GAK–22 Dino

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
GAK–22 Dino
GAK-22 DINO.svg
A GAK–22 Dino háromnézeti rajza

Funkció többcélú könnyű repülőgép
Gyártó Ganz-Avia
Tervező Kovács Gyula
Gyártási darabszám 1

Első felszállás 1993. október 8.

A GAK–22 Dino (GAKGanz-Avia, Kovács [Gyula]) Magyarországon a Ganz-Avia Kft.-nél az 1990-es évek elején tervezett és megépített kétfedelű, többcélú könnyű repülőgép. Általános célú repülőgépként, valamint mezőgazdasági, vízügyi és katonai felhasználásra (pl. futárgép) tervezték, korlátozottan műrepülhető. Csak egy példány készült belőle, amely napjainkban a Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti Kiállításán tekinthető meg.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gép előzménye az 1986-ban épített A–01 Famadár ultrakönnyű (UL) repülőgép volt, amelynél már a Dino aerodinamikai elrendezését használták. A gépet a Ganz Holdinghoz tartozó Ganz Avia Kft.-nél[1] fejlesztették ki. Kovács Gyula tervezte, a fejlesztésben és építésben mellette fontos szerepet játszott Pfeilmayer Artúr és Simó Willy. A gépet a tervezői olcsón előállítható és egyszerűen üzemeltethető néprepülőnek szánták. A gépet a 13. kerületi Dunyov utca egyik műhelyében kezdték el építeni, majd a Gödöllői Gépgyárban folytatták. 1992-ben a projekt mögé állt a Ganz Holding, és a gép fejlesztésére és építésére 1992. december 1-jén létrehozták a Ganz Avia Kft.-t.

A géppel 1993. október 8-án hajtotta végre az első felszállást Matuz István, a Magyar Repülő Szövetség (MRSZ) főpilótája. A nyilvánosság számára 1993. december 13-án mutatták be a Budaörsi repülőtéren Hegyháti József ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár jelenlétében. A gép a budapesti Industria '94 ipari vásáron nagydíjat kapott. 1994-ben Berlinben az 1994-es ILA repülőgépipari szakvásáron is bemutatták, ahol a gép repülési bemutatót is tartott. Kezdetben HA-XBP lajstromjellel repült, majd 1995-ben átlajstromozták HA-YACT jelzésre.

A projekt végül a gazdasági nehézségek miatt elakadt, a prototípuson kívül további példányokat nem építettek, a Ganz Avia Kft.[2] pedig megszüntette e tevékenységét.

Műszaki jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szokatlan aerodinamikai kialakítású, fémépítésű repülőgép. A törzs hegesztett acélcsövekből készített rácsszerkezet, melyet dural borítás fed. A motorburkolat műanyagból készült. Negatív lépcsőzöttségű kétfedelű szárnyelrendezésű. A felső szárny az alsó szárnyhoz viszonyítva vízszintes irányban jelentősen, 1,09 m-el el van tolva hátrafelé, ezzel átmenetet képez a tandemszárnyú gépek irányába. A felső szárny nem rendelkezik szárnymechanizációval, a csűrők és az ívelőlapok az alsó szárnyon vannak elhelyezve. Mindkét szárny egydarabos kivitelű, átmenő főtartóval. Jellegzetessége a kombinált magassági kormányzás, melyben az alsó szárnyak is részt vesznek az kitérített ívelőlapokkal. Az alsó szárnyon így kialakuló felhajtóerő-változás a magassági kormányon keletkező erőkkel együtt biztosítja a kereszttengely körüli elforduláshoz szükséges nyomatékot.

A törzsben kialakított két fős kabinban az ülések egymás mellett helyezkednek el, az ülések mögött csomagtartó található. A kabintető plexiből készült, egy darabban előre nyitható.

A gépbe egy 86 kW maximális teljesítményt leadó léghűtéses Lycoming O–235 H2C négyhengeres boxermotort építettek, amely Mühlbauer gyártmányú, 1,8 m átmérőjű légcsavart hajtott.

A gép korlátozottan műrepülhető is. Az üzemanyagrendszere nem alkalmas negatív repülési módokban a motor üzemanyag-ellátására.

Futóműve nem behúzható, orrfutós, tricikli elrendezésű. Az orrfutó kormányozható. A főfutók könnyűfémből készült laprugó futószáron helyezkednek el. A főfutó kerekeit mechanikus (bowdenes) működtetésű fékekkel látták el. A főfutó nyomtávja 2,5 m.

Műszaki adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Geometriai méretek és tömeg-adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fesztáv: 7,7 m
  • Hossz: 6,1 m
  • Magasság: 2,6 m
  • Szárnyfelület: 14,04 m²
  • Üres tömeg: 430 kg
  • Maximális felszálló tömeg: 720 kg
  • Üzemanyag: 80 kg

Motor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Motorok száma: 1 db
  • Típusa: Lycoming O–235 H2C típusú, négyhengeres, léghűtéses, benzinüzemű boxermotor
  • Maximális (felszálló) teljesítmény: 86 kW (115 LE)

Repülési jellemzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Maximális sebesség: 195 km/h
  • Utazó sebesség: 180 km/h
  • Felületi terhelés: 51 kg/m²
  • Repülési távolság: 700 km
  • Felszállási úthossz: 235 m
  • Terhelhetőség: +6g/-4g

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ügyvezető igazgatója 1992–1996 között Deák Miklós volt.
  2. Átalakulva, új néven, napjainkban mint Ganz Engineering és Energetika Kft. működik.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sárhidai Gyula: A GAK–22 Dino kisrepülőgép, in: Haditechnika, 1994/3. szám, pp. 50–51.
  • Néprepülőgép. Made in Hungary, in: Top Gun, 1994/10. szám, pp. 10–13.