Gagauz ábécé
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A gagauz ábécét (gagauz nyelven: gagauz alfabe) a gagauz nyelv leírására használják. Az ábécé a török ábécén alapul és 32 latin betűből áll.
A XX. századig a gagauznak nem volt saját írása, egyes forrásokban addig a görög, bolgár és román ábécét használták. 1918 és 1932 között cirill írást használtak, 1932 és 1957 között egy speciális latin ábécé volt használatban. 1957-től 1996-ig ismét cirill írással írtak, ekkor tértek át a ma is használatos latin ábécére.
A ma használt standard latin ábécé a következő:
A török ábécéhez hasonlóan megkülönböztetjük a pont nélküli és a pontos i-t (Iı - İi).
A gagauz ábécében nem szerepelnek a q, w, x betűk, helyettük a k, v és ks jeleket használják.
Cirill ábécé[szerkesztés]
| nagybetű | kisbetű | GOST[1] | ISO 9[2] | KNAB[3] | ALA-LC[4] | IPA | Latin[5] |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| А | а | a | a | a | a | [a] | a |
| Ӓ | ӓ | ä | ä | ä | ă | [æ]/[ɛ] | ä |
| Б | б | b | b | b | b | [b] | b |
| В | в | v | v | v | v | [v], [vʲ][6] | v |
| Г | г | g | g | g | g | [g], [gʲ][6] | g, ğ |
| Д | д | d | d | d | d | [d] | d |
| Е | е | e | e | e | e | [e], [je][7] | e |
| Ё[8] | ё | ë | ë | ë | ё | [jo] | yo |
| Ж | ж | ž | ž | j | zh | [ʒ] | j |
| Ӂ | ӂ | ğ | z̆ | c | - | [ʤ] | c |
| З | з | z | z | z | z | [z] | z |
| И | и | i | i | i | i | [i] | i |
| Й | й | j | j | y | ĭ | [j] | y |
| К | к | k | k | k | k | [k], [kʲ][6] | k |
| Л | л | l | l | l | l | [l], [ʎ][6] | l |
| М | м | m | m | m | m | [m] | m |
| Н | н | n | n | n | n | [n], [ɲ][6] | n |
| О | о | o | o | o | o | [o] | o |
| Ӧ | ӧ | ö | ö | ö | ȯ | [ø] | ö |
| П | п | p | p | p | p | [p] | p |
| Р | р | r | r | r | r | [r] | r |
| С | с | s | s | s | s | [s] | s |
| Т | т | t | t | t | t | [t] | t |
| У | у | u | u | u | u | [u] | u |
| Ӱ | ӱ | ü | ü | ü | u̇ | [y] | ü |
| Ф | ф | f | f | f | f | [f] | f |
| Х | х | h | h | h | kh | [x], [ħ][9] | h |
| Ц | ц | c | c | ț | ts | [ʦ] | ț |
| Ч | ч | č | č | ç | ch | [ʧ] | ç |
| Ш | ш | š | š | ș | sh | [ʃ] | ş |
| Щ[8] | щ | šč | ŝ | șç | shch | [ʃʧ] | şç |
| Ъ[8] | ъ | " | " | " | " | - | - |
| Ы | ы | y | y | ı | y | [ɨ] | ı |
| Ь[8] | ь | 1 | ' | ' | ' | [ʲ] | - |
| Э | э | è | è | ă, è[9] | ė | [ə] | ê |
| Ю[8] | ю | ju | û | yu | iu | [ju] | yu |
| Я[8] | я | ja | â | ya | ia | [ja] | ya |
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ ГОСТ 16876-71 – Государственный Стандарт (Gosudarstvennyj Standart), Москва (Moskva), 1983
- ↑ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
- ↑ Latiniseeritud nimede hääldusjuhiseid/Guide to the Pronounciation of Romanized Names. KNAB: Kohanimeandmebaas. Eesti Keeli Instituut, 1998.
- ↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ↑ Az 1996-óta használt latin ábécé
- ^ a b c d e ӓ, е, и, ӧ, ӱ előtt
- ↑ Szó elején és ъ után
- ^ a b c d e f Csak idegen eredetű szavakban használatos
- ^ a b Szó elején

