Ganz Műszer Művek
| Ganz Műszer Művek | |
| Jogelőd | Ganz Árammérőgyár, Ganz Közlekedési Mérőműszerek Gyára, Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára |
| Alapítva | 1964. január 1. |
| Megszűnt | 2016. február 17. |
| Magyar cégjegyzékszám | 01-01-001664 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
1964-ben a Ganz Árammérőgyár (ÁMGY), Közlekedési Mérőműszerek Gyára (KMGY) és az Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára (EKM) összevonásával jött létre a Ganz Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára, mely 1967-ben felvette a Ganz Műszer Művek nevet (GMM).
Előzmények[szerkesztés]
A műszergyártással foglalkozó vállalatok a ’60-as évek elején eljutottak oda: dönteni kellett, merre tovább. A fejlődés során kiütközött ellentmondások egyértelműen a specializációt követelték meg. Célszerű volt a párhuzamos gyártások megszüntetése, a gyártás szakosítása. Ennek jegyében bízta meg György Gyula KGM-miniszterhelyettes Sellő Dénest, az EKM-gyár akkori igazgatóját a műszergyártó előkészítő bizottság megszervezésével, és elnöki teendőivel. Az előkészítő bizottság 1963. február 26-án ült össze az ÁMGY tanácstermében. Itt állapodtak meg a végleges irányelvekben. Az új egység nagyvállalat lesz 3 önálló gyárral, a saját profil megtartásával, önálló exportjog a vállalat összes termékére, ezen túlmenően technológiai szakosítás. Bázisvállalatot hoztak létre, mely a minisztérium döntése értelmében az EKM lett. Az 1964. január 1-jén megalakult új vállalat a Ganz Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára nevet vette fel (GEKMGY). 1967. február 8-án Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter engedélyével a nevet Ganz Műszer Művekre változtatták. Az új vállalat megalapítására, az átszervezés végrehajtására háromlépcsős intézkedési terv készült. Az átszervezés lebonyolításával Sellő Dénest és dr. Dunajszki Andrást bízták meg. Az átszervezés után a vállalat ideiglenes igazgatója Sellő Dénes lett,[mikor?] majd dr. Dunajszki András követte.[mikor?]
Szakosítás[szerkesztés]
A szervezet kiépülésével egyidejűleg zajlott a technológiai szakosítás. A szakosítások terén 1964-ben kezdték meg a nagyjavítási tevékenység és a fröccsöntés kitelepítését az ÁMGY-be, és 1965-ben fejezték be. Ettől kezdve fokozatosan az ÁMGY-be tevődött át az alkatrészgyártás. A fröccsöntést teljes egészében, a műanyag alkatrészek és az automatákon gyártott alkatrészek termelésének egyre nagyobb hányadát mondhatta magáénak az ÁMGY. A két pesti gyár fokozatosan mentesült az alkatrész-előállítás gondjától, s így új termőterületeket szabadítottak fel.
Az átszervezésnek voltak egyéb vonatkozásai is, mint pl. a TMK központosítása, az anyaggazdálkodás összevonása, az exporttevékenység központosítása. A szakosítás 1967-ben ért véget.
Új gazdaságirányítás[szerkesztés]
A GMM mint az ország villamos műszertermelésének 88%-át adó ipari nagyvállalat 1967-ben újabb megbízást kapott. A Magyar Optikai Művek (MOM) és a Medicor Művek mellett a műszeriparban a GMM-et jelölték ki. Ezeket a vállalatokat kiemelték a Műszeripari Igazgatóság fennhatósága alól, és közvetlenül a KGM egyik miniszterhelyettese gyakorolta a felügyeleti jogokat. A vállalatnak lényegesen kevesebb kötelező mutatót írtak elő. Az intézkedések kedvező hatásúak voltak. A termelés értéke 20 év alatt 39-szeresére nőtt! A GMM fokozta exporttevékenységét, vevőszolgálatot hozott létre, vállalatfejlesztési koncepciót dolgozott ki, piackutatásba kezdett, döntött a nagyfogyasztók közvetlen kiszolgálásáról. A KGST-n belül szorgalmazták a gyártmányszakosítást elsősorban német és lengyel vonatkozásban. A KMGY bekapcsolódott a Polski Fiat-programba, a MAN Diesel-motorokhoz szükséges fordulatszámjelző adóműszereket szállítottak.
Irányítás és termelésszervezés[szerkesztés]
Az egységes számítástechnikai rendszer megvalósítása lépésenként történt. 1969-től kezdődően folyamatosan kerültek a gyártmányfejlesztés, technológia, termelésirányítás, anyagellátás számítógépre.
Átalakulás[szerkesztés]
A nagy cégek decentralizációjánál a Ganz Műszer Művek újból 3 önálló gyárrá vált. Valamennyi megőrizte a Ganz nevet. A bázist alkotó központi gyár Ganz Műszer Művek EKM gyára átalakult Ganz Műszer Rt.-vé, majd Ganz Műszer ZRt.-vé. A privatizáció kapcsán Hanspeter Menger lett a vezérigazgató. A külföldön összevásárolt szemetet itthon bevitte apportba, és a tőke egy részét beleértve a cég vagyonát, technológiáját, konstrukcióit, gépeit, szoftverjeit saját céget alapítva kivitte Indiába, Ukrajnába. A Ganz Műszer ZRt. 2016. február 17-ével felszámolásra került.
A GMM kinevezett vezetői[szerkesztés]
EKM 1964-től
- dr. Dunajszki András igazgató
- Hajduska Kurt főmérnök
- Sándor László főmérnök műszaki helyettese
- Laudancsek György főmérnök termelési helyettese
- Kelemen György főkönyvelő
Vezérigazgatóság 1968-tól
- dr. Dunajszki András vezérigazgató
- Hajduska Kurt műszaki igazgató
- Sándor László műszaki igazgató (1973)
- Kelemen György gazdasági igazgató, kereskedelmi igazgató (1973)
- dr. Nyikos László gazdasági igazgató (1973)
- Laudancsek György termelési főmérnök
- Deli Pál főkonstruktőr
- Szikszai Zoltán főtechnológus
- Kovács Antal főtechnológus (1969)
- Laczi József PB-titkár
- Hodruszki Tibor PB-titkár (1971)
- Surányi Pál VSZT-titkár
- Tóth András VSZT-titkár
- Szabó István VSZT-titkár
- Hódi Zoltán VSZT-titkár (1973)
- Kaposi Ottó KISZ-titkár
- Stanczel Mária KISZ-titkár
- Szabó József KISZ-titkár
- Straub Sándor KISZ-titkár (1972)
Források[szerkesztés]
- Koroknai Ákos: A GANZ MŰSZER MŰVEK TÖRTÉNETE (GMM 1975).