Garblis Helvigs Merkelis
| Garlībs Helvigs Merķelis | |
| Élete | |
| Született | 1769. november 1. Lēdurga, Lettország |
| Elhunyt | 1850. május 9.. (80 évesen) Katlakalns, Lettország |
| Nemzetiség | német |
| Szülei | Daniēls Merķelis |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfajok | Néprajzkutató, bírósági tisztviselő |
| Első műve | Die Letten…(’’A lettek…’’.) |
| Fontosabb művei | Die Letten…; Vanemans Imanta; Die freien Letten und Ehsten (A szabad lettek és észtek. |
| Irodalmi díjai | I. Sándor 1830-ban életjáradékkal jutalmazza ’’A szabad lettek és észtek’’ müvéért. |
| Hatása | Megteremti a lett irodalmat |
Garlībs Helvigs Merķelis eredeti nevén ’’Garlieb Helwig Merkel’’ kizárólag német nyelven író balti német családból származó író, újságíró. A lett irodalmi élet megteremtője.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
1769. november 1-jén született egy Limbaži melletti faluban lutheránus lelkész családban. 17 éves korától házitanító, majd Rigába került és bírósági tisztviselőként helyezkedett el. Hamarosan csatlakozott a Herder által alapított rigai humanista körhöz.
1794-ben kezdett hozzá A lettek... eredeti címén németül: Die Letten, vorzüglich in Liefland, am Ende des philosophischen Jahrhunderts című művének megírásához. A könyvben a lett parasztok nyomorúságos sorsára hívja fel a figyelmet akik egyaránt szenvednek a német földesurak kapzsiságától és az orosz cári hatalom tulkapásaitól. A könyvet 1797-ban Lipcsében adta ki. Ez a könyv jelenti a lett és észt irodalomtörténet kezdetét.
1796-ban Lipcsébe ment. Majd Jénában folytatott tanulmányokat. Több német városban megfordult. Rövid ideig Weimárban is élt, ahol közeli kapcsolatba került Herderrel. 1799-ben Berlinben telepedett le.
1806-ban a napóleoni megszállás miatt el kellett hagyni Berlint ekkor tért vissza Lettországba. Riga közelében telepedett le. folytatta néprajzkutatói tevékenységét és újságokat, folyóiratokat szerkesztett, adott ki. 1820-ban megjelent könyvéért: (A szabad lettek és észtek) I. Sándor 1830-ban életjáradékkal jutalmazza.
Művei [szerkesztés]
- A lettek…(Die Letten, vorzüglich in Liefland, am Ende des philosophischen Jahrhunderts), Lipcse 1797.
- Livónia hajdankora. (Die Vorzeit Lieflands: Ein Denkmahl des Pfaffen- und Rittergeistes). Berlin: 1799;
- Vanems Imanta, 1802
- A szabad lettek és észtek (Die freien Letten und Esthen). Riga 1820.
Jelentősége [szerkesztés]
Merķelis-t tekintik a lett és részben az észt irodalom megteremtőjének. Ő volt az első aki feldolgozta az Orosz Birodalom perifériáján élő balti népek életét, megismertette a világgal a lett és az észt kultúrát. Rigába történt visszatérését követően mint irodalmi folyóirat szerkesztő és kiadó nagy hatással volt az első lett írók munkásságára.
Hivatkozások [szerkesztés]
Lett Irodalom Kistükre. Európa Kiadó Budapest 1977 Szerkesztette Karig Sára (ISBN 963 07 0933 3)

