Game Maker

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Game Maker-ről készült képernyőkép, megnyitott object, sprite, sound, és script szerkesztővel.

A Game Maker egy játék-készítő szoftver, amelyet Mark Overmars írt Delphi programozási nyelven. A program 1999. november 14-én jelent meg, azóta rengeteg fejlesztésen ment keresztül.

A programot arra tervezték, hogy használói könnyedén, minden programozói tudás nélkül készíthessenek, fejleszthessenek egyszerűbb játékokat. A program magában foglalja a GML (Game Maker Language) nevezetű programozási nyelvet is, ennek ismeretével összetettebb játékokat is lehet készíteni. A szoftver korlátozottan támogatja a 3-dimenziós játékokat is, bár a programot alapvetően a 2-dimenziós játékok készítésére tervezték. A készített játékokat bármilyen licenc alatt lehet terjeszteni, akár pénzért is. A program a kész játékokat *.exe formátumba tudja konvertálni. A program a fejlesztés alatt lévő játékokat kezdetben *.gmd (4.x, 5.x verziók); aztán *.gm6 (6.x verziók); majd *.gmk (7.x verziók); végül a *.gmd (8.x verziók) formátumban tárolja.

A Game Maker egyre ismertebbé válik, különösen azért, mert könnyen használható kezdők számára is. Ráadásul nem csak egyetlen típusú játék készíthető vele, mint legtöbb konkurensével: platform-játékok [1]; FPS-ek[2], TPS-ek[3], RPG-k[4], stratégiai játékok[5], szimulátorok[6] és számos egyedi játékötlet megvalósítható vele.

Tulajdonságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Game Maker elérhető egy ingyenes, nem regisztrált változatban: Lite; illetve egy 15 eurós áron elérhető (vagy 20 USD; 10 angol font) Pro verzióban. Magyarországon magyar nyelvű súgóval kapható a szofver 2000 Ft-ért(6.1 verzió; 7.0 verzió 4000 Ft-ért). A Pro verzióban elérhetővé válnak olyan tulajdonságok mint például a DLL-ekkel való együttműködés; a Direct3D kihasználása; különféle effektek használata, illetve fejlettebb rajzolási funkciók. A Lite verzióval készített programokban egy kis Game Maker hirdetés látható, míg a Pro verzióban ez eltűnik.

A Game Maker legújabb 8-as és 7-es verziói már jobban használják a 3 dimenziós grafikát az elődeinél: immár engedik a használatát némi korlátozott 3D-s grafikának, és korlátozott támogatást nyújtanak az egyszerű 3D-s modelekhez. Konverterek lehetővé teszik az elterjedtebb 3D-s formátumok használatát (*.3ds, *.obj) a programban. A programmal ezenkívül létre lehet hozni például hó, eső, felhők és hasonló effekteket is.

A Game Maker motorja az évek során sokat fejlődött: sokkal gyorsabb lett – különösen a grafika terén.

A Game Maker használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy object ablaka. Baloldalt látható egy megyitott esemény-választó, jobboldalt pedig a mozgási akciók vannak. Ebben az ablakban adhatjuk meg az objektum egyéb tulajdonságait is: nevét, képét stb.

A program egy objektumorientált drag-and-drop rendszert használ, melyet a felhasználó grafikus felületen érhet el.

A programban főbb alkotóelemei a szobák (Rooms); az objektumok (Objects); a képek (Sprites); a hangok (Sounds); hátterek (Backgrounds); útvonalak (Paths); szkriptek (Scripts); fontok (Fonts), illetve az idővonalak (Time Lines).

  • A játékban a fő szerepet az objektumok kapják. Ezek azok a tárgyak, melyekkel meghatározhatjuk, hogy mi fog történni egy adott esetben. Objektumok például a labdák, a szereplők, de a falak, és szinte minden objektum.
    Ha megnyitunk egy objektumot, akkor két főbb részre oszthatjuk a panelt: vannak események (Events), illetve ezekhez az eseményekhez rendelhetőek akciók (actions). Példaként: megtörténik az az esemény, hogy rákattintunk az adott objektumra, ehhez pedig hozzá van rendelve az az akció, hogy például egy zene lejátszása. A Game Makerben tehát minden történést objektumokkal végzünk, persze ezeknek az objektumoknak nem muszáj láthatóknak lenniük.
    Eseményeket az Add events gombra kattintva, és az előugró kis ablakból választva adhatunk meg. Az eseményhez akciót pedig a jobb oldali akciógombok Actions sávba való behúzásával adhatunk meg.
  • Sprite. Láthattuk tehát, hogy az objektumok a legfontosabb szerepet töltik be a Game Maker-ben. Ha azt akarjuk, hogy az objektumok láthatóak legyenek, akkor meg kell adni azt a képet, amely a továbbiakban az objektum képe lesz a játékban. Ezeket a képeket nevezzük sprite-nak.
    A Game Maker-nek saját sprite-szerkesztője van: hasznos lehet, hiszen segítségével egyéni képeket lehet készíteni anélkül, hogy egy professzionális képszerkesztőt kellene letölteni, de van lehetőség külső rajzolóprogram (mondjuk Paint) használatára is. Az alap-változatú sprite-szerkesztőben az alábbi eszközök találhatóak: ceruza eszköz; vonal; kör; négyszög; kerekített sarkú négyzet; ecset; kitöltés színnel eszköz; kijelölő eszköz, színfelvevő, szöveg-eszköz, és hasonlók. A professzionális verzióban újabb eszközök válnak használhatóvá: ilyen a gradient-fill eszköz, vagy a clear image eszköz. A sprite szerkesztőben effektek használatára is lehetőség nyílik: forgatás, nyújtás, színkorrekció, színátmenetek. A Game Maker-rel akár animált gifeket is készíthetünk.
    A sprite-okat lehet a szokásos drag-and-drop (Draw action) módszerrel, illetve a GML nyelv segítségével is szerkeszteni.
  • További alkotóelemek:
    A szobák (rooms) tekinthetőek helyeknek, ezek a játék pályái, ahol az objektumokat elhelyezzük. Általában a játék több szobát is tartalmaz: például a játék menüjét, különféle helyszíneket, pályákat. A hangok (sounds) értelemszerűen a játékban megszólaló zenék és effektek. A hátterek a szobák hátterei, ezek külön lettek választva a Sprite-októl. A Game Makerben lehetőség van scriptek (GML nyelven való) készítésére is, ezeket az előre elkészített utasítássorozatokat egy külön action segítségével rendelhetjük hozzá az eseményekhez. Az útvonalak egy objektum szobában való mozgási pályáját határozza meg, segítségével megadott útvonalakon mozgó objektumokat készíthetünk. A fontok segítségével fontokat importálhatunk a Game Maker-be, és így jeleníthetünk meg, lényegében csatoljuk a font fájlt a játékba, és az majd akkor is meg fogja jeleníteni, ha az adott gépen esetleg nincsen telepítve az adott font.

A Game Maker nyelv (GML)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A GML (Game Maker Language) egy programozási nyelv a Game Makeren belül, melynek segítségével összetettebb problémákat is meg lehet oldani szokásos programozással, szembeállítva az általános drag-and-drop rendszerrel. A nyelv szintaktikája kölcsönvesz elemeket más programozási nyelvekből, mint például a C, a C++, és a Pascal. Ez némi zavarhoz vezetett, és olyan tévhitet okozott, hogy az ilyen nyelvek egyenesen felhasználhatóak a Game Maker-ben.

Eredetileg a GML arra volt tervezve, hogy kiegészítse a drag-and-drop felületet, engedve ezáltal a tapasztaltabb felhasználók számára, hogy programjaikat további tartalommal töltsék meg. Ám az újabb verziójú Game Maker-ek valójában már a GML-t használták alapjukként, az összes drag-and-drop funkció pedig előre meg van írva GML scriptként.

A GML továbbá magában foglalja a DLL-ek betöltését és használatát. Ezt azt is jelenti, hogy engedélyezi, hogy némely funkciók és rutinok más nyelveken legyenek megírva, például C++, Delphi, vagy Pascal nyelven.

YoYo Games[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2007. január 26-án Mark Overmars bejelentette, hogy egy kis vállalkozással fog együtt dolgozni: az USA-beli YoYo Games-szel. Az együttműködés motivációja az volt, hogy az gyorsabb és jobb fejlesztést nyújtana a Game Maker-nek, és szintúgy egy jobb weboldalt is produkálna a felhasználóknak.

A webhely egy olyan közösség, amelynek tagjai feltölthetik és megoszthatják az általuk készített játékokat, és a közösség tagjai értékelhetik, megbeszélhetik a játékot.

Az új weblap szintúgy egy kiterjedtebb támogatási rendszert, és nagyobb segítséget fog nyújtani.

A YoYo Games-szel való együttműködés azonban heves vitákat is eredményezett a Game Maker Community körében. Kezdő és tapasztaltabb felhasználók is úgy érezték, hogy a YoYo Games-szel való együttműködés több rosszat fog eredményezni mint jót. A legtöbb vitát az újfajta regisztrációs rendszer okozta, mely az új Game Maker 7-es verzióval érkezett, több felhasználónak nehézségeket okozva; bár azóta a YoYo Games a legtöbb problémát már orvosolta.

Oktatásban való felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Game Maker programot Mark Overmars írta, az Utrecht-i Egyetem professzora, részben tanítási eszközként tanítványai számára. A programot hasznos tanítási eszközként kezdik felfedezni az általános iskolákban és középiskolákban, a könnyű kezdés és az összetett programozói nyelv miatt.

Game Maker Közösség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Game Maker Közösség (GMC, Game Maker Community) egy internetes közösség, több mint 70 000 taggal, amely a Game Maker kitárgyalására jött létre. A fórumnak jelenleg négy adminisztrátora, és tizenhét moderátora van. A fórum az Invision Power Board 2.0.4 fórummotorra épül. 2006-ban tettek egy bejelentést, miszerint a fórummotort frissítenék, és a fórum újraindulna, teljesen üresen. A váltás bekövetkezett és a YoYo Games a Game Maker 7.0-s verziója mellett számos újítást is tett a webes elérésben.

A Game Maker működése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Game Maker az exe fájlokat úgy készíti, hogy a forrásfájlt (*.gmd, *.gm6, *.gmk) egy exe-be csomagolja, ami a forrást futtatja. Ez jelen pillanatban[mikor?] Delphi nyelven van írva, de a YoYo Games Glog szerint átírták C++ nyelvre, így a programok Apple rendszereken is futtathatóak lesznek.

Rendszerkövetelmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A következő specifikációk tükrözik a Game Maker program rendszerkövetelményeit, illetve az általa készített játékok többségében szükséges rendszerkövetelményeket.

Rendszerkövetelmények a Game Maker 7.x és 8.x verziókhoz:

Rendszerkövetelmények a Game Maker 6.x verziókhoz:

Rendszerkövetelmények a Game Maker 5.x verziókhoz:

Megjegyzés: Jelenleg a 6.x verziójú Game Maker programok nem futnak a Windows Vista operációs rendszer alatt, egy kompatibilitási hiba miatt, mely a programok a *.exe-be való tömörítése alatt lép fel. A 7-es verzióban azonban nincs ilyen hiba, ugyanúgy, mint ahogy az 5.x verzióban és elődeiben sem.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A platformjátékok olyan kétdimenziós játékok, mint például a Mario.
  2. Az FPS a First Person Shooter rövidítése, általában 3-dimenziós lövöldözős játék, melyben a játszott figura szemszögéből látjuk a dolgokat.
  3. A TPS a Third Person Shooter rövidítése, kívülnézeti (általában felülről) lövöldözős játék.
  4. Az RPG a Role Playing Game rövidítése, kívülnézeti szerepjáték.
  5. A stratégiai játékok (más néven RTS – Real Time Tactics), olyan valós idejű stratégiai játékok, melyben általában kívülnézetből kell egy birodalmat építeni, és csatákat irányítani.
  6. A szimulátorok olyan olyan játékprogramok, melyben élethűen szimulálnak például repülést, kocsiversenyt, de akár űrhajókat is.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]