Günther német ellenkirály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Günther
Guenther von schwarzburg.jpg

Német ellenkirály
Uralkodási ideje
1349. január 30.[1] – május 24.[1]
Koronázása Frankfurt am Main
1349. február 6.[1]
Elődje IV. Károly
Utódja IV. Károly
Életrajzi adatok
Született
1304
Blakenburg[1]
Elhunyt
1349. június 14. (45 évesen)
Frankfurt am Main[1]
Nyughelye Frankfurt am Main
Édesapja Schwarzburg-Blankenburgi VII. Henrik[1]
Édesanyja Gleicheni Krisztina[1]

Schwarzburgi Günther (németül Günther von Schwarzburg), (1304[1]1349. június 14.[1]), német ellenkirály 1349-ben.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ifjúkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Günther Schwarzburg grófjainak leszármazottjaként és VII. Henrik blankenburgi gróf legkisebb fiaként született.

Günther katonaként tüntette ki magát. Olyan jó szolgálatot tett IV. Lajos császárnak, hogy őt tette meg utódjává a német királyi trónon.

Megválasztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1349. január 30-án a brandenburgi őrgróf, a mainzi érsek, a szász-lauenburgi herceg és a rajnai palotagróf választotta meg[1] Frankfurtban. Február 6-án megkoronázták.[1] A négy Wittelsbach választófejedelem szemben állt Luxemburgi Károllyal, aki IV. Lajost követte a császári trónon.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Támogatói azonban hamarosan cserbenhagyták: a palotagróf, akinek leányát Károly feleségül vette, valamint a bajor hercegek pártot váltottak, saját rokonai pénzért elárulták.[1] Günther ennek ellenére harccal akarta megvédeni királyságát, ám csapatai egy részét II. Eberhard württembergi gróf megverte, mire a másik fele szétszéledt.[1]

Az egyetlen ember, akitől még segítséget remélhetett volna, Lajos brandenburgi őrgróf, a néhai IV. Lajos császár fia.[2] Ő azonban a Brandenburgban 1320-ig uralkodó dinasztia utolsó tagja nevében fellépő ál-Valdemár elleni küzdelemmel volt elfoglalva.[2]

Lemondása, halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyébként is komoly gondokkal küzdő Günther ekkor súlyosan megbetegedett[2], és még ez év májusában 20 000[3] márka ezüst fejében lemondott királyságáról. Három héttel később halt meg Frankfurtban és a városi katedrálisba temették, ahol 1352-ben mellszobrot állítottak neki.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Günther 1331. szeptember 9-én[4] vette feleségül Erzsébetet[4] (? – 1380. április 4.), IV. Henrik honstein–klettenbergi gróf leányát, aki 5 gyermeket szült férjének:

  1. Henrik[4] (13391357. novembere)
  2. Zsófia[4] (? – 1392)
  3. Erzsébet[4] (? – 1380), Ilm-i apáca
  4. Ágnes[4] (? – 1399. április 13.)
  5. Mathilda[4] (? – 1381. június 26.)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l m Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Német királyok, római császárok. Budapest: Mæcenas. 1998. ISBN 9639025666   114. oldal
  2. ^ a b c Weiszhár, 115. oldal
  3. Carl von Rotteck Allgemeine geschichte vom anfang der historischen kenntnisss bis auf unsere zeiten, für denkende geschichtfreunde 1830.
  4. ^ a b c d e f g Schwarzburg 5 (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
IV. Károly
Német király
1349
Német-római császár

A német-római császári korona
Következő uralkodó:
IV. Károly