Gara (Magyarország)
| Gara | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Kistérség | Bajai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Faa Béla[1] | ||
| Irányítószám | 6522 | ||
| Körzethívószám | 79 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2519 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 42,01 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 59,96 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Gara
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Gara
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
|
|||
| Gara weboldala | |||
Gara község Bács-Kiskun megye Bajai kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A legközelebbi város Baja, melytől dél-délkeleti irányban, mintegy 15 km-re, a szerb határ közelében fekszik.
Szomszédos falvak: nyugatról Csátalja, délről Bácsszentgyörgy, keletről Bácsborsód, északról Vaskút.
Közeli határátkelők: Bácsalmás, Hercegszántó.
[szerkesztés] Története
Gara Árpád-kori település. Nevét 1290-ben említette oklevél, már akkor is Gara néven, mint jobbágyok és nemesek birtoka.
1290-ben 4 garai nemest említettek, kik jelen voltak Bothalma eladásánál.
1291-ben Keme fia Péter és felesége megkapta Bothalmát.
1290-1301 körül III. András király Keme fiát Kelement és Poch fiát Mihályt kivette a várjobbágyságból és nekik adta Garát egyházával és szántóföldjeivel együtt.
1301-ben a kiváltságlevelüket átíratták.
1334-ben Keme unokái öröklött birtokukat, Garát és Bothalmát 100 márkáért eladták a Becseieknek: Becsei Töttösnek és Vesszősnek.
A 20. század elején Bács-Bodrog vármegye Bajai járásához tartozott.
1910-ben 4087 lakosából 122 magyar, 2749 német, 1207 bunyevác volt. Ebből 4039 római katolikus volt.
[szerkesztés] Lakossága
2001-ben lakosságának 6,5%-a német, 7,3%-a pedig horvát nemzetiségűnek vallotta magát. Itt született két olimpiai bajnok labdarúgó is, Dunai Antal és Páncsics Miklós.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent László királyról elnevezett római katolikus templom.
Épült 1780-ban késő barokk stílusban, melyet 1909-ben bővítettek.
- I. és II. világháború emlékműve
- Szentháromság-szobor
A szobrok a templomkertben találhatóak.
- Székelykapu
Római katolikus templom bejáratával szemben található.
- Nemzetiségek együtt című szobor
Az itt élő magyar, német és bunyevác nemzetiségek összefogását jelképezi. Templomtól mintegy 100 m-re, délre található.
- Millenniumi emlékmű
Az óvoda épülete előtt található.
- Határőr Hősök emlékműve
A Polgármesteri Hivatallal szemben áll.
[szerkesztés] Források
- Györffy György: Bodrogvármegye
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||
