Gazdaságszociológia
A gazdaságszociológia ágazati vagy speciális szociológiákhoz tartozik. A szociológia a legtágabb értelemben a társas élet – egy egész egyedei közötti kapcsolatok és viszonyok – tudománya. Míg az emberre vonatkoztatott szociológia az emberközi kapcsolatokat és ennek eredményeit elemzi, addig a gazdaságszociológia a gazdálkodásban részvevők társas kapcsolatára és ennek gazdasági eredményeire koncentrál.
Az általános szociológia – a társadalomelmélet – a szociológiákon belül nem az emberközi kapcsolatok eredményeivel foglalkozik, hanem a szociális (társadalmi) dimenzió általános érvényű, axiomatikus, azaz széles tapasztalatok sarkigazságain nyugvó téziseit strukturálja és foglalja szisztémába, úgy, hogy a társadalom és egyáltalán a társas élet szerkezete és működése érthető legyen.”[1][2]
A gazdaságszociológia gyökerei[szerkesztés]
Ha azt vesszük figyelembe, hogy ki használta először a szociológia szót, akkor kétségtelen, hogy a szociológia atyja Auguste Comte. A 19. század harmincas éveiben alkotta meg ezt a szót. A szociológia a latin socius (társaság, közösség) és a görög logosz (a tudomány) szavak kombinációjából született. A társas kapcsolatok sajátosságai azonban már jóval Comte előtt foglalkoztatták az emberi elmét. A társadalomtudomány alapjait – amelynek egyik alkotó eleme a szociológia – Arisztotelész rakta le a Politika[3] és a Nikomakhoszi Etika[4] című műveiben, amelyek a politikai szociológia és az etika sajátosságaira mutatnak rá. Ezekből az alapokból fejlődött ki a gazdaságtan és a gazdaságszociológia (és ezen belül a gazdaságetika).[5]
A szociológia klasszikusai (pl.Ferdinand Tönnies,[6][7] Émile Durkheim,[8][9]Max Weber,[10] Karl Marx[11][12][13] Joseph A. Schumpeter[14]Talcott Parsons[15]) a szociológia feladatát a gazdasági tényezők társadalmi vonatkozásainak feltárásában és ezek ok és okozati összefüggésének magyarázatában látták. A legtöbb szociológiai mű főtémája a gazdaság és a gazdálkodás társadalmi vonatkozásainak taglalása, amelyek a kapitalista gazdasági és társadalmi rend sajtosságait veszik górcső alá. Ezekben a művekben a gazdasági tevékenység a társadalmi (szociális) kapcsolatok speciális megjelenési formájaként jut kifejezésre. Mondhatjuk, hogy a gazdaságszociológia, mint ágazati (speciális) szociológia, a szociológiával összefonódva egy időben fejlődött ki, a gazdaságszociológia szó használata nélkül.
A gazdaságtan szakosodása[szerkesztés]
A huszadik század első felében elkezdődött a gazdaságtan szakosodása. Ez a folyamat Nyugaton alaposan elhúzódott a huszadik század második felébe. A gazdaságtan és a szociológia összefonódása megszűnt. A két diszciplína önálló tudományággá fejlődött. A szóhasználat alkalmazkodott ezekhez a változásokhoz. A gazdaságtanból képződött a gazdaságtudományok kifejezés. A gazdaságtudományok is szakosodtak. Így jött létre a népgazdaságtan és az üzemgazdaságtan. Az üzemgazdaságtan idővel vállalat-gazdaságtan nevet vette fel.
A szociológia szakosodása is feltartóztathatatlannak mutatkozott. A speciális (ágazati) szociológiák és a szociológia elméletek egyre nagyobb száma tudományos infláció benyomását keltheti. Az általános szociológia – a társadalomelmélet – jelentőségét az ún. empirikus szociológia és a demográfia háttérbe szorította.[16][17]
A gazdaságtan szakosodásának mellékvonalában találhatók az államtudományok, a finánctudományok és a fináncszociológia.
A gazdaságtudományok és gazdaságszociológia szétválásnak indokai[szerkesztés]
A specializálódás indokai két lényeges pontra irányulnak: 1. A gazdasági cselekvést (a gazdasági viselkedést) nem csupán a gazdaságtant érinti. A gazdasági viselkedés sokkal inkább, a társadalmi (szociális) viselkedés gazdaságot érintő megnyilvánulása. 2. A piac nem csupán gazdasági fogalom, hanem sokkal inkább szociológiai, a társadalmi viselkedés egyik intézményesített helye.
A szokványos gazdaságszociológiai látásmód alapját többnyire empirikus kutatások interpretációja jellemzi, amelyek nem követik a társadalomelmélet (az általános szociológia) fogalmainak szisztémáját. A társadalomelméleti gazdaságszociológia koncepciója Menyhay Imre tollából 2002-ben jelent meg az Akadémiai Kiadónál a Nyugat-magyarországi Egyetem tankönyve gyanánt.[18][19]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Menyhay Imre: Bevezetés az általános szociológiába. A társadalomelmélet alapvető kérdései. A Nyugat-magyarországi Egyetem Phare támogatással kiadott tankönyve. Sopron, 2001. 17. o.
- ↑ http://bookline.hu/search/oldbooks.action?_v=Menyhay_Imre_Bevezetes_az_altalanos_szociologiaba&ca=ADVANCEDSEARCH&descId=663050 Archiválva 2013. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben 17. o.
- ↑ http://mek.oszk.hu/04900/04966/04966.htm
- ↑ http://moly.hu/konyvek/arisztotelesz-nikomakhoszi-etika
- ↑ Joseph A. Schumpeter: Geschichte de ökonomischen Analyse. 1. Band. Hrsg.: Elisabeth B. Schumpeter. Vandenhoeck Ruprecht Göttingen 1965. 97. o.
- ↑ Ferdinand Tönnies: Gemeinschaft und Gesellschaft: Abhandlung des Communismus und des Sozialismus als empirischer Culturformen. Trapeza 2012. Nachdruck des Originals von 1887
- ↑ https://www.amazon.de/Gemeinschaft-Gesellschaft-Communismus-Sozialismus[halott link] Culturformen/dp/3864547830/ref=sr_1_3?s=books&ie=UTF8&qid=1371025144&sr=1-3&keywords=ferdinand+t%C3%B6nnies
- ↑ Émile Durkheim: Über soziale Arbeitsteilung. Studie über die Organisation höherer Gesellschaften. Neuauflage, Taschenbuch, Suhrkamp, Neuauflage 2008.
- ↑ http://www.hitmeister.de/buecher/ueber-soziale-arbeitsteilung-1342543/?sl=1342543-jRtT5Q1dY7%2FR1Qmjy%2BYRY4VR41Ir3RRaSo%2F4KOhKVrn0NdTIoM7Rm7LwfPfKFUZJLFRWYpCB2rlXXOzIJpeXDw%3D%3D[halott link]
- ↑ Weber, Max: Wirtschaft und Gesellschaft – Grundriß der verstehenden Soziologie. Mohr Verlag, Tübingen 1922.
- ↑ Marx, Karl: Die Deutsche Ideologie. In: Frühschriften. Hrsg.: Landsbut. Stuttgart 1953
- ↑ Marx, Karl: Werke, Schriften, Briefe. Stuttgart 1961
- ↑ Marx, Karl: A Tőke. I.. II., III. Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1972 – 1974
- ↑ Joseph A. Schumpeter: Kapitalismus, Sozialismus und Demokratie. 1946
- ↑ Parsons, Talcott – Smelser, J. Neil: Economy and Society. A study in the integration of economik and social theory. Routledge, London, 1984.
- ↑ Menyhay Imre: Bevezetés az általános szociológiába. A társadalomelmélet alapvető kérdései. A Nyugat-magyarországi Egyetem Phare támogatással kiadott tankönyve. Sopron, 2001. 16. o.
- ↑ http://bookline.hu/search/oldbooks.action?_v=Menyhay_Imre_Bevezetes_az_altalanos_szociologiaba&ca=ADVANCEDSEARCH&descId=663050 Archiválva 2013. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben 16. o.
- ↑ Menyhay Imre: Gazdálkodás, Vállalkozás, Etika – A társadalomelméleti gazdaságszociológia alapvetése és alkalmazása. Akadémiai Kiadó, 2002
- ↑ http://www.libri.hu/konyv/menyhay_imre.gazdalkodas-vallalkozas-etika.html