Gách István Lipót

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Gách István Lipót (1880. március 31.Budapest, 1962. február 19.) festő, szobrász.

Tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapesten járt középiskolába, a neves, sok tehetséget kibocsátó Belvárosi (akkor IV. kerületi) Reáliskolába. Ugyanitt végzett Róth Miksa, Lechner Ödön, Schulek Frigyes, Steindl Imre, Pecz Samu, Kauser Lipót, Gerster Kálmán, Berán Lajos és Zala György is. Azután az Iparművészeti Iskolába iratkozott, ahol mintázni tanult. Kitűnő eredménnyel végezve 1900-ban Zala György műhelyébe került s itt két évig dolgozott. Többek között a budapesti Andrássy-emlékszobor két domborművét (A berlini kongresszus és A koronázás) munkálta itt meg. Közben egyszerre két pályamunkát is benyújtott a zalatnai Lukács-emlékműre. Az egyiket a bizottság díjazta, a másikat pedig megvásárolta. E siker után Párizsba ment s ott folytatta tanulmányait.

Pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reviczky Gyula sírja Budapesten a Kerepesi temetőben. Gách István Lipót műve.
A Gundel család sírboltja a Kerepesi temetőben. Gách István Lipót műve.

Két év után hazatért, műtermet bérelt s attól fogva részt vett a Műcsarnok kiállításain. Szamovolszky Ödönnel társulva 1907-ben elnyerte a Szabadságharc szoborpályázaton az első dijat és a kivitelezési megbízást. Ezt követően még több síremlékre kapott felkérést, így a Gundel-család síremlékére (Kerepesi temető) és a Löw-család sírjára (Rákosi temető). Az I. világháború után fogolyként egy ideig Taskentben élt. Hazatérte után több díjat nyert alkotásaival. 1928-ban a Műcsarnokban kollektív kiállításon vett részt. Művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria is. Későbbi alkotói korszakában főként aktszobrokat formált.

1943-ban avatták fel Szegeden a 3. honvéd huszárezred emlékművét, melyhez Sebestyén Ferenc huszár ült modellt. 1943. május 9-én avatta Nagybaczoni Nagy Vilmos honvédelmi miniszter. (A sérülékeny fémalkotást 1994-ben bronzból öntötték újra.) A 2,5 méteres alkotás márványtalapzatára Turáni Kovács Imre domborművét rögzítették, mely rohamra induló huszárokat jelenít meg. Alatta olvashatók az elesett hősök bevésett nevei.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészfamília megalapítójának tekinthető, ugyanis leszármazottai közül többen a művészeti pályára mentek. Elsőként fia, Gách György (1909–1996) lépett nyomdokaiba. Apjától és a képzőművészeti akadémián tanult. Sportos és általában dinamikus mozgást ábrázoló festményei és szobrai sikert arattak Európában és Amerikában egyaránt. Libanon-ban töltött évek után 1952-ben telepedett le a tengeren túl, számos díjat nyert. 1944-ben született leánya, Gách Anna Krisztina, aki ugyancsak elismert festőművész lett Susie Gach Peelle néven. Long Islanden él, négy fia van. Egyikük, a 2009-ben 26 esztendős Evan Gach Peelle örökölte a művészi vénát; festő, szobrász, illusztrátor Los Angelesben.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Festmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A lerombolt Erzsébet-híd, olaj, fa
  • Mitológiai jelenet olaj, rétegeltlemez
  • Női akt, olaj, vászon (1936)

Szobrok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Síremlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kerepesi temető[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Farkasréti temető[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bucsek Henrikné sírja (1/6-1-19),
  • Fényes Kornél sírja (7/4-1-28).

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gách István Lipót témájú médiaállományokat.