Güzüegér

Güzüegér
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Eutheria) Öregrend: Euarchontoglires Rend: Rágcsálók (Rodentia) Alrend: Egéralkatúak (Myomorpha) Öregcsalád: Muroidea Család: Egérfélék (Muridae) Alcsalád: Egérformák (Murinae) Nem: Mus Alnem: Mus Faj: M. spicilegus
Tudományos név
Mus spicilegus (Petényi, 1882)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Güzüegér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Güzüegér témájú médiaállományokat.

A güzüegér (Mus spicilegus) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjéhez, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjához tartozó faj, a házi egér közeli rokona.

Előfordulása

Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország, Macedónia, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna területén honos. Jelenleg a Kárpát-medence a legnyugatibb előfordulása, egyedszáma csökkenő tendenciát mutat.

Megjelenése

A házi egérhez nagyon hasonló faj, egyesek szerint annak egy alfaja, vagy keveréke. 6-8 centiméter hosszú, palaszürke, de a hasa és lábai fehérek, farka a testhosszánál rövidebb (a háziegérnél megegyezik), a szeme is kisebb. A güzüegér hasának világosabb színe élesen elválik a hát sötétebb színétől (a háziegérnél átmenet van).

A Pallas lexikona barnaveres színűnek jelzi, ami a modern forrásoktól eltér.

Viselkedése

A güzüegér szabadban a fű- és gabonafélék kalászait fogyasztja, de rovarokkal is táplálkozik, a zárt térbe behúzódva a házi egérrel megegyező táplálékot fogyaszt. A güzüegér a vetésforgóhoz alkalmazkodott, életciklusára a tavaszra korlátozódó szaporodás, majd az együtt maradó családok közös áttelelése jellemző. Az alomnagyság 1 és 12 között ingadozik. A güzüegér egyszerre átlagosan 8 kölyköt vet, míg a házi egér csak 5-6-ot.

Nyáron szénakazalban, faodvakban élnek. A tél közeledtével a stabil pár és az azévi szupercsalád közösen építi az áttelelő helyet, a „güzühordást”, amiben körülbelül 50 liter magot és növényi részeket halmoznak fel. A magvakat 10-20 centiméter vastag földréteggel borítják be, aminek következtében az messziről is jól látható dombot képez. A tél folyamán ezalatt tartózkodnak, majd tavasszal elhagyják a várat és ki ki saját családot alapít.

Kellő táplálék, élettér hiányában kertes házakba, vagy raktárakba húzódik be, ahol fészkét a házi egérhez hasonlóan alakítja ki és azzal megegyező életmódot folytat.

Legfőbb ellenségei: a házimacska, a nyest és a gyöngybagoly.

Güzü a kultúrában

A késő ősszel megtalálható "güzühordás" nagy mennyisége miatt született a mondás: "Dolgozik, mint a güzü".

Források, további információk

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 26.)
• Kép
• Egerekről, a házi egér biológiája
• Sendy egéroldala: Néhány közeli egérfajtáról fotókkal
• Természetkalauz: Emlősök, Magyar Könyvklub, Budapest, 1996-, ISBN 963 548 218 3