Galerius palotája Gamzigrad-Romulianában

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gamzigrad-Romuliana, Galerius palotája
Világörökség
Romuliana peristyle.jpg
Felix Romuliana, perisztülion
Adatok
Ország Szerbia
Világörökség-azonosító 1253
Típus Kulturális helyszín
Felvétel éve 2007
Elhelyezkedése
Galerius palotája Gamzigrad-Romulianában  (Szerbia)
Galerius palotája Gamzigrad-Romulianában
Galerius palotája Gamzigrad-Romulianában
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 43° 54′, k. h. 22° 11′Koordináták: é. sz. 43° 54′, k. h. 22° 11′

Gamzigrad a Dunától délre, Zaječar közelében fekvő szerb város.

A gyógyfürdő közelében találhatók a Felix Romuliana elnevezésű római komplexum romjai. Az erődben folytatott régészeti feltárások egy különlegesen finom mozaikokkal díszített, fürdőkkel és nagyszabású kapukkal ellátott palota maradványait hozták a felszínre. A gamzigradi Felix Romuliana feltételezések szerint Gaius Galerius Valerius Maximianus római uralkodó egyik rezidenciája lehetett a 3. század végén és a 4. század elején.

A helyszínen olyan fontos leleteket találtak, mint az egyiptomi rózsaszín kőből, az úgynevezett porfírból készült uralkodói arcképek, illetve az épületegyüttes korának meghatározását segítő pénzérmék. A város területe 6,5 hektár, és kb. 20 tornya van.

A hely 2007-ben került a Világörökségek közé.[1]


Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A palota első írásos emléke 1845-ből van. Ekkor jegyezte fel Herder báró az útirajzában, melynek címe: Bányászati út Szerbiában ("Рударски пут по Србији"). Ezután egy osztrák régésznek kelti fel az érdeklődését Felix Kanitz, aki 1860-ban ezen a vidéken járt. A század vége felé több írás is megjelent a palotáról. A második világháború után ismét nagy érdeklődés kísérte Gamzigradot. 1950-ben Đurđe Bošković (Ђурђе Бошковић) egy új várfalat talált meg.

1953-ban kezdődtek meg a feltárások. A várfal mellett néhány palotát és templomot is találtak. A Galerius palotája a 3. században épült. Hasonló palotákat láthatunk Splitben, Kis-Ázsiában és Szicíliában.

A régészeti leletek alapján 6 szakaszra oszthatjuk Gamzigrad építését:

  • Ókori település (1. és 2. század)
  • Római település (Villa Rustica) (2. század)
  • Római udvar 3. század vége - 4. század eleje.
  • Egyházi birtok (5. század)
  • bizánci település (5-7. század)
  • középkori város (9. század)
  • török település (14-15. század)

A város első lakói a várfal északi részén telepdtek le. A leletek között találhatóak kőbalták a Kr. e. III. évezredből, továbbá bronzeszközök a Kr. e. II. évezredből és a vaskorból is.

A Kr. u. III. században Gamzigrad déli részén nagy mezőgazdasági birtokokat építettek fel. Itt fellelhetőek egykori épületek, melyek valószínűleg a jószág és a növények őrzésére szolgáltak (istállók, raktárak). A IV. század közepén elnéptelenedett, majd 380-ban újra benépesült a település. Mivel az ókornak ebből az idejéből nincsnek régészeti leletek, ezért nem tudni hogy a rómaiak melyik törzsekkel találkoztak (egyes feltételezések szerint legyengült tribál közösségek voltak itt).

Az V. században Gamzigrad ismét elnéptelenedik a hunok támadása miatt 441-ben. A VI. században az avarok népesítik be a vidéket. 615 körül ismét néptelen lesz, majd a X. században a bizánciak foglalják el. A török húdítások idején a várromok menedékhelyként szolgáltak.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Galerius palotája Gamzigrad-Romulianában témájú médiaállományokat.