Füzérradvány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Füzérradvány
A Károlyi-kastély a felújítása előtt 2013-ban[1]
A Károlyi-kastély a felújítása előtt 2013-ban[1]
Füzérradvány címere
Füzérradvány címere		 Füzérradvány zászlaja
Füzérradvány zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSátoraljaújhelyi
Jogállásközség
PolgármesterKiss Nándor Attila[2]
Irányítószám3993
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség295 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség29,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,81 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[4]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[4]
Földrajzi kistájHegyközi-dombság[4]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 29′ 04″, k. h. 21° 31′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 04″, k. h. 21° 31′ 36″
Füzérradvány (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Füzérradvány
Füzérradvány
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Füzérradvány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Füzérradvány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Füzérradvány község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sátoraljaújhelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolctól közúton 89 kilométerre északkeletre, Sátoraljaújhelytől mintegy 20 kilométerre található. A településhez legközelebb eső város a mindössze 2 kilométerre fekvő Pálháza; a környező települések közül Filkeháza 4, Bózsva 5 kilométerre található. Füzérradvány közúton csak Pálházán át közelíthető meg.

Története[szerkesztés]

Füzérradvány (Radvány) nevét 1262-ben említették először az oklevelekben Rodowan alakban írva. Radvány a pataki erdőispánsághoz tartozó királyi uradalom központja volt.

A radványi uradalom a Sárospatak feletti Makkoshotyka (Makramál) felett kezdődött a Radvány-hegy és Radvány-pataknál és Gönctől a mai Füzérradvány faluig terjedt, mint ez a füzéri uradalom 1270. évi határjárásából is látható.

1280 előtti oklevél szerint IV. László magyar király Baksa nemzetségbeli Simon fia Tamásnak adta a pataki ispánsághoz tartozó erdőóvók Radvány nevű földjét, és valószínűleg 1321-ben kerülhetett vissza Károly Róbert királyhoz, amikor Tamás fiai a pataki uradalommal együtt megkapták Borostyán várát és uradalmát. A 15. századtól a Füzéry család birtokában volt.

A pápai tizedjegyzék szerint Radvány papja 1332–33-ban 3 garas, 1334-ben 2 garas, 1335-ben 3 garas pápai tizedet fizetett.

Az 1910-es népszámláláskor Füzérradványnak 653 lakosa volt, ebből 637 magyar, 8 szlovák, vallási megoszlásuk: 333 római katolikus, 61 görögkatolikus, 240 református.

A 20. század elején a település Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

A török időkben lakossága nagymértékben megritkult, a 17. században a Károlyiak birtokába került, akik szlovákokkal és németekkel telepítették be. A Füzéry és a Bagossy család is rendelkezett itt birtokrésszel még a 19. században is.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Czilli Mátyás (független)[5]
  • 1994–1998: Czili Mátyás (független)[6]
  • 1998–2002: Czili Mátyás (független)[7]
  • 2002–2006: Czili Mátyás (független)[8]
  • 2006–2010: Czili Mátyás (független)[9]
  • 2010–2014: Pandák Pál (független)[10]
  • 2014–2019: Pandák Pál (független)[11]
  • 2019–2023: Kiss Nándor Attila (független)[12]

A településen 2023. július 23-án időközi polgármester-választást – és képviselő-testületi választást – kellene tartani, az előző képviselő-testület néhány hónappal korábban kimondott feloszlása miatt, ám ez a választás jogszabályváltozás miatt[13] el fog maradni.[14]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
304
295
284
258
276
295
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,8%-a magyarnak, 32% cigánynak, 0,3% örménynek, 0,6% szlováknak mondta magát (0,9% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,9%, református 21%, görögkatolikus 9,8%, felekezeten kívüli 3% (9,8% nem válaszolt).[16]

2022-ben a lakosság 94,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,3% cigánynak, 1,4% szlováknak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,1% volt római katolikus, 13% református, 6,9% görög katolikus, 2,2% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus,1,8% felekezeten kívüli (45,7% nem válaszolt).[17]

Nevezetességei[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

  • A Károlyi-kastély
    A Károlyi-kastély
  • Légi felvétel a kastélyról
    Légi felvétel a kastélyról
  • Légi felvétel a kastélyról
    Légi felvétel a kastélyról
  • Légi felvétel a kastélyról
    Légi felvétel a kastélyról
  • A kastély parkja
    A kastély parkja
  • A parkban álló idős juharlevelű platán[20]
    A parkban álló idős juharlevelű platán[20]
  • A református templom
    A református templom
  • A Szent Eduárd római katolikus templom
    A Szent Eduárd római katolikus templom

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Másfél milliárd forint uniós pénzt költenek a füzérradványi Károlyi-kastélyra
  2. ↑ Helyi önkormányzati választások 2019 - Füzérradvány (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  5. ↑ Füzérradvány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Füzérradvány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  7. ↑ Füzérradvány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  8. ↑ Füzérradvány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  9. ↑ Füzérradvány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  10. ↑ Füzérradvány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  11. ↑ Füzérradvány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  12. ↑ Füzérradvány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2023. május 3.)
  13. ↑ [1]
  14. ↑ nyilvántartása a 2023. évi időközi önkormányzati választásokról. Választás.hu, 2023. június 18.
  15. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  16. ↑ Füzérradvány Helységnévtár
  17. ↑ Füzérradvány Helységnévtár
  18. ↑ Károlyi kastély átépítése, Füzérradvány. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  19. ↑ A füzérradványi Károlyi-kastély Magyarország egyik legnagyobb kastélya.. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  20. ↑ A platánt egyes források alapján a 19. század közepén, más források szerint 1721-ben ültették.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Füzérradvány&oldid=26667805”