Gelre címere

Claes Heinen (vagy Heynensoen), avagy ismertebb nevén Gelre herold (1340/1345 k.-1414), Ruyers címerkirálya, II. Jean de Châtillon, Blois grófjának, Gelderland hercegének a szolgálatában álló herold volt.

A neve előfordul Geldre, Gelderland, Gueldre, Claes Heijnen, Heneysoen, Heinenzoon, Heijnenszoon alakban is.

Az általános nézet szerint Gelre herold személye megegyezik Beyeren (néha Gelre) herold személyével, aki a Beyeren címerkönyv (Wapenboek van Beyeren) összeállítója, a Holland krónika (Die Hollantsche cronike) és a Világkrónika (Wereldkroniek) írója.

Mielőtt Beyeren Albert, Hollandia grófjának szolgálatába került volna, a gelrei udvarban volt herold, valószínűleg Mechteld van Gelrenél, aki 1372-ben férjhez ment Châtillon Jánoshoz, Blois grófjához.

Gelre herold címerkönyvének névváltozatai:
nl: Wapenboek Gelre, fr: L'Armorial universel, en: Armorial Gelre, pl: herbarz Gelrego, es: El Armorial universal del heraldo Geldre, da: Claes Heinens våbenbog, de: Wappenbuch Gelre
Rövidítések:

A neve az általa 1370-1395 között (más források szerint 1340-1370 között) összeállított címerkönyvről ismert, melynek kéziratát (ms. 15652-56) a belga Királyi Könyvtár őrzi Brüsszelben (Bibliothèque Royale de Bruxelles, Koninklijke Bibliotheek).

A mű az egyik legfontosabb középkori címerkönyv. 121 pergamenlapból áll, melyek hat részre oszlanak. Az I-V. rész tulajdonképpen a VI., legfontosabb rész kiegészítése. A mű pergamenlapjain összesen 1755 blazon (címerleírás) és színes kép található egész Európából, melyek között túlsúlyban vannak a flamand és a rajnai tartományokból származó címerek. Az első rész (fol. 1ro-21vo) számos költeményt tartalmaz (III. János, Brabant hercege 17 lovagjának kalandjai és a gróf válasza; lovagokról szóló címerköltemények, akik az 1345-ös stavoreni csatába estek el; a brabanti hercegek és Hollandia grófjainak krónikája, és tizenkét különböző királyról szóló költemény). A második rész (fol. 22ro-123ro) 1553 címert tartalmaz, országok szerint csoportosítva, az első helyen az uralkodó, majd a vazallusai címereivel.

Gelre Folio 52v.jpg

52v lap: Nagy Lajos címere Gelre herold címerkönyvéből. Alul a kék alapon arannyal és vörössel harántvágott csillag a Szentgyörgyi grófok címere.

Gelre Folio 53v.jpg

53v lap: A Stibor család címere (alsó sor balról a második) Gelre herold címerkönyvéből.

Sor.JPG

Némileg helytelen formában leírja Nagy Lajos, magyar király címerét és közli a képét is. A leírás szerint a címerben vörös alapon szerepel egy aranykoronás ezüst sas, Lengyelország címere, zöld halmon álló ezüstkereszt, három levágot, jobbra néző arany koronás ezüst oroszlánfej, Dalmácia címere. A pajzson leeresztett rostélyú csöbörsisak fekete sisaktakaróval, a siaskon aranykoronával, melyen két ezüst strucctoll között aranykoronás, vörössel fegyverzett növekvő ezüst struccfej látható, a csőrében aranypatkóval.

Armorial Gelre Flemish Flag.jpg

80r lap, a flandriai grófság címere

Gelre Folio 92r.jpg

92r lap, a bergi hercegség címere

Sor.JPG

Gelre 3.jpg

62 r lap, a katalán-aragón címer

Gelre Folio 46r.jpg

46 r lap, Franciaország címere

Sor.JPG

  • Kiadása:

Bouton, Victor: Wapenboeck ou armorial de 1334 à 1372, précédé de poésies héraldiques par Gelre, héraut d'armes. Párizs-Brüsszel, 1881-1905.

GELRE – B. R. Ms. 15652-56, Uitgevereij – Editions Jan van Helmont, Leuven 1992; előszó, Mme. C. Van den Bergen-Pantens.

P. Adam-Even, L’armorial universel du héraut Gelre (1370-1395); Claes Heinen, roi d’armes des Ruyers (Archieves héraldiques suisses 1971)

  • Irodalom:

Galbreath, D. L., La Suisse féodale daaprds l'Armorial de Gelre, in Archives Heraldiques Suisses, vol.46/1932, (francia nyelvű cikk French).

Mikucki, Sylwiusz, Rycerstwo slowianskie w Wapenboek Gerlego. In: Studia Zrodloznawcze, vol.3/1958, (lengyel nyelvű cikk, csak a szláv címerekkel foglalkozik)

UIT DE COLLECTIES VAN DE HOGE RAAD VAN ADEL. In: De Nederlandsche Leeuw 123 (2006), 49-56. l. Het ‘kopiewapenboek Gelre’ van Jan van Lockhorst en Adriana van der Does

Külső hivatkozások:

A mű összes címerleírása és címerpajzsa: [1]

A mű lengyel és magyar vonatkozású címerei: [2]


Őt tartják a Bellenville címerkönyv (1370 k.-1385) (en: Armorial Bellenville) szerzőjének is, mely kb. 1722 címerpajzsot tartalmaz, és ezek közül 478 a sisakot és a sisakdíszt is feltünteti. Tartalmazza 24 lengyel lovag címerét is (2 címert kétszer rajzoltak le). Egyike a legteljesebben fennmaradt címerkönyveknek.


Bellenville armorial 1.jpg

Kép a Bellenville címerkönyvből

Bellenvile armorial 2.jpg

Kép a Bellenville címerkönyvből

Sor.JPG

  • Kiadása:

Jequier, L. (szerk.), L'Armorial Bellenville. In: Cahier d'Heraldique, Paris, vol. 5/1983.

Beszámolók róla: Recueil du Ile Congres international des sciences genealogique et héraldique. Liége, 1972. május 29-június 2.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

címerköltő, címerkönyv