Güzüegér
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Mus spicilegus (Petényi, 1882) |
||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Güzüegér témájú médiaállományokat. |
A güzüegér (Mus spicilegus) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjéhez, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjához tartozó faj, a házi egér közeli rokona.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország, Macedónia, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna területén honos. Jelenleg a Kárpát-medence a legnyugatibb előfordulása, egyedszáma csökkenő tendenciát mutat.
Megjelenése [szerkesztés]
A házi egérhez nagyon hasonló faj, egyesek szerint annak egy alfaja, vagy keveréke. 6-8 centiméter hosszú, palaszürke, de a hasa és lábai fehérek, farka a testhosszánál rövidebb (a háziegérnél megegyezik), a szeme is kisebb. A güzüegér hasának világosabb színe élesen elválik a hát sötétebb színétől (a háziegérnél átmenet van).[1]
A Pallas lexikona [2] barnaveres színűnek jelzi, ami a modern forrásoktól eltér.
Viselkedése [szerkesztés]
A güzüegér szabadban a fű- és gabonafélék kalászait fogyasztja, de rovarokkal is táplálkozik, a zárt térbe behúzódva a házi egérrel megegyező táplálékot fogyaszt. A güzüegér a vetésforgóhoz alkalmazkodott, életciklusára a tavaszra korlátozódó szaporodás, majd az együtt maradó családok közös áttelelése jellemző. Az alomnagyság 1 és 12 között ingadozik. A güzüegér egyszerre átlagosan 8 kölyköt vet, míg a házi egér csak 5-6-ot.
Nyáron szénakazalban, faodvakban élnek. A tél közeledtével a stabil pár és az azévi szupercsalád közösen építi az áttelelő helyet, a „güzühordást”, amiben körülbelül 50 liter magot és növényi részeket halmoznak fel. A magvakat 10-20 centiméter vastag földréteggel borítják be, aminek következtében az messziről is jól látható dombot képez. A tél folyamán ezalatt tartózkodnak, majd tavasszal elhagyják a várat és ki ki saját családot alapít. [3]
Kellő táplálék, élettér hiányában kertes házakba, vagy raktárakba húzódik be, ahol fészkét a házi egérhez hasonlóan alakítja ki és azzal megegyező életmódot folytat.
Legfőbb ellenségei: a házimacska, a nyest és a gyöngybagoly.
Güzü a kultúrában [szerkesztés]
A késő ősszel megtalálható "güzühordás" nagy mennyisége miatt született a mondás: "Dolgozik, mint a güzü".
Lábjegyzetek [szerkesztés]
- ↑ ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék elérve: 2008-05-08
- ↑ A Pallas nagy lexikona elérve: 2008-05-08
- ↑ Altbäcker Vilmos: Güzüegér: a csökkent szaporodás és agresszió, mint a kooperatív túlélés alapjai elérve: 2008-05-08]
Források, további információk [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 26.)
- Kép
- Egerekről, a házi egér biológiája
- Sendy egéroldala: Néhány közeli egérfajtáról fotókkal
- Természetkalauz: Emlősök, Magyar Könyvklub, Budapest, 1996-, ISBN 963 548 218 3
- Egérformák
- Emlősfajok
- A Kárpát-medence emlősei
- Albánia emlősei
- Magyarország emlősei
- Ausztria emlősei
- Bulgária emlősei
- Csehország emlősei
- Románia emlősei
- Szerbia emlősei
- Szlovákia emlősei
- Szlovénia emlősei
- Ukrajna emlősei
- Bosznia-Hercegovina emlősei
- Horvátország emlősei
- Macedónia emlősei
- Görögország emlősei
- Moldova emlősei
- Montenegró emlősei
- Oroszország emlősei
- Rágcsálófajok

