Gedeon József (színigazgató)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a színigazgatóról szól. Hasonló címmel lásd még: Gedeon József (egyértelműsítő lap).
Gedeon József
Grín Igor portréja, 2008
Grín Igor portréja, 2008
SzületettGedeon Sándor József[1]
1956. március 23.
Gyula
Elhunyt2016. november 25.[2] (60 évesen)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszínigazgató,
művészeti menedzser,
tanár
KitüntetéseiHevesi Sándor-díj (2013)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gedeon József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gedeon József (Gyula, 1956. március 23. – 2016. november 25.) a Gyulai Várszínház igazgatója, művészeti menedzser, bölcsész-tanár, számos helyi klub, országos és nemzetközi egyesület alapítója, elnökségi tagja volt.

Élete, pályafutása[szerkesztés]

Gyulán született. Gyerekkorában zeneiskolában tanult trombitálni és zongorázni. 17 éves korában dolgozott először a Gyulai Várszínházban: a várkapu felé vezető út mentén a történelmi hangulatot fokozó fáklyás alabárdosok egyike volt. 1973-tól statisztaként több helyen is színpadra kerülhetett. Ekkor ejtette rabul a színház világa. Középiskolás korában az iskola diákszínjátszó csoportjával megnyerték a szentesi Országos Diákszínjátszó Találkozót Saint-Exupéry A kis herceg című darabjával, amelyben a pilótát alakította.

Legmagasabb képesítéseit a Szegedi Egyetem magyar bölcsész és tanári szakán és az Iparművészeti Egyetem művészeti menedzser szakán szerezte. 1991-ig dolgozott általános iskolai – angol- és magyar- – tanárként, ami mellett már akkoriban jazzklubot, valamint a Fiatal Értelmiségiek Klubját vezette, és koncerteket, filmklubot szervezett. 1991–1995 között a gyulai önkormányzatnál kulturális osztályvezetőként dolgozott. 1992-ben merült fel benne egy a gyulai várban rendezendő jazzfesztivál ötlete, amellyel megkereste Sík Ferencet, a Várszínház akkori művészeti vezetőjét, aki helyet adott az elképzelésnek. Az azóta már nemzetközivé vált fesztivál a legjelentősebb magyar jazz-zenészeket fogadta, 1999-től pedig már világhírű külföldi muzsikusok is felléptek. A Gyulai Vár Jazz Fesztivált 2011-ben már huszadik alkalommal rendezték meg.[3][4]

1995-ben pályázat útján került a Gyulai Várszínház élére. Vezetése alatt a nyári évad hathetes összművészeti fesztivállá bővült – új színházi bemutatókkal, vendégelőadásokkal a művészetek minden ágát megmutatva –; művészeti vezetőként ő állította össze a színház programjait is.[m 1]

1995-től haláláig volt elnökségi tagja a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetségének. 1997-ben Mátyás Irénnel, a Zsámbéki Szombatok igazgatójával kezdeményezte a Szabadtéri Színházak Szövetsége szervezet létrejöttét, melybe a legnagyobb és legrégebben működő szabadtéri színházak tömörültek. 2006-ban egyik kezdeményezője és alapítója volt az Európai Shakespeare Fesztiválok Hálózatának (European Shakespeare Festivals Network), amely hivatalosan 2010-től működik, így ennek az egyik jelentős tagfesztiválja lett a gyulai nemzetközi Shakespeare Fesztivál is. A Színikritikusok Díja 2005/2006 szavazáson hárman is különdíjra jelölték[7] a Gyulai Várszínház programjaiért.

Ezek mellett 1989-ben alapító szervezője, majd szervező titkára volt az országos Erkel Ferenc Társaságnak,[8] 1991-től a gyulai Magyar–Brit Baráti Társaság alapító elnöke is volt. 1999-ben a budapesti Kráter Műhely Egyesület Kiadó gondozásában jelent meg A brit oroszlán hétköznapjai című könyve. Magánemberként szívesen utazott, tájékozódott a kulturális eseményekről, külföldi és hazai zenei és színházi fesztiválokon.

Lánya Gedeon Lívia.[9]

2016. november 25-én hunyt el súlyos betegségben.[10] Márta István Facebook-bejegyzésében megemlékezett arról is, hogy Gedeon József „2008-ban részt vett a Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program megalapításában, és aktív szerepet vállalt az előadó-művészeti törvény létrehozásában is”.[11][12][13] Emlékére és tiszteletére a Szabadtéri Színházak Szövetsége a 2007-ben alapított Amfiteátrum díjat létrehozásának tizedik évfordulóján átnevezte Gedeon József Amfiteátrum díjra, melyet először Szomor György színész, énekes, zeneszerző vehetett át.[14][15]

Munkássága[szerkesztés]

„ …nekem az érték, a művészi kvalitás a legfontosabb. ”

– Gedeon József, 2015. – 7óra7[16]

Rendezései[szerkesztés]

Kiadványok[szerkesztés]

Könyv:

  • A brit oroszlán hétköznapjai (avagy egy jól működő demokrácia magyar szemmel). 1999.[19]

Több, a Gyulai Várszínház által kiadott könyv felelős szerkesztője-kiadója:

  • Jazz a várban: A gyulai jazzfesztiválok két évtizede (2011)[20]
  • 50 évad a Gyulai Várszínházban (2013)[21]
  • Drámák az 1566-os gyulai várvédelemről (2014)[22]

Felelős szerkesztője-kiadója több, a Várszínház kiadásában megjelent CD-nek:

  • Simonyi Imre: Természetes halál (2005)[23]
  • Hommage á Erkel (2011)[24]
  • Vukán trió: Vihar (2013)[25]

Zenei írásai jazz- és rockzenei témában több országos és helyi folyóiratban, lapban, internetes portálon (Magyar Ifjúság, JazzStudium, Jazz, Bárka, JazzMa, Békés Megyei Hírlap, Gyulai Hírlap) jelentek meg, novellája a Vigíliában[26] látott napvilágot.

Gyulai kulturális élet[szerkesztés]

Bővebben: Gyulai Várszínház

Korai kulturális tevékenysége, fesztiválok[szerkesztés]

Gyula, Belső vár

Gyerekként zeneiskolába járt, a blues-, a jazz- és a rockirányzatok már akkor érdekelték, olyannyira, hogy az angol nyelv tanulására is ezek ösztönözték. 1974-ben részt vett a Debreceni Jazznapokon – amely akkor már nemzetközi fesztivál volt –, ahol megismertette a jazz lényegét, a felszabadult, kötetlen improvizációt. A főiskolai rádióban már jazzműsorokat készített. Ugyanitt rábízták a filmklub vezetését is, amelyet később Gyulán is megszervezett és tovább vezetett. A tanítóképző után visszatért Gyulára, a katonaság után elvégezte Nyíregyházán a Tanárképző Főiskola magyar nyelv és irodalom szakát. Gyulán a III. Sz. Általános Iskolában magyar nyelv és irodalmat tanított, de itt – mint a műfaj iránt érdeklődő tanárnak – lehetősége nyílt, hogy a nyolcadikosoknak énekórákon jazzórát tartson, majd 1982-től a művelődési házban szervezett jazzklubot (amely 2006-ban indult később újra). Ekkor kezdett koncerteket szervezni, miközben járta a hazai és külföldi fesztiválokat, melyekről tudósításokat írt a Hartyándi Jenő által szerkesztett Jazz Studiumba és más lapokba is. 1982-ben megszervezte és vezette a gyulai Fiatal Értelmiségiek Klubját, ahova neves művészeket, írókat, újságírókat, sportolókat, képzőművészeket hívtak meg előadást tartani. Majd 1991-ben pályázati úton az önkormányzat kulturális és oktatási osztályának élére került, aminek köszönhetően újra szoros kapcsolatba került a Várszínházzal.

A Gyulai Vár Jazz Fesztivál és a Gyulai Várszínház Összművészeti Fesztivál

A jazzfesztivál rendezésének ötletével 1992 elején kereste meg Sík Ferenc igazgatót, mivel a zene addig nem volt jelen a színház programjában, s a kezdeményezés nyitott kapukra talált. A cél az volt, hogy a mainstream (középutas) jazz mellett másfajta irányzatok is megjelenjenek, mint például a jazz és a világzene ötvözete vagy a magyaros vonulat, tehát azok is, akik tágítják a műfaji határokat. Két évtized alatt több mint száz együttes lépett fel a fesztiválon. A koncerteken eleinte hazai együttesek léptek fel, aztán Kelet-Európából is hívtak előadókat, végül világsztárok is jöttek. Az egyik legnagyobb érdeklődés Al Di Meola koncertjét kísérte, aki előtte több évig nem járt Magyarországon.

1996-tól fokozatosan kibővítve a Gyulai Várszínház nyári programjait egy évente, június végétől augusztus elejéig tartó, hathetes összművészeti fesztivál született, ahol a prózai és zenés színház mellett (melyben évente három-négy új színházi bemutatót tartanak a Várszínház önálló produkciójaként vagy más színházzal közösen) fontos szerepe van a zene és a tánc különböző műfajainak, de a képzőművészetnek, filmművészetnek is. A rendezvénysorozat részévé vált a kétévente megrendezésre kerülő Irodalmi Humor Fesztivál és a Halmos Béla Népzenei és Világzenei Fesztivál is. Emellett igazgatása alatt októbertől március végéig tartó kamaratermi programokkal is bővült a Várszínház programja, melyben színházi előadások, önálló estek, zenei koncertek, filmvetítések, nemzetközi estek, táncelőadások kerülnek színre, majd 1999-ben a Kamaraterem előterében megnyitotta a Kamaragalériát, ahol rendszeresen neves képző- és fotóművészek alkotásait állítják ki. Ez utóbbin aláírásokat is gyűjtött, melyeket elemzett is, mivel grafológus végzettséggel is rendelkezett.[27][28]

1997-től Benkó Sándor megkeresésével kezdve nyolc éven keresztül a jazzfesztivál második napja dixielandzenével bővült a Tószínpadon, Westel Dixie Fesztivál[29] néven, amit 2006-ban a blues váltott fel, azóta rendezik meg évente a Vár Blues Fesztivált.

2009-től a gyulai jazzfesztivál tagja az Európai Jazzfesztiválok Hálózatának (rövidítése: EJN).

Shakespeare Fesztivál[szerkesztés]

A 2004-ben, az Új Színház és a Gyulai Várszínház együttműködésében létrejött Szentivánéji álom című előadás a neussi Shakespeare Fesztiválon 2007-ben[30][31]

Az angol kultúra és Shakespeare mindig érdekelte. Kétszer is nyert el brit ösztöndíjat, melyeknek köszönhetően megismerhette Nagy-Britanniát – ebből a tapasztalatból született meg könyve is 1999-ben. Előbb 1993-ban a londoni kulturális, 1995-ben pedig a színházi életet tanulmányozhatta pár hónapig. Ennek hatására is, 1999-től évente egy-egy Shakespeare-darab új bemutatóját tartották a Gyulai Várszínházban. Később aztán ebből nőtt ki – az Összművészeti Fesztiválon belül – a 2005 óta, július elején tartott, kéthetes, nemzetközi Shakespeare Fesztivál, melyre a világ legjelentősebb előadásait és rendezőit sikerült elhívni, például: Eimuntas Nekrošius(wd) és Oskaras Koršunovas(wd) litván rendezőket, a grúz Robert Sturuát(wd), a román Silviu Purcăretet, Andrei Șerbant(wd) vagy az angol Peter Brookot, a belga Luk Percevalt(wd). Természetesen a legnevesebb hazai és határon túli magyar Shakespeare-előadások, rendezők, színészek is szerepelnek a programban, hiszen az angol nyelvű országokon kívül Magyarországon is a legnépszerűbb színpadi szerző Shakespeare, egy évben 30–40 bemutató is van a színházakban.[32]

A fesztiválon nem osztanak díjakat, a rangot a fesztiválra történő meghívás adja. A gyulai rendezvénynek komoly nemzetközi kapcsolatai és sikerei, elismerő kritikái vannak szerte Európában (így például a német Theater heute[33] vagy angol New Theatre Quarterly[34] részéről).

2006-ban Gedeon József – Emil Boroghinával, a craiovai Shakespeare Fesztivál igazgatójával közösen – kezdeményezője és alapítója volt az Európai Shakespeare Fesztiválok Hálózatának (European Shakespeare Festivals Network[35]), amelyet hivatalosan 2010-ben jegyeztek be Gdańskban.[36]

Az European Shakespeare Festivals Network (EJSN) tagfesztiválok információt, műsort cserélnek, közösen pályáznak, s rendszeresen találkoznak egymás fesztiváljain. A gyulai fesztiválon kiállítások, szakmai konferenciák, filmek, koncertek, workshopok kísérik az előadásokat, és Shakespeare-korabeli gasztronómia is színesíti a programot.[32][37][38]

A EJSN-ben részt vevő országok: Csehország, Dánia, Lengyelország, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Örményország, Románia, Spanyolország.[35]

Díjak, elismerések[szerkesztés]

  • 2009 „Kiváló Polgár” cím (a Gyulai Várszínház elismertségének növelésében, a város hírnevének öregbítésében kifejtett munkásságának elismeréseként)[39]
  • 2013 Hevesi Sándor-díj

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ 2016. november 17-én egy évre[5] Gyula Város Képviselő-testülete rendkívüli ülésén ügyvezetőnek nevezte ki Varga Mariannát, hogy kettős ügyvezetés láthassa el a Gyulai Várszínház vezetői teendőit Gedeon József megromlott egészségi állapota miatt.[6]
  1. ↑ Gyulai ki kicsoda, 2012. december 9. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
  2. ↑ http://24.hu/belfold/2016/11/26/meghalt-gedeon-jozsef/
  3. ↑ Gyula város Fesztiválok, rendezvények Archiválva 2014. július 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (hozzáférés: 2014. június 18.)
  4. ↑ (zk): XX. Gyulai Vár Jazz Fesztivál Archiválva 2015. április 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, Fidelio - 2011. július 12.
  5. ↑ Varga Marianna a várszínház új vezetője, Gyula Televízió - 2016. november 17.
  6. ↑ T. P. Kettős ügyvezetés a Gyulai Várszínháznál, Gyulai Hírlap - 2016. november 21-22.
  7. ↑ szinhaz.net Színház folyóirat XXXIX. évfolyam 10. szám Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (5, 9, 17. oldal) - 2006. október
  8. ↑ Rendhagyó üléssel ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját a gyulai Erkel Ferenc Társaság, Gyulai Hírlap - 2014. november 22.
  9. ↑ Who is Who Magyarországon: Magyarország vezető személyiségeinek életrajzi enciklopédiája/A-Z - 2003. ISBN 3-7290-0039-x
  10. ↑ Mikóczy Erika: Elhunyt Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója Archiválva 2016. november 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, behir.hu - 2016. november 26.
  11. ↑ Elhunyt Gedeon József kollegánk. Márta István bejegyzése hivatalos Facebook-oldalán - 2016. november 26.
  12. ↑ A fesztiválszövetségek támogatják az NKA-járulékbevételek módosításáról szóló törvényjavaslatot, nefmi.gov.hu - 2008. április 22.
  13. ↑ Párbeszéd a magyar előadó-művészet fejlődéséért, mma.hu - 2014. augusztus 28.
  14. ↑ Új elnök a Szabadtéri Színházak Szövetsége élén, szinhaz.hu - 2017. március 11.
  15. ↑ “Belül még mindig húsz éves vagyok” Archiválva 2020. október 1-i dátummal a Wayback Machine-ben Interjú a Gedeon József Amfiteátrum-díjas Szomor Györggyel, szinhaz.org - 2017. április 7.
  16. ↑ B. Kiss Csaba: „Nem szeretném, hogy kereskedelmi vállalkozás legyen a Várszínház”, 7ora7.hu - 2015. július 7.
  17. ↑ Szpenátyi Katalin: A színház mint karnevál és meditáció A Gyulai Várszínház 44. évadáról, Bárka 2007/5 - 2007. október 4.
  18. ↑ port.hu Füves könyvek - Az Élet nagy kérdései, felolvasószínház
  19. ↑ KSH Könyvtár online katalógus (OLIB) A brit oroszlán hétköznapjai[halott link]
  20. ↑ KSH Könyvtár online katalógus (OLIB) Jazz a várban[halott link]
  21. ↑ Súr Enikő: Konferenciával és könyvbemutatóval folytatódott a Gyulai Várszínház programsorozata, Gyulai Hírlap - 2013. június 24.
  22. ↑ Súr Enikő: Megjelent a Drámák az 1566-os gyulai várvédelemről című kötet, Gyulai Hírlap - 2014. május 7.
  23. ↑ Simonyi Imre bibliográfia[halott link]
  24. ↑ H.É.: Hommage á Erkel címen adta ki második CD-jét a Gyulai Várszínház, Gyulai Hírlap - 2011. július 12.
  25. ↑ Hetessy Csaba: Lemezpolc kritika: Vukán György - A Vihar, jazzma.hu - 2013. április 30.
  26. ↑ Vigilia 77. évfolyam 11. szám tartalma[halott link]
  27. ↑ Gyulai Várszínház > Részletes információ, jegy.hu
  28. ↑ Cs. É. Gyulán megforduló művészek kézírásainak grafológiai elemzéséből nyílt kiállítás, gyulaihirlap.hu - 2014. október 9.
  29. ↑ Gyulai Várszínház 1990-1999 Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2000-2009[halott link]
  30. ↑ Helmeczi Hedvig: A Szentivánéji álom Gyulán, szinhaz.hu/kontextus.hu - 2004. augusztus 26.
  31. ↑ Shakespeare Festival im Globe Neuss: A Midsummernight's Dream (Ein Sommernachtstraum)
  32. ↑ a b Barka 2009/3
  33. ↑ B.S.: Nemzetközileg is elismert a Gyulai Várszínház[halott link], Gyulai Hírlap/gyula.bekesmegye.com - 2008.
  34. ↑ journals.cambridge.org New Theatre Quarterly / Volume 27, Issue 04 (386-394. oldal) - November 2011, Volume 29 / Issue 04 (394-398. oldal) - November 2013, Volume 30, Issue 04 (397-402. oldal) - November 2014 (angolul)
  35. ↑ a b European Shakespeare Festivals Network (en)
  36. ↑ Adam Mickiewicz: European Cultural Cooperation Networks (33. oldal), Cultural Contact Point Poland - 2013. március 978-83-60263-33-7 (angolul)
  37. ↑ dramaturg.hu Angol kritika a Gyulai Shakespeare Fesztiválról Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, Színházi Dramaturgok Céhe - 2012. január 19.
  38. ↑ Csak Shakespeare legvarázslatosabb darabja!, La femme - 2012. július
  39. ↑ 27-z/2009. (I.29.) KT számú határozat, Gyula Város Képviselő-testületének 2009. évi határozatai Archiválva 2016. november 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, gyula.hu - (hozzáférés: 2016. november 26.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gedeon_József_(színigazgató)&oldid=26783653”