Németújvár
| Németújvár (Güssing) | |||
 | |||
| A város fölé magasodó vár. | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Rang | város, járási székhely | ||
| Járás | Németújvári járás | ||
| Alapítás éve | 1157 | ||
| Polgármester | Vinzenz Knor (SPÖ) | ||
| Irányítószám | 7540 | ||
| Körzethívószám | 03322 | ||
| Forgalmi rendszám | GS | ||
| Testvérvárosok | Lista Olecko | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3655 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 76 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 229 m | ||
| Terület | 49,31 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 03′ 33″, k. h. 16° 19′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 33″, k. h. 16° 19′ 23″ | |||
| Németújvár weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Németújvár témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Németújvár (németül Güssing, horvátul Novigrad) kisváros Ausztriában, Burgenland tartományban. A Németújvári járás székhelye.
Fekvése[szerkesztés]
Felsőőrtől 38 km-re délre, Körmendtől 24 km-re nyugatra, Szombathelytől 46 km-re délnyugatra fekszik, Dél-Burgenland legjelentősebb települése. Békafalu, Kiskolozsvár, Orbánfalu és Várszentmiklós települések tartoznak hozzá. Ma már csak közúton közelíthető meg: Felsőőr felől a B57 főúton, a Pinka völgyéből a B56 főúton. Körmend felől Pinkamindszent érintésével a B56a főúton, Szombathely felől Pornóapáti vagy Szentpéterfa irányából a legrövidebb az útvonal.
A kataszteri közösségek Kiskolozsvár, Güssing, Békafalu, Várszentmiklós, Bányácska és Orbánfalu.[2]
Nevének eredete[szerkesztés]
A Szalónakkal összeolvadt egykori Óvárhoz viszonyítva kapta nevét, előtagja lakosságára utal. Német neve az ófelnémet Guzzinga névből ered, melynek eredeti jelentése Gozzo emberei. Egykor német neve alapján Küszénnek is nevezték.
Története[szerkesztés]
1157-ben "Kiscen" 1198-ban "Novum Castrum", 1263-ban "Wywar" néven említik. A Héder nembeli Wolfer II. Géza király és Gervasius győri püspök beleegyezésével 1157-ben kezdett favárat és bencés monostort építeni a mai Várhegyen. A monostort ellátta föld- és szőlőbirtokokkal és a pannonhalmi apát alá rendelte. Várát III. Béla király kezdte építeni 1180 körül a régi favár és kolostor helyén a nyugati határ védelmére, ezért a szerzeteseket eltávolította. A vár védelmet nyújtott a tatárok ellen. A 13. században a Németújvári grófok birtoka volt. 1289. november 1-jén Albert osztrák herceg foglalta el. 1459-ben itt találkoztak a Mátyás ellen összeesküvő főurak. 1495-ben a királyi seregek ostromolták, mire az meghódolt. 1524-től II. Lajos király adományából a Batthyány család birtoka. A török harcokban fontos szerepe volt, a 18. századra azonban jelentősége megszűnt és 1778-tól falait bontani kezdték.
A vár alatti települést 1427-ben "Civitas Wywar" alakban már városként említik.[3] Plébániatemploma már 1200 körül felépült, Szent Jakab tiszteletére szentelték. Királyi vám és harmincadszedő hely volt. 1459-ben Hunyadi Mátyás király a németújvári uradalmat hívének, Újlaky Miklós erdélyi vajdának adta. Még ebben az évben a király Újlaky kérésére polgárait és jobbágyait minden vám és harmincad kötelezettségük alól felmentette.[3] 1519-ben Újlaky Lőrinc ágoston-rendi szerzeteseket telepített ide, akik részére a Boldogságos Szűz tiszteletére kolostort épített. 1524-ben Újlaky halála után Németújvár Batthyány birtok lett. 1532-ben a török a várost felgyújtotta, de a várral nem boldogult. 1569-ben a reformáció hatására Batthyány Boldizsár elűzte a szerzeteseket, a kolostort pedig lefoglalta és átadta a protestánsoknak. A részben romos kolostor ezt követően iskolaként működött. 1582-ben Batthyány Boldizsár támogatásával kezdte meg működését Németújváron Manlius nyomdája, amely három év alatt 16 könyvet adott ki a várban. Közülük nyolc magyar, a többi latin, illetve német nyelvű munka volt. Batthyány Ádám miután visszatért a katolikus hitre elhatározta új kolostor a templom felépítését, melyeket 1648-ban a ferences atyáknak adott át. A kolostor templomát 1652-ben szentelték fel. 1683-ban Németújvár Batthyány Ádámmal és Kristóffal Thökölynek meghódolt, Bécs felmentése és a törökök visszavonulása után azonban csakhamar visszatértek a király pártjára. A Rákóczi-szabadságharc alatt Batthyány Ferenc a király pártján maradt, noha a vasmegyei nemesség nagy része Rákóczihoz csatlakozott.
Fényes Elek szerint "Németujvár Güssing, német m. város, Vas vmegyében, ut. p. Szombathelytől dél-nyugotra 4 órányira, 1217 kath., 33 evang., 8 ref., 526 zsidó lak. Van itt ferenczi kolostor és szentegyház, melly alatt szemlélhetni az érdemekkel tündöklő Batthyáni nemzetség sirboltját, 1 synagóga, 1 gyógyszertár, 2 jó vendégfogadó, a várhegy alatt egy herczegi nyári mulató kastély, kellemes angolkerttel; vele határos a grófi kert. A számos zsidók gyapjuval, bőrökkel, gubacscsal élénk kereskedést folytatnak. De leginkább nevezetessé teszi e várost, magánálló hegyen épült vára. Hajdan ez határerősség lévén, nagyon megerősittetett, s még csak 80 évvel ezelőtt egész épségben lehete látni minden épületeivel, bástyáival, sánczaival és körülövedző posványaival, de már ma épületeinek csak néhány romjai láthatók, a posvány helyeken pedig viruló rétek mosolyganak. A maig is fennmaradt épületek közé tartoznak: 1.) a vártemplom. 2.) a vártornya harangokkal és órával, három csinos szobájában láthatni több régi hires férfiaknak érczből öntött mellképeit, számos apróbb festett képekkel együtt, mellyek közt a Hogarth torz darabja emlitésre méltó. 3) a családterem, 19 nagy formában levő, s ezen dicső nemzetségnek ugyanannyi elődeit ábrázoló képeivel. 4) a fegyvertár, nehány vasingekkel, paizsokkal, koplyákkal, egy igen régi zászlóval, pánczélos emberrel, stb. 5) a kősziklába vésett 45 öl mélységü kút. 6) a roppant urasági várpinczék. Mikor épűlhetett e vár, megtudni nem lehet; minthogy a fenmaradt épületek több különböző századokra mutatnak. Igy a templom alsó része világosan mutatja, hogy az még az ágyuk feltalálása előtt épittetett. Annyi azonban bizonyos, hogy már a legrégibb időkben sz. Benedek rendjének apátsága volt itt; mert IV. Béla ezt tőle elvevén, Vágh-Ujhelyet adta cserében 1263-ban. 1428-ban Zsigmond király Cseh László machói bánnak, 1459-ben Corvin Mátyás Ujlaky Miklós erdélyi vajdának, s végre e nemzetség kihaltával II. Lajos 1524-ben Batthyáni Ferencznek később horvátországi bánnak ajándékozta. E szép ajándéknak oka az volt, hogy Batthyáni Ferencz, Frangepán Kristóffal együtt Uzreff basát, ki Keglevics Pétert Jaiczában beszorítva tartotta, ugyancsak Jaicza alatt kegyetlenül összetörte, s tőle 60 zászlót, és tömérdek prédát zsákmányozott el. – Most a vár feje egy uradalomnak, melly egyik a legnagyobbak közül hazánkban, mert ehhez 59 helység, és 30,000 lakos tartozik. Az 59 helység közül 11-et a herczeg és grófi ág bir. A vár és mező-város közös. Fele az uradalomnak hegy, völgy, s földe többnyire sárga kemény agyag, kivévén a Lapincs mellékét, hol fekete és jó termékenységü. Lakosai igen szorgalmatosak, s bár nagy fáradsággal, de még is szép buzát, sok hajdinát, dohányt, lóherét, kevés kukoriczát termesztenek. A bortermesztés szinte fő ága az élelem módjának. Erdeje 30,000 holdat borit el, s fele az uraságé, fele a lakosoké. Fő fanemek: igen szép tölgy és bikk, vörös fenyő, a többi cser; közönséges fenyő, nyár, gyertyán stb."[4]
1910-ben 2184 lakosából 1175 német és 984 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásának székhelye volt. Egyedül Nemesmedves kisközség maradt meg a trianoni békeszerződés után a Németújvári járásból. 2001-ben 27 199 lakosából 23 821 német, 2489 horvát, 302 magyar, 34 cigány, 23 szlovén, 15 szlovák, 14 cseh volt.
A Körmend–Németújvár-vasútvonal 1899. szeptember 1. nyílt meg 23 km hosszan. A második világháború után a vasútvonal 11 km-es szakaszának jövője kilátástalanná vált, mert kapcsolata más osztrák vonalakkal nem volt. Magyar oldalon 1959. szeptember 30-áig maradt fenn a forgalom, majd a pályát a teljes szakaszon elbontották. Az egykori vasútvonal nyomvonalát követi a mai B56-os főút Strém irányába. Az egykori vasútállomása áll és felújításra került.
Kórházát 1900-ben alapították, mint 40 ágyas közkórház. Vas vármegyében ezen kívül csak Muraszombatban és Kiscellben működött közkórház, a többi magánkórház volt. A ma 145 ágyas kórházat 1993-tól a Burgenländischen Krankenanstalten-Ges.m.b.H (Burgenlandi Egészségügyi Intézmény Kft) üzemelteti és fejlesztésére 12,5 millió eurót költöttek.[5]
A gazdasági erejét a faipar adta, amelyhez az árút normál és keskeny nyomtávolságú vasúton szállították. Újhegy és Nád felé 1913-1921. között működött a kisvasút. 1913-ban alapították a Magyar Általános Kőszénbánya Társulat Tatabánya németújvári faüzemét, majd később a 40 főt foglalkoztató Schmergel és Cohn Fűrészüzemet. Ma a kereskedelemre, a megújuló és újrahasznosítható energiákra alapozza gazdaságát.
1914-ben a vár alatt létesültek a 65 ha nagyságú területet magába foglaló Halastavak. 80 éve a Hoffman család üzemelteti a tavakat, ahol csuka, fogassüllő, ponty és harcsafélék nevelésével foglalkoznak.[6]
Németújvárt városi rangra 1973-ban emelték.
A Batthyány család révén egykor szoros gazdasági és kulturális kapcsolata volt Körmenddel, azonban a vasfüggöny ezeket elvágta. A két közeli város közötti közlekedési kapcsolat megnyitására 2004. május 1-jéig várni kellett, amikor a Pinkamindszent-Szentkút átkelőhely megnyílt, majd a határellenőrzés 2007-ben megszűnt.
Németújvári zsidók története[szerkesztés]
A településen 1750-ben 18 zsidó családot tartottak nyilván, 1857-ben már a lakosság 40,5 %-át alkották (750 fő). Számuk ezt követően a szabad lakhelyválasztás lehetősége miatt csökkenésnek indult, az utolsó zsidó 1938 júniusában hagyta el a települést. A községben 1837-1838 a Batthyányak támogatásából épült fel a Zsinagóga, amelyet 1938-ig használtak, majd felgyújtottak. Ezt követően a nemzeti szocialisták tornateremként és ünnepségekre használták a gyülekezés házát. Az épületet végül 1953-ban elbontották. A helyén áll a mai Városháza, falában a múltat időző emléktáblával megjelölve. A zsidó temetőt 1799-ben, egyes források szerint 1811-ben a Batthyányak segítségével alapították. 1938-ban lerombolták, majd nagyrészét felparcellázták. Az értékesebb sírköveket Grazba vitték, majd 2001-ben a temető felújításakor azokat visszahozták. A temetőt ma a grazi Zsidó Hitközség tartja fent.[7]
Politika[szerkesztés]
A városi tanácsnak (Gemeinderat) 25 tagja van.
Kultúra[szerkesztés]
500 éve, hogy kulturális centrum Németújvár. A színház mindig is fontos szerepet játszott itt, a várszínház mai is biztos kulturális rendezvénye a városnak. A helyi gimnáziumi tanulói együttműködve a magyar iskolásokkal – elsősorban Szombathelyről – az ismertebb musicalek előadásaival sok látogatót vonzanak ide.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A tájból kiemelkedő vulkanikus eredetű hegyen álló vára az egész környéket uralja impozáns látványával. A vármúzeumban 400 év történetét bemutató kiállítás látható.
- A gótikus várkápolna neogótikus főoltárával. Orgonája 1570 körül készült, ez Közép-Európa legrégibb orgonája.
- A temetőben álló Szent Jakab plébániatemplom 1200 körül épült.
- A ferencesek Sarlós Boldogasszony-templomát 1652-ben, a kolostort 1649-ben gróf Batthyány Ádám építtette a korábbi lerombolt ágoston-rendi kolostor helyén. A templom alatt található a Batthyány család sírboltja. Itt található a 2003-ban boldoggá avatott Batthyány-Strattmann László herceg sírja is. A kolostornak gazdag, mintegy 3500 kötetet számláló könyvtára van.
- A Draskovich-kastély 1804-ben épült klasszicista stílusban, kápolnájában 1469-ben készített gótikus szárnyasoltár áll.
- A régi uradalmi malom épületében két múzeum is található. Az egyik a Kivándorlók Múzeuma, mely a Burgenland területéről a 19. és 20. században főként a tengerentúlra kivándorolt mintegy 9000 embernek állít emléket. A másik múzeum az 1860-ban itt született Josef Reichl költő emlékére nyílt meg.
- A város 1996 óta a Megújuló Energiák Európai Központja (EEE, Europäisches Zentrum für erneuerbare Energie).
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1532-ben Beythe István botanikus.
- Itt hunyt el 1566-ban Batthyány Ferenc egykori horvát bán, aki I. Ferdinándtól kapta a települést adományul.
- Itt tanult 1578-1580 között Wathay Ferenc költő, katona.
- Itt született 1704. április 1-jén Faludi Ferenc költő, szülőháza helyén álló házon emléktábla van.
- Itt született 1741. június 30-án gr. Batthyány Ignác erdélyi püspök, a gyulafehérvári könyvtár és nyomda alapítója.
- Itt született 1898. december 31-én Nagy Jenő honvédezredes, az 1944-es ellenállási mozgalom egyik vezetője és mártírja.
- Itt született 1921. január 13-án Csákányi László színművész.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- Németújvár várának honlapja
- A ferences kolostor és templom honlapja
- Németújvár a magyar várak honlapján
- Németújvár az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján
- A Megújuló Energiacentrum honlapja
- Magyar katolikus lexikon
- Németújvár vára a Vármánia honlapon
- A németújvári várjátékok honlapja
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Katastralgemeindenverzeichnis, www.bev.gv.at
- ↑ a b Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Historische Entwicklung. [2012. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 15.)
- ↑ Nachhaltige Teichwirtschaft
- ↑ Güssing - Entwicklung. [2007. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva].
