Caius Mucius Scaevola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Gaius Mucius Scaevola szócikkből átirányítva)
Mucius Scaevola Porsenna előtt, festmény, Szépművészeti Múzeum, Budapest

Gaius Mucius Scaevola római történelmi személyiség az i. e. 6. századból. A legenda szerint Mucius Scaevola megmentette Rómát, amikor Kr.e. 508-ban az etruszkok királya, Lars Porsenna megtámadta a várost.

Scaevola a legenda szerint beszökött a városát ostromgyűrűbe záró Porsenna táborába, hogy a királyt ledöfve szerezzen Rómának szabadulást. A merénylet nem sikerült, mert Scaevola a király helyett az írnokot ölte meg. Mikor rajtakapták és a király elé vitték, Mucius Scaevola Porsenna szeme láttára az ott álló áldozati oltár tüzébe tartotta kezét és szemrebbenés nélkül tűrte a fájdalmat, mígnem keze már égett. Közben Mucius Scaevola kijelentette, hogy háromszáz, hozzá hasonló római ifjú áll készen, hogy kioltsa Porsenna életét. A király annyira megdöbbent, hogy nemcsak a hőst engedte szabadon, de a fenyegetéstől megrettenve Róma ostromát is feladta. A bátor római jobbja csontig égett, ezért kapta a Scaevola, azaz „balkezes” melléknevet. A hőstettet egyebek között Mantegna, Tintoretto, Rubens és Lebrun is megfestette.

Scaevola csodálatos fájdalomtűrésének oka a hihetetlen akaraterőn kívül más is lehetett. Ha beteges analgézisben szenvedett, akkor az érzékelés részleges vagy teljesen hiánya miatt valóban rezzenéstelen arccal állhatott ott, anélkül, hogy ez igazából fájt volna. Ilyen betegség például a Brown-Sequard szindróma, a sziringomiélia vagy Arteria spinális anterior szindróma.

A Szépművészeti Múzeumban őrzött festmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legendás jelenetet ábrázoló képet ("Mucius Scaevola Porsenna előtt") mint Rubens festményét tartják számon. A Művészeti ABC Peter Paul Rubenst és Van Dyck-et jelöli meg szerzőként,[1] Egyes források a szerzőség kérdését ma is vitatják.


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Művészeti ABC. Terra Kiadás, Budapest 1961. 283.old.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Boronkai Iván, Trencsényi-Waldapfel Imre (Szerkesztők): Római regék és mondák. Budapest 2003. ISBN 963-117-745-9