Gabriel von Max

Gabriel von Max (Franz Hanfstaengl alkotása)

Gabriel Cornelius Ritter von Max (Prága, 1840.augusztus 23. — München, 1915. november 24.) cseh származású osztrák festő és illusztrátor.

Életpályája

Apja Joseph Max (1803-1854) szobrászművész volt Prágában, Gabriel von Max először az ő műhelyében tanult, majd a prágai és a bécsi képzőművészeti akadémián, végül a müncheni akadémián Karl von Piloty tanítványaként működött. Fejlett festői kultúrát sajátított el, Hyppolite-Paul Delaroche párizsi festő is nagy hatással volt az ő művészetére. Max igen egyéni témákat választott, a testi és a lelki szenvedést, a bűnözést, a jóslást, amelyek abban az időszakban meghökkentőek voltak, s a szenzáció erejével hatottak. Nagyon népszerűek voltak figurális kompozíciói. Kitűnt az állatábrázolás terén is.

Késő romantikus stílusban Uhland verseihez, Wieland Oberonjához, továbbá mesékhez, népdalokhoz kiváló illusztrációkat készített.

Műveiből

• A gyermekgyilkos nő (Kunsthalle, Hamburg)
• Krisztus beteg gyermeket gyógyít (Nationalgalerie, Berlin)
• A prevorsti látnoknő (Rudolfinum, Prága)
• Katharina Maria Emmerich (Neue Pinakothek, München)

Galéria

• 

  Krisztus beteg gyermeket gyógyít

• 

  Lelencgyermek apácával

• 

  Éjszaka
• 

  Savanyú tapasztalatok (majom citrommal)

Források

• Művészeti lexikon. 2. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Max, Gabriel lásd 97. p.
• Művészeti lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1967. Max, Gabriel lásd 271. p.