Güzüegér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Güzüegér
Güzüegér Budapesten
Güzüegér Budapesten
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Egéralkatúak (Myomorpha)
Öregcsalád: Muroidea
Család: Egérfélék (Muridae)
Alcsalád: Egérformák (Murinae)
Nem: Mus
Linnaeus, 1758
Alnem: Mus
Faj: M. spicilegus
Tudományos név
Mus spicilegus
Petényi, 1882
Szinonimák
  • Mus adriaticus Kryštufek & Macholán, 1998
  • Mus mehelyi Bolkay, 1925
  • Mus petenyi Kryzhov, 1936
  • Mus sergii Valch, 1927
  • Mus acervator Petényi, 1882
  • Mus acervifex Petényi, 1882
  • Mus canicularius Petényi, 1882
  • Mus caniculator Petényi, 1882
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Güzüegér témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Güzüegér témájú kategóriát.

A güzüegér (Mus spicilegus) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó faj, a házi egér közeli rokona. A természettudósok sokáig nem tartották önálló fajnak, hiszen csak 1983-ban, a genetikai vizsgálatok alátámasztása után lett elismerten az. A güzüegér abban egyedülálló, hogy az egyetlen olyan emlős, melyet Magyarországon először magyar kutató Petényi Salamon János írt le.[1]

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország, Macedónia, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna területén honos. Jelenleg a Kárpát-medence a legnyugatibb előfordulása, egyedszáma csökkenő tendenciát mutat.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A házi egérhez nagyon hasonló faj, egyesek szerint annak egy alfaja, vagy keveréke. 6-8 centiméter hosszú, palaszürke, de a hasa és lábai fehérek, farka a testhosszánál rövidebb (a házi egérnél megegyezik), a szeme is kisebb. A güzüegér hasának világosabb színe élesen elválik a hát sötétebb színétől (a házi egérnél átmenet van).[2]

A Pallas lexikona [3] barnaveres színűnek jelzi, ami a modern forrásoktól eltér.

Viselkedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A güzüegér szabadban a - és gabonafélék kalászait fogyasztja, de rovarokkal is táplálkozik, a zárt térbe behúzódva a házi egérrel megegyező táplálékot fogyaszt. A güzüegér a vetésforgóhoz alkalmazkodott, életciklusára a tavaszra korlátozódó szaporodás, majd az együtt maradó családok közös áttelelése jellemző. Az alomnagyság 1 és 12 között ingadozik. A güzüegér egyszerre átlagosan 8 kölyköt vet, míg a házi egér csak 5-6-ot.

Nyáron szénakazalban, faodvakban élnek. A tél közeledtével a stabil pár és az azévi szupercsalád közösen építi az áttelelő helyet, a „güzühordást”, amiben körülbelül 50 liter magot és növényi részeket halmoznak fel. A magvakat 10-20 centiméter vastag földréteggel borítják be, aminek következtében az messziről is jól látható dombot képez. A tél folyamán ezalatt tartózkodnak, majd tavasszal elhagyják a várat és ki ki saját családot alapít. [4]

Kellő táplálék, élettér hiányában kertes házakba, vagy raktárakba húzódik be, ahol fészkét a házi egérhez hasonlóan alakítja ki és azzal megegyező életmódot folytat.

Legfőbb ellenségei: a házi macska, a nyest és a gyöngybagoly.

Güzü a kultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A késő ősszel megtalálható "güzühordás" nagy mennyisége miatt született a mondás: "Dolgozik, mint a güzü".

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források, további információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]