Gauja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gauja
Ergeljuklintis424aug037qg.jpg
Devon-kori homokkő sziklák Ērgļi mellett
Közigazgatás
Országok  Lettország
Földrajzi adatok
Hossz 452 km
Forrásszint 234 m
Vízhozam 2,24 m³/s
Vízgyűjtő terület 9 800 km²
Forrás Elkas kalns
é. sz. 57° 04′ 57″, k. h. 25° 36′ 17″
Torkolat Rigai-öböl
é. sz. 57° 09′ 30″, k. h. 24° 15′ 48″Koordináták: é. sz. 57° 09′ 30″, k. h. 24° 15′ 48″

A Gauja (észtül Koiva jõgi, lívül Koiva, németül Livländische Aa, Lettország leghosszabb folyója amelynek a forrása és torkolata egyaránt lett területen található.

Forrása Cēsistöl délkeletre az Elkas dombságban található. A folyó keletnek indul, majd északra fordulva 20 km hosszan határfolyó Lettország és Észtország között. Valga és Valka között elhaladva veszi irányát nyugatra Valmierát érintve újra megközelíti Cēsist. Rigától északkeletre ömlik a Rigai-öbölbe.

Césisi járás és a Rigai járás határán a Gauja szurdokszerű völgye Lettország legmélyebb folyóvölgye. A devonkori homokkő sziklák helyenként 90 méter magosan nyúlnak a folyó szintje fölé. A terület gazdag természeti és kulturális értékekben, ezért a folyóvölgynek a Cēsis és Sigulda közötti szakaszát 1973-ban nemzet parká nyilvánították (Gauja Nemzeti Park).

Jelentősége a lett kulturában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gauja a lettek számára hasonló jelentőséggel bír mint a Tisza a legmagyarabb folyó a magyarság számára. Egy nemzeti szentség mivel nem hagyja el a lett földet. Népdalok sokaságában éneklik meg, és a neve egyet jelent a hűséggel. Szokás a Gauja partján esküvőket tartani elsősorban a Cēsis és Sigulda közötti szakaszon.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gauja című lett Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben a Gauja című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.