Füzéri járás

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

A Füzéri járás a Magyar Királyság, Abaúj-Torna vármegye közigazgatási egysége volt.

A járás története[szerkesztés]

Általánosságban elmondható, hogy a járások a XVI. században váltak alsóbb szintű közigazgatási egységgé, kialakulásuk a XVIII. századra tehető. A füzéri járás az Abaúj, később Abaúj-Torna vármegye közigazgatási beosztási egysége volt, mely 1920-ban szűnt meg. Az évszázadok alatt több átrendeződés is megvalósult a vármegyén belül, illetve vármegyék között is. A szabadságharc bukása után pár évig (az új közigazgatási rendszer életbe lépése után) nem létezett. Abaúj és Torna vármegyék összevonásra kerültek és a kassai kerület részévé váltak. 1849-1853 között a vármegye 7 járásra volt osztva, úgymint Rozgonyi (vagy tótajkú, székhelye Kassa); Zsadányi (Nádasd székhellyel); Nagyidai; Gönci; Szepsi; Szikszói (vagy Forrói, Szentandrás székhellyel); Tornai.

Az új felosztásban a korábbi füzéri járás településeinek nagy része a Zsadányi járásba került át, de több települése a rozgonyi járásnak jutott.[1] 1854-től a járási hivatalokban újabb átszervezések történtek. Ennek értelmében kassai járás néven összevonásra került a rozgonyi és a nagyidai járás, a zsadányi járás új neve alsómislyei lett, a göncit pedig átnevezték szántóira. A Bach-rendszer bukása után visszaállt a szabadságharc előtti vármegyei rendszer, Abaúj és Torna szétvált, az abaúji járások között pedig újra feltűnt a füzéri. Kisebb kiigazítások történtek még 1880-as évek elején, mikor Abaúj és Tornát végleg egyesítették. 1920-ban a trianoni békeszerződéssel kialakított új országhatárok jelentősen érintették a vármegyét, mivel a vármegye (és a füzéri járás) egy jelentős része az újonnan létrejött Csehszlovákiához került. A vármegyei és a járási székhely is az új határon kívül maradt. A csonkán maradt vármegye területén öt járást alakítottak ki: abaújszántói, bódvaszilasi, encsi, gönci, szikszói.

Az elvesztett székhely, Kassa helyét Szikszó vette át. A füzéri járás ekkor megszűnt, Magyarországon maradt települései az újonnan kialakított gönci járásba kerültek át.[2]

Települései[szerkesztés]

A járás székhelye Hernádzsadány volt. A vármegye 1890-ben indítványozta a szolgabírói székhely áthelyezését Hernádzsadányból Szaláncra. Mivel a miniszteri jóváhagyás késett a járás székhelye 1891. márciusától ideiglenesen, 1892. szeptemberéig, átkerült Kassára.[3][4][5]

A járás 1913-ban az alábbi településeket foglalta magában:

Körjegyzőség Település Megjegyzés
Abaújvári Abaújvár
Abaújvári Alsókéked Alsókékedi fürdő[6]
Abaújvári Felsőkéked
Abaújvári Pányok
Abaújvári Zsujta
Alsómislyei Alsóhutka Hozzátartozik: Komocsó, Parti
Alsómislyei Alsómislye Hozzárartozik: Dringács, Szajkó[7]
Alsómislyei Felsőhutka Hozzárartozik: Bogár, Messzelátó[8][9]
Alsómislyei Felsőmislye
Füzérkomlósi Füzér Hozzárartozik: Aranyortás, Lászlótanya (vagy Kisalmás),[9] Liget, Vereshegy[10]
Füzérkomlósi Füzérkomlós
Füzérkomlósi Hollóháza
Füzérkomlósi Nyíri Hozzátartozik: Kápolna, Koplaló, Senyő, Rózsatanya[11][12]
1862[13] és 1877 között biztosan a gönci járás része, 1882-től kezdődően újra a füzéri járáshoz tartozik.[14]
Füzérkomlósi Pusztafalu Hozzátartozik: Izrató[12][15]
Füzérradványi Füzérkajata Hozzárartozik: Erzsébettanya[10][12]
Füzérradványi Füzérradvány 1862[13] és 1877 között biztosan a gönci járás része, 1882-től kezdődően újra a füzéri járáshoz tartozik.[14]
Füzérradványi Kovácsvágás 1862[13] és 1877 között biztosan a gönci járás része, 1882-től kezdődően újra a füzér járáshoz tartozik.[14]
Füzérradványi Vágáshuta Hozzátartozik: Cseresnyés[16]
1862[13] és 1877 között biztosan a gönci járás része, 1882-től kezdődően újra a füzéri járáshoz tartozik.[14]
Garbócbogdányi Abaújrákos Hozzátartozik: Kálmánpuszta
Garbócbogdányi Alsócsáj
Garbócbogdányi Balogd
Garbócbogdányi Felsőcsáj
Garbócbogdányi Garbócbogdány 1891-ig Garbóc és Kassabogdányként két település
Garbócbogdányi Ósva
Garbócbogdányi Regeteruszka Hozzátartozik: Malompuszta,[17] Regete
Hernádcsányi Abaújnádasd
Hernádcsányi Eszkáros
Hernádcsányi Hernádcsány Hozzátartozik: Zsupapáti, Máriamajor, illetve Kőolajfinomító, Műmalmi telep[18]
1894-ben került át a kassai járásból a füzéribe, a belügyminiszter 66 305 számú rendeletének értelmében[19]
Hernádcsányi Hernádgönyű 1908-ban a körjegyzőségek anyakönyvi kerületekhez igazításának következtében lett a járás része[20]
Hernádcsányi Hernádzsadány
Magyarbődi Alsókemence
Magyarbődi Füzérnádaska
Magyarbődi Györgyi Hozzátartozik: Györgyimajor,[21] Koplaló
Magyarbődi Györke
Magyarbődi Kelecsenyborda Hozzátartozik: Borda, Mohnács[22]
Magyarbődi Magyarbőd
Magyarbődi Petőszinye Hozzátartozik: Berkimalom[23]
Nagyszalánci Kalsa
Nagyszalánci Kisszalánc Hozzátartozik: Kerekhegy[24]
Nagyszalánci Nagyszalánc Hozzátartozik: Miklóspuszta, Köveshegymajor,[9][25] Teroblye[26]
Nagyszalánci Szalánchuta Hozzátartozik: Irmaszeg
Nagyszalánci Szaláncújváros Hozzátartozik: Józsefpuszta
Nagyszalánci Újszállás
Pálházai Filkeháza 1862[13] és 1877 között biztosan a gönci járás része, 1882-től kezdődően újra a füzéri járáshoz tartozik.[14]
Pálházai Kisbózsva 1862[13] és 1877 között biztosan a gönci járás része, 1882-től kezdődően újra a füzéri járáshoz tartozik.[14]
Pálházai Kishuta Hozzátartozik: Kemencpatak, Kőkapu, Rostáló[27] Más néven Sompataki Kishuta.
1862[13] és 1877 között biztosan a gönci járás része, 1882-től kezdődően újra a füzéri járáshoz tartozik.[14]
Pálházai Nagybózsva 1862[13] és 1877 között biztosan a gönci járás része, 1882-től kezdődően újra a füzéri járáshoz tartozik.[14]
Pálházai Nagyhuta Hozzátartozik: Somhegy. Más néven Sompataki Nagyhuta.
1862[13] és 1877 között biztosan a gönci járás része, 1882-től kezdődően újra a füzér járáshoz tartozik.[14]
Pálházai Pálháza 1862[13] és 1877 között biztosan a gönci járás része, 1882-től kezdődően újra a füzéri járáshoz tartozik.[14]
Ránkfüredi Bátyok
Ránkfüredi Felsőkemence
Ránkfüredi Ósvacsákány
Ránkfüredi Ránk
Ránkfüredi Ránkfüred Herlein vagy Herlány formában is
Ránkfüredi Zsir
Önálló Telkibánya A járás egyetlen nagyközsége. Hozzátartozott Alsó-, Felsőmasszamalom, Cserepes, Gunyamajor, Potácsház, Zöldmáj[28][29] Alsó-, Felsőtörő[30]
1862[13] és 1882 között biztosan a gönci járás része, 1882-től kezdődően újra a füzéri járáshoz tartozik.[14]

Az 1850-es években többször is változott a járás területe és elnevezése. 1849-1853 között a korábbi füzéri néven ismert járás településeinek nagy része a Zsadányi járásba volt beosztva. Kivéve az alábbi települések, melyek a rozgonyi járáshoz kerültek (később kassai): Benyék, Alsó-és Felsőolcsvár, Rás, Abaújharszti, Györgyi, Kassaújfalu, Ránk, Ránkfüred, Rozgony, Vajkóc, Zsír. Ezekenkívül még Alsó-Felsőkemence, Bátyok, Kelecsényborda, Füzérnádaska, Ósvacsákány Petőszinye, Zdoba. Az utóbbiak az újabb, 1854-es közigazgatási rendezés értelmében átkerültek az alsómislyei járásba, mely a korábbi zsadányi járás új elnevezése volt.[31] Kishuta, Telkibánya és Zsujta először a Zsadányi, majd a szántói járáshoz tartoztak (Kishutát később átcsatolták a mislyei járásba).[32] Az átszervezések során Királynép először a rozgonyi, majd az eperjesi járás része volt. A később Zemplénhez csatolt településeket (Alsóregmec, Biste, Felsőregmec, Mátyásháza, Kiskázmér, Mikóháza, Vily) a zsadányi járásba sorolták (Bányácska-Széphalom nincs említve), később már Zemplén vármegye sátoraljaújhelyi járásához tartoztak.[33]

Körjegyzőségek[szerkesztés]

1892-től ismert a járás körjegyzőségbe tagolása (vastagon szedve a székhely, zárójelben a hozzátartozó települések):

  • Petőszinye (Alsókemence, Bátyok, Felsőkemence, Füzérnádaska, Györgyi, Kelecsenyborda, Magyarbőd, Ósvacsákány, Ránk, Ránkfüred, Zsir)
  • Garbócbogdány (Alsócsáj, Balogd, Felsőcsáj, Györke, Ósva, Regeteruszka)
  • Alsómislye (Alsóhutka, Felsőhutka, Felsőmislye, Hernádzsadány)
  • Alsókéked 1900-tól Abaújvári néven (Abaújnádasd, Abaújvár, Felsőkéked, Pányok, Zsujta)
  • Nagyszalánc (Abaújrákos, Kalsa, Kisszalánc, Szalánchuta, Szaláncújváros, Újszállás)
  • Pálháza (Filkeháza, Füzérradvány, Kisbózsva, Kishuta, Kovácsvágás, Nagybózsva, Nagyhuta, Nyíri, Vágáshuta)
  • Füzérkomlós (Eszkáros, Füzérkajata, Füzér, Hollóháza, Pusztafalu)
  • Hernádcsány füzéri járáshoz csatolását követően egy új körjegyzőség került kialakításra Hernádzsadány központtal (Csány, Eszkáros), valamint Nyíri település átkerült a Pálházi körjegyzőségből a füzéri (vagy másképp komlósiba).
  • Egy évvel később újabb körjegyzőséget alakítottak ki a Petőszinyei kör településeinek egy részéből, Ránkfüred központtal (Bátyok, Felsőkemence, Ósvacsákány, Ránk, Zsir). Ezzel egy időben Győrkét áthelyezték a garbócbogdányi körjegyzőségből a Petőszinyeibe.

Az 1904. évi XXXVI. törvénycikk 1§-a értelmében a körjegyzőségi (községi jegyzőségeknek) és anyakönyvi kerületeknek egybe kellett esniük, ami alól csak külön engedéllyel térhettek el (ez a járásból csak Zsujta esetében történt meg, mely az abaújvári körjegyzőséghez, de a gönci anyakönyvi kerületbe tartozott).[34][35] Ezt szem előtt tartva a meglévő körjegyzősek között átcsoportosítások történtek, illetve egy új (Füzérradványi) is kialakításra került. Az új beosztás, mely 1908. január elsejétől lépett életbe:[36]

  1. Telkibánya
  2. Abaújvár (Alsókéked, Felsőkéked, Pányok, Zsujta)
  3. Alsómislye (Alsóhutka, Felsőhutka, Felsőmislye)
  4. Füzérkomlós (Füzér, Hollóháza, Nyíri, Pusztafalu)
  5. Füzérradvány (Füzérkajata, Kovácsvágás, Vágáshuta)
  6. Garbócbogdány (Abaújrákos, Alsócsáj, Balogd, Felsőcsáj, Ósva, Regeteruszka)
  7. Hernádcsány (Abaújnádasd, Eszkáros, Hernádgönyü, Hernádzsadány)
  8. Magyarbőd (Alsókemence, Füzérnádaska, Györgyi, Győrke, Kelecsenyborda, Petőszinye)
  9. Nagyszalánc (Kalsa, Kisszalánc, Szalánchuta, Szaláncújváros, Újszállás)
  10. Pálháza (Filkeháza, Kisbózsva, Kishuta, Nagybózsva, Nagyhuta)
  11. Ránkfüred (Bátyok, Felsőkemence, Ósvacsákány, Ránk, Zsir)

A járás korábbi települései[szerkesztés]

A Barsi János által szerkesztett történeti helységnévtár szerint a járáshoz a fent felsoroltakon kívül (nem számítva Hernádcsányt és Hernádgönyüt) a XVIII-XIX. század fordulóján további települések tartoztak.[37]

Az alábbi települések a XVIII-XIX. század fordulóján még a füzéri járáshoz tartoztak, 1862-es adat szerint a gönci járásba voltak beosztva, 1881-ben pedig Abaúj vármegyéből Zemplén vármegye településeihez sorolták:[38]

  1. Alsóregmec
  2. Bányácska/Széphalom
  3. Biste
  4. Felsőregmec / Mátyásháza [39]
  5. Kiskázmér
  6. Mikóháza
  7. Vily

A következő települések szintén a füzéri járás részei voltak a XVIII. század végétől legalább 1877-ig (nem tekintve az 1850-es éveket). Az 1882-es helységnévtár szerint azonban már a kassai járáshoz tartoztak:

  1. Abaszéplak, Krásna (nad Hornádom), korábban Síplak, hozzátartozik Hosszúszer és Rövidszer
  2. Széplakapáti, hozzátartozik Lebenye vagy Lebenyemajor, szlovákul Opátska, Abaszéplakkal összeépült község, 1945 óta Abaszéplak része, 1976 óta minkét település Kassához tartozik
  3. Szilvásapáti, ma Vyšné Opátske, Kassa településrésze
  4. Abaújharaszti
  5. Alsóolcsvár
  6. Felsőolcsvár, ma mindkét település Kassaolcsvár része
  7. Benyék
  8. Beszter
  9. Zdoba, Izdoba, ma mindkét település Izdobabeszter része
  10. Kassaújfalu, Kassa településrésze
  11. Királynépe
  12. Lengyelfalva
  13. Rás
  14. Rozgony
  15. Vajkóc

Tisztségviselői[szerkesztés]

A járás élén a főszolgabíró állt, aki közigazgatási és igazságszolgáltatási feladatokat látott el.[40] Ők közölték például a rendeleteket a községekkel és ellenőrizték azok végrehajtást, illetve beleszólhattak a községi ügyekbe. Közbenjártak szerződéskötéseknél és végrendeletek készítésénél is. Bűneseteknél tanúkat hallgattak ki, és vizsgálatokat folytattak le. Kezdetben kizárólag nemesek tölthették be a tisztséget, 1848 után azonban ez a kikötés megszűnt. A tisztséghez a vármegyei közgyűlés általi megszavazás útján lehetett jutni. A vármegyék a közgyűlésüket változó időközönként hívták össze,[41] ezért a tisztség betöltésének időtartama is változó volt, de általában egy évre szólt, 1886-tól tisztségük időtartamát 6 évben határozták meg és hatáskörüket kiterjesztették.[42] Minden járásban egy főszolgabírót és egy alszolgabírót választottak (a Magyar Helytartó Tanács 1842-től engedélyezte egy járásban egyszerre két alszolgabíró alkalmazását),[43] akik a járást kisebb részekre osztó egy-egy kerületben látták el a szolgabírói feladatokat úgy, hogy a főszolgabírónak is volt egy saját kerülete (a füzéri járás kerületei 1862-ből ismertek).

Az 1850-es években a polgári közigazgatás (provizórium és definitívum) éveiben új rendszerben működött a vármegyei élet is. A központi (vármegyei) és külső (járási) hivatalnokokat nem választották, hanem kinevezték.[44] A kialakított kerületeket a kerületi főispán, a vármegyék pedig megyefőnöknek nevezett elöljárók irányították, a járás élén a járási biztosnak nevezett hivatalnok állt. Ezek között gyakran tűntek fel osztrák területekről érkező Bach-huszárok.[45]

Főszolgabírók[szerkesztés]

A járás alábbi főszolgabírói ismertek:

Név Hivatali idő
Olchváry István 1646[46]
Zombory Gábor 1784-1798
Zombory Ferenc 1810[47]
Rakovszky Antal 1829[48][49]-1833
Kelcz István 1833[50]-1838[51]
Lánczy József 1838[52]-1841[53]
Bárczay Albert 1841[54]-1846
Jakabfalvy Ferenc 1848[55][56]
Soós Sándor 1849[57]-1854,[58] 1858[59]
Schulz (Schulcz) József 1855-1856, 1859-1860[60]
Bodnár Bertalan 1860-62[13][61]
Kelcz Gyula 1867[62]-1871
Puky István 1872[63]-1883
Bodnár Ernő 1883-1898
Koós Béla 1898-1918

Az elvesztett világháború után 1919. márciusáig adtak haladékot a megyei tisztviselőknek, hogy elhagyják a cseh csapatok által megszállt területeket. A zsadányi szolgabírói állásra Vrchovina Miklós nevezték ki.[64]

Zombory Gábor[szerkesztés]

Született 1754. április 9-én, elhunyt Alsóolcsváron, 1808. augusztus 15-én.[65] Főhadnagy, majd kapitány az Abaúj megyei felkelő nemes seregben.[66]
Felesége Kelcz Erzsébet, akivel 1782. július 9-én kötött házasságot.[67]

Zombory Ferenc[szerkesztés]

Született 1768. augusztus 15-én Sajóörösön,[68] meghalt Alsókékeden, 1844. május 13-án.[69] 1833-ban Abaúj vármegye másodalispánja[66] és több vármegye táblabírája.[70]

Rakovszky Antal[szerkesztés]

Rakovszky István kapítány (1723-1795) és Zombory Ilona gyermekeként született 1779-ben.[71][72] 1833-ban hunyt el[73]

Kelcz István[szerkesztés]

1792. július 17-én született Rozgonyban, Kelcz Zsigmond és Fekete Anna († Rozgony, 1847. február 25., 77 éves korában)[74] fiaként.[75] 1829-től vármegyei ajlegyző,[49][73] szolgabírói munkája után, 1838-ban főjegyzővé,[52] majd 1846-ban másodalispánná választják.[76] Rozgonyban hunyt el, 1863. február 3-án.[77]

Lánczy József[szerkesztés]

1833-ban vármegyei másodaljegyző.[78] 1838-ban választották főszolgabíróvá[52]

Bárczay Albert[szerkesztés]

1838-1841 között a füzéri járás alszolgabírája, majd főszolgabírája. Az 1848-as választások alkalmával a füzéri kerület országgyűlési képviselője lett. A későbbi abaúji és tornai főispán.

Jakabfalvy Ferenc[szerkesztés]

1807. augusztus 30-án született Budán,[79] Jakabfalvy András magyar királyi helytartósági titkárának és Szilassy Johannának fiaként, testvére Jakabfalvy András volt. Sárospatakon tanult jogot, majd Eperjesre került a kerületi táblához Bujanovics Vince mellé jurátusnak. Ezután Pesten, a Kúriánál volt joggyakornok egy évig, majd anyai nagyapja, Szilassy József főispán közbenjárására Pápára került kerületi ülnöknek. Ezután szintén nagyapja nevezte ki tiszteletbeli Zemplén vármegyei tiszteletbeli jegyzőnek. 1831-1832-ben táblabíróként működött. 1833-ban Kelcz István megürült helyére nevezik ki vármegyei aljegyzőnek.[78] 1848-ban választották meg Bárczay Albert helyére főszolgabírónak és Gecsén nemzetőr kapitánynak. A szabadságharc idején pesti rokonainál húzódott meg. 1860-ban újra megválasztották szolgabírónak, de nem sokkal később visszaadta a megbízatását. Egyik alapítója volt a kassai Penny-banknak (Felsőmagyarországi népgazdászati kölcsönös hitel- és takarékegylet), melynek alelnöke is volt.[80] A vármegye bizottsági tagja, a kassai református egyháztanács tagja,[81] továbbá a kassai színház választmányának alelnöke. 1876-ban királyi tanácsosi kinevezést kapott. Ugyanebben az évben Deák Ferencz emlékének címmel alapítványt hozott létre, annak emlékére, hogy a királyné meglátogatta Deák ravatalát. Az alapítvánnyal a legszegényebb abaújiakat kívánta támogatni. Az adományok kiosztására, minden év december 24-én a királyné születésnapján került sor.[82] Rudolf trónörökös menyegzője alkalmából is 1000 forintos alapítványt tett.[83] 1893. április 15-én hunyt el Kassán. Holttestét a csobaji családi sírboltba szállították.

Soós Sándor[szerkesztés]

Soós Sándor Napóleon Benjámin 1804. augusztus 7-én született Kassán, Sóvári Soós György (1773-1832) és Udvarnoki Rholly Anna fiaként.[84] 1826-ban a Máriássy gyalogezred hadapródjaként kezdte katonai pályafutását, majd 1828-29-ben királyi testőr. 1848-ban nemzetőri őrnagynak jelentkezett. Részt vett a kassai ütközetben, majd bujdosni kényszerült. Később önként feladta magát és kegyelmet kapott. Főszolgabírósága idején sokaknak segített elkerülni a szabadságharc utáni megtorlást.[85] 1850-től foglalkozott selyem előállításával, abaújnádasdi és tállyai birtokán.[86][87] 1874-ben Abaúj és Zemplén vármegye selyemtenyésztési felügyelőjének nevezték ki,[88] s mint ilyen szervezte meg Kassa környékén a selyemtenyésztést. Az általa előállított motollált selymet a bécsi iparkamara és milánói gyárosok is kiválónak minősítették, de Magyarországon is számos elismerést nyert.[89] Elhunyt Kassán, 1879. augusztus 4-én, holttestét a nádasdi családi kriptába szállították.[90][91]
Első felesége báró Schuster Natália (Dés, 1811. június 3.- Kassa, 1854. január 31[92][93]), kivel 1830. június 4-én lépett házasságra. Házasságukból a következő, felnőttkort megélt gyermekek születtek:[94]

  1. Ágost György József Lőrinc (meghalt 1851. május 13.)[95]
  2. Alexandra Mária Lujza Jozefa (1831[96]-Lőcse, 1905)[97] Csáky Rezső, Szepes vármegye örökös főispánjának felesége
  3. Sándor Vilmos Elemér (Nádasd, 1844. július 15. – Budapest, 1929. február 1.[98]
  4. Natália Stefánia (1848. november 28. – 1923. július 6.)[99] első férje Márffy Géza, második férje Bárczay András (1808–1888), harmadik férje Darvas Imre volt.

Második felesége Pyrker Johanna (1823-1876)

  1. Aladár György János (Nádasd, 1862. július 11.[100] – Pozsony, 1908. október 5.[101]) kataszteri mérnök, felesége Vass Ilona volt, akivel Egerben, 1889. május 4-én kötött házasságot.[102]

Harmadik felesége Mihálcsik Borbála volt.

Bodnár Bertalan[szerkesztés]

1846-ban választották meg füzéri járásbeli esküdtté,[103] majd 1848-ban alszolgabírójává. Főszolgabírói kinevezésekor (1860) a Magyar helytartó figyelmeztette Lánczy József főispáni helytartót, hogy Bodnár kinevezését nem javasolja, tekintettel arra, hogy két büntető eljárás is folyamatban volt ellene (testi sértés, sikkasztás). Lánczy a másodalispánhoz, Kunsch Gáborhoz fordult, aki megerősítette, hogy valóban voltak ellene eljárások, de bizonyítékok hiányában felmentették, továbbá javasolta, hogy Bodnár főszalgabíró maradjon.[104] Elhunyt Alsócsájban, 1879. június 18-án.[105][106]
Felesége: Füzesséry Matild volt (meghalt Kassán, 1891-ben, 63 évesen).[107][108] Házasságukból két gyermek született:

  1. Ernő a későbbi járási főszolgabíró.[109]
  2. Ilona, férje Kálnay Sándor, a kassai járás főszolgabírája[110]

Az ő hivatali idejéből ismert az egyik forrás, amiből tudható, hogy mely települések tartoznak egy-egy szolgabírói kerületbe.[13]

  • A főszolgabíróhoz tartozó települések: Szilvásapáti, Széplak, Felsőhutka, Alsóhutka, Ósva, Györke, Regeteruszka, Nagyszalánc, Kisszalánc, Szaláncújváros, Abaújrákos, Újszállás, Kalsa, Szalánchuta, Rozgony, Abaújnádasd, Hernádzsadány, Magyarbőd, Petőszinye, Kelecsény, Borda, Benyék.
  • Első alszolgabíró: Kelcz Ede, kerülete: Rás, Tarnavajkóc, Királynép, Abaújharaszti, Bátyok, Zsír, Ránk, Alsókemence, Felsőkemencze, Csákány, Füzérnádaska, Györgyi, AlsóOlcsvár, FelsőOlcsvár, Kassaújfalu, Zdoba, Beszter, Lengyelfalva.
  • Második alszolgabiró: Klestinszky Kálmán, kerülete: Alsócsáj, Felsőcsáj, Bologd, Bogdány, Garbóc, Alsómislye, Felsőmislye, Eszkáros, Füzér, Hollóháza, Füzérkomlós, Pusztafalu, Füzérkajata, Zsujta, Abaújvár, Pányok, Alsókéked, Felsőkéked. (Klestinszky 1866-ban kérte felmentését, helyére Bátor Istvánt, addigi esküdtet nevezték ki.)[111]

Kelcz Gyula[szerkesztés]

Rozgonyban született 1836. április 21-én,[112] Kelcz Vince (1809–1845. január 20.), alszolgabíró, ítélő táblai ülnök és felesége Vouvermans Karolina (1805– Rozgony, 1845. február 2.)[113] egyetlen fiaként. 1867-ben került a füzéri járásba főszolgabíróként és 1871 végén mentették fel állásából, amikor kinevezték a kassai törvényszékre bírónak.[114] Meghalt Kassán, 1872. május 21-én.[115][116]

1867-ben Karsa Tamás megyei főjegyző jegyezte fel a járások kerületekbe (szakaszokba) történő beosztását. Eszerint az előzőektől gyökeresen eltérő volt az új felosztás (Széplakapáti, és Borda nem szerepel a listában):

  • Első kerület (szakasz): Györke, Nagyszalánc, Rozgony, Magyarbőd, Petőszinye, Kelecsény, Benyék. Az előző felosztáshoz képest új települések: Alsókemence, Felsőkemence, Alsóolcsvár, Felsőolcsvár, Bátyok, Ósvacsákány, Györgyi, Abaújharaszti, Királynép, Füzérnádaska, Ránk, Rás, Tarnavajkóc, Zsír (a korábbi első alszolgabíró kerületéből).
  • Második kerület (szakasz): Kassaújfalu, Zdoba, Beszter, Lengyelfalva. Az előző felosztáshoz képest új települések: Alsóhutka, Felsőhutka, Ósva, Regeteruszka, Széplak (a korábbi főszolgabírói kerületből), valamint Alsómislye, Felsőmislye, Bologd, Felsőcsáj, Füzér, Hollóháza, Füzérkajata, Füzérkomlós, Pusztafalu, Zsujta (a korábbi második alszolgabíró kerületéből).
  • Harmadik kerület(szakasz): Alsócsáj, Bogdány, Garbóc, Eszkáros, Újvár, Pányok, Alsókéked, Felsőkéked. Az előző felosztáshoz képest új települések: Kalsa, Kisszalánc, Abaújnádasd, Abaújrákos, Szalánchuta, Újszállás, Szaláncújváros, Hernádzsadány (a korábbi főszolgabírói kerületből).

Felesége Szmrecsányi Zsófia volt (Szmrecsányi Ödön (Jenő) és Berzeviczy Mária lánya, meghalt Kassán, 1882-ben)[117] kitől a következő gyermekei születtek:

  1. Jenő Félix Gyula (1859. augusztus 4.[118] – 1890. június 28.)[119] A szikszói járás főszolgabírája.
  2. Vince György József (1861. március 19.[120] – 1909. augusztus 14.)[121] honvédszázados, A bécsi biztosító intézet kassai képviselőségének titkára.[122] Egy Rozgonyban tartott vadászat során hirtelen rosszul lett és szívrohamban meghalt.[123]
    Felesége báró hohenvesti Töply Fanni (az 1905-ben elhunyt Töply János altábornagy[124] és Szardagna Magdolna lánya) volt, akivel Kassán, 1887. augusztus 11-én kelt egybe.[125]
  3. Anna Johanna Karolina Mária (1865. április 8.[126]- 1925. november 21.)[127] Férje Udránszky József, miniszteri tanácsos, kormánybiztos
  4. Gyula Gábor Pál Vendel (1866. május 19.[128] – 1916. március 6.)[129] kamarás, Bars vármegye főispánja, a Vaskorona rend III. osztályának tulajdonosa
  5. Péter József János Antal (1868. április 28.[130] – 1877. április 3.)[131]
  6. Zsófia Johanna Emma (1869. december 28.[132] – 1899. augusztus 7.)[133] Férje Udránszky László, orvos, fiziológus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.
  7. Emma Anna Georgina Karolina (1871. január 16.[134] -1947. november 6.),[135] Férje, kivel 1893. február 11-én kelt egybe,[136] Fráter Jenő (1867-1945), altábornagy, az Egységes Párt országgyűlési képviselője,[137] Vértes község díszpolgára (1926).[138][139]

Puky István[szerkesztés]

Puky István, a szikszói járás főszolgabírájaként, 1896-ban

Bizáki Puky István Pál 1827. március 15-én született[140] Puky Antal Abaúj vármegye alispánja és felesége Balogh Krisztina fiaként. 1848- ban az Országos Honvédelmi Bizottmány tiszteletbeli jegyzője volt.[141] 1867-ben választották meg a füzéri járás alszolgabírájáva.[62] 1871 december 23-án tartott vármegyei gyűlésen választották meg a füzéri járás főszolgabírájává, baloldaliként.[142] 1881- ben főszolgabírói munkáját komoly vádak érték, mely vádak egy részét alszolgabírója, Karsa István fogalmazta meg. Emellett az egyik vármegyei lapban jelentek meg munkáját kifogásoló írások. A Hernádvölgyi álnevet használó bíráló fő hibaként hozta fel, hogy a főszolgabíró 1880. novemberétől nem tett körutat a járásban, illetve, hogy a közrend megőrzésében sem jeleskedett, erre legjobb példa székhelye, Zsujta, ahol mindennaposak a rendbontások. Azzal is gyanúsították a főszolgabírót, hogy az csak aláírásával járult hozzá az ügyek intézéséhez, érdemi munkával nem, helyette inkább alszik.[143] Az ügy tisztázására vizsgálat indult, mely megállapította a vádak megalapozatlanságát és Puky fölmentették. Szintén megállapítást nyert, hogy Karsa Istvánt személyes bosszú vezérelte, ellene kötelességsértés és alaptalan vádaskodás miatt indult eljárás.[144][145]

Egy évvel ezután ismét munkáját bíráló írás jelent meg. Ezúttal a füzéri Csalánfi S. álnevet használó füzéri plébánost, Bella Soma illette a korábbiakhoz részben hasonló vádakkal. Felemlíti az elmaradó szolgabíró látogatást a faluban (utoljára 1882. októberben), illetve a rossz állapotú utakat, valamint a közrend hiányát.[146] Bella a sok iskolai hiányzás miatt is próbált állítása szerint a főszolgabíróhoz fordulni, s mikor a vizsgálat megállapította a hiányosságokat és a községi bírót 20 forint bírsággal sújtotta a helybéliek fellázadtak a pap ellen, mert a főszolgabíró felbujtotta őket ("köszönjétek a papnak"). Puky szerint a lakosok amiatt lázongtak mert a pap a faluban járkálva kutyákra és disznókra lövöldözött, amit részben el is ismert Bella, mondván a saját kertjében lőtt, hogy terményét megvédje az őrizetlen disznóktól. Puky a többi vád ellen védekezve elmondta, hogy többször is volt Füzéren, vádlójának csak azért emlékezetes 1882. októberi látogatása, mert akkor büntette meg őt cselédkönyvnélküli cseléd tartása miatt (a plébános elismerte a rá kimért büntetést, de állítása szerint felmentették). Az útjavítás elmaradását Puky cáfolja, mondván, az út ki lett javítva, csak azóta már előnytelen földrajzi fekvése miatt ment újra tönkre. Utolsó vádjára azzal reagált, hogy sohasem tett panaszt a szolgabírói hivatalnál a garázdaságok miatt.[147] A két cikk nem mellőzi a személyeskedést sem. Később folytatták a polémiát, ekkor már a füzéri járás lelkészei közül többen csatlakoztak Csalánfi S. mellé.[148]

Puky járásbeli szolgálatában töltött 16 évére az előbb felsoroltak rányomták bélyegüket, mert amikor az 1883 decemberi vármegyei tisztújítás alkalmával újra jelöltette magát főszolgabírónak a szavazásból vetélytársa, Bodnár Ernő került ki győztesen, aki 116 szavazatot kapott, őt követte Puky 101 és Gálos József, a harmadik induló, 1 szavazattal.[149] Később, 1889-ben a szikszói főszolgabírói állásért pályázott, amit meg is nyert (ellenfelek nélkül, közfelkiáltással választották meg)[150][151] és melyet 1897-es nyugdíjazásáig töltött be.[152] 1904. december 18-án hunyt el Zsujtán. Holttestét az alsómérai családi kriptában helyezték örök nyugalomra.[153] 1848. augusztus 23-án[154] Felsőcécén Fáy Katalinnal (elhunyt Szikszón, 1893. február 9-én, 66 évesen)[155] kötött házasságát bő gyermekáldás kísérte:

  1. István József (Felsőcéce, 1849. július 28.[156]- Méra, 1851. március 13.)[157]
  2. András (Méra, 1850. december 25.[158] – Zsujta, 1866. május 9.)[159]
  3. Antal János (Zsujta, 1852. március 31.[160] – 1856. május 17.)[161]
  4. István (Zsujta, 1853. május 10.[162] – 1853. május 21.)[163]
  5. Iván Albert (Bertalan) (Zsujta, 1855. november 2.[164] – Zsujta, 1930. október)[165] 1878-ban már a gönci járás alszolgabírója,[166] és az is marad 1889-ig. Az 1883-as tisztújítás alkalmával indult a gönci járás főszolgabírói posztjáért, de a szavazás végeredményének kihirdetése előtt visszalépett.[149][167] 1889-ben újrapályázott a gönci főszolgabírói posztra, amit meg is nyert. 1892-ben és 1895-ben Vécsey Endre országgyűlési képviselővel (korábban a gönci járás főszolgabírójaként felettese) került vitába.[168][169] Az utóbbi után már nem jelölték Pukyt a főszolgabírói állásra.[170] Felesége Karsa Jolán volt.
  6. Ilona Katalin (Zsujta, 1857. június 26.[171]-?)
  7. Géza Olivér (Szala, 1859. november 25.[172] – ?) honvédszázados, felesége Komlósy Mária, kivel 1898. június 15-én kelt egybe[173]
  8. Borbála Gizella (Szala, 1861. május 2.[174]-1933)[175] 1885. április 8-án, Zsujtán feleségül ment Lipcsey Ervin főügyészhelyetteshez[176]
  9. István (Szala, 1863. április 15.[177]-1946)[178] Iglón érettségizett 1882-ben, majd Budapesten jogot végzett. Tanulmányai végeztével a Máv szolgálatába lépett és 40 éven át szolgált az igazgatósági titkárságnál. Főfelügyelőként nyugdíjazták[179] Felesége Bossányi Gizella (Sajószöged, 1871. január 3),[180] Bossányi Miksa és Bodnár Katalin leánya volt,[181] aki 1931. szeptember 30-án hunyt el egy baleset következtében. A járdán megcsúszva elesett és olyan súlyos koponyasérülést szenvedett, hogy még a mentőkocsiban belehalt sérülésébe.[182][183]
  10. Lajos (Zsujta, 1865. december 31.[184] – 1904. május 12.)[185] uradalmi tiszt
  11. Miklós Béla (Zsujta, 1872. január 30.[186] – 1938)[187] első felesége Ottó Mici, második felesége, kivel 1904-ben Ohióban kötött házasságot, Zutica Emma volt.[188]

Bodnár Ernő[szerkesztés]

Bodnár Ernő, 1896-ban

Bodnár Ernő Bertalan 1853. július 14-én született Alsócsájban figei Bodnár Bertalan és Füzesséy Matild egyetlen fiaként.[189] 1878-ban a kassai járásban írnok és tiszteletbeli segédszolgabíró,[166] később segédszolgabíró.[190][191] Az 1883 decemberi vármegyei tisztújítás alkalmával Puky Istvánt megelőzve választották füzér járásbeli szolgabíróvá.[149] 1892-ben és 1895-ben is indult az országgyűlési választásokon, a garbócbogdányi kerület szabadelvű párti jelöltjeként.[192] 1892-ben Károlyi Lászlóval, a Nemzeti Párt jelöltjével,[193] 1896-ben Károlyi Sándorral, ugyanazon párti jelölttel szemben maradt alul (aki 631 szótöbbséggel nyert).[194][195]
Első felesége Vashegyi Paula (Vashegyi Antal és László Mária leánya) volt, kivel Koksómindszenten lépett házasságra, 1882. január 12-én.[190][196]

  • Házasságukból egy gyermek született, Margit Mária Matild (Csontosfalva, 1884. január 10.-?)[197]
    Második felesége Viczmándy Mária volt, aki 1872. február 24-én született Lasztócon, Viczmándy Viktor (1822-1896)[198] 1848/49-es honvédszázados, a gálszácsi járás főszolgabírájának[199] és Reviczky Zsuzsanna leányaként. Tőle született másik leánya:
  • Mária Erzsébet (Kassa, 1892. augusztus 18-?), aki 1916. szeptember 30-án Orosházán ment feleségül Kerekes Józsefhez[200]

Koós Béla[szerkesztés]

Koós Béla Imre Aladár (1867. június 19.-1926. december 16.)[201] Kassán született lendvai Koós Kálmán (Csécs, 1831. december 18.[202] -Hernádzsadány, 1900. szeptember 9.) ügyvéd, Abaúj vármegye tiszti főügyésze, Kassa járásbeli főszolgabíró,[203] 1881-től Abaúj vármegye levéltárnoka[204] és Melczer Róza fiaként. Nagyapja, Koós Imre (elhunyt Kassán, 1879. január 4-én, 85 éves korában)[205][206] szintén szolgabíró volt, majd Abaúj vármegye főügyésze.

Közigazgatási pályáját a kassai járásban kezdte közigazgatási gyakornokként (1891). 1891 áprilisában indult a füzéri járás alszolgabíró tisztéért, de Dobozy Istvánnal szemben alulmaradt; Koós Béla 64 szavazatot kapott míg Dobozy 100-at.[4] 1892 márciusában Gedeon Aladárt a tornai járás addigi alszolgabíróját főszolgabíróvá választották, az ő megüresedett helyére pályázott Váczy József és Koós Béla. A választás 46 szótöbbséggel Koós nyerte.[207] Megválasztását követő hónapban Darvas főispán áthelyezte a szikszói járásba alszolgabírónak (helyére az addigi szikszói alszolgabíró, Fáy Barna került).[208] 1895-ben már a csereháti járásban alszolgabíró.[209] Az év végi tisztújítás alkalmával pályázott a Puky Bertalan távozása után megüresedett főszolgabírói állásra a gönci járásban, de Dobozy Istvánnal szemben alulmaradt.[210] A csereháti járásban maradt egészen 1898-ig, mikor az addigi füzéri főszolgabíró, Bodnár Ernő leköszönt és a március 29-én megtartott közgyűlésen Koós Bélát választották meg helyére. A szavazást megelőzően Hernádzsadányban értekezletet tartottak, melyen a választásra jogosult bizottsági tagok Putnoky Sándor füzéri alszolgabíró mellett foglalt állást. Az értekezlet jegyzőkönyvét kiküldték a járás többi bizottsági tagjának, arra kérve őket, azt figyelembe véve támogassák Putnokyt a választások során.[211] Rajtuk kívül még Berzeviczy Gyula indult a posztért, de visszalépett Koós javára. Ezzel lehetővé téve, hogy Koós 3 szavazattal legyőzze Putnokyt.[212]

1904-ben Koós, Ostermann Pál esperes és Jungmann Géza lelkész hathatós közreműködésével közadakozásból helyeztek el márvány emléktáblákat a füzéri járás két településén a magyar történelem két jelentős személyiségére emlékezve. Az egyik a Csákányi evangélikus templomban kapott helyett, amely Dessewffy Arisztid keresztelésének állít emléket. A másikat a felsőkemencei evangélikus templomban helyezték el, és Kossuth Lajos helybeli konfirmációjáról emlékezett meg. A főszolgabíró mindkét helyen beszédet tartott az emléktáblák leleplezése előtt.[213][214][215]

Koós Béla, a csereháti járás alszolgabírójaként, 1896-ban

1905. október 30-án a vármegye főispánját saját kérésére felmentették és helyére Pongrácz Ferenc grófot nevezték ki.[216] Az országban ekkor rendkívüli helyzet uralkodott. Az ideiglenesen kinevezett kormány támogatottsága elenyésző volt, így Abaúj vármegye sem ismerte el.[217] Az új főispán sem rendelkezett helyi támogatókkal; az első eskütételi időpontra csupán egy embert tudott maga mellé állítani (Schmidt Dezső tiszteletbeli főszolgabírót), így inkább elhalasztotta a hivatalos beiktatását,[218] amire csak december 4-én került sor.[219] A vármegye ezután sem működött együtt az új főispánnal, ezért Pongrácz elkezdte a tisztségviselőket saját embereire cserélni, a sort Ferdinandy Gyulával, a vármegye első aljegyzőjével, tiszteletbeli főjegyzőjével, nyitotta december 16-án.[220] Nem sokkal később a járásokra került a sor, december végén az összes főszolgabírót elmozdították állásából, ám az átadás-átvétel csak később és nem önszántukból történt meg.[221]
1906. január 27-én került sor a füzéri járás átadására az újonnan kinevezett tisztviselőknek. Előző nap a hernádzsadányi főszolgabírói hivatalhoz vezényeltek egy század gyalogos katonát, egy szakasz huszárt és 50 csendőrt és egy csendőrfőhadnagyot, hogy az esetleges atrocitásokat megelőzzék. A házakon gyászlobogók és "nemzeti gyásznap" feliratok jelentek meg, amiket a csendőrséggel távolíttatták el, illetve a bevonuló új személyzetet több helyen is "hazaáruló" és "abcug" kiáltásokkal fogadták.[222] Az átadáson megjelent az újonnan kinevezett fő-és alszolgabíró (Schmidt Dezső és Csorba Sándor), a főszolgabíró apósa, Péchy Béla, útbiztos és Páris Gábor, alispánhelyettes.

A csendőrség bevonásával kényszerítették Ajkay Miklós szolgabírót a hivatali helyiség kinyitására, majd miután Koós sem volt hajlandó önként átadni hivatalát, őt valamint két szolgabíróját erőszakkal távolították el.[223] Schmidt Dezső nemcsak a hivatalt, hanem a hozzátartozó szolgálati lakást is elfoglalta, Koós Eszkárosra költözött.[224] Azonban a lakás kulcsait egy Vass Sándor nevű ügyvédnél helyezték el, amiket az Schmidt felszólítása ellenére sem adta át így kénytelen volt feltöretni a lakást.[225] (Emiatt Koós később „házijog megsértése, magánlaksértés, ingó vagyon rongálása és hivatalos karhatalommal való visszaélés” miatt nyújtott be feljelentést Schmidt ellen.[226][227] A hernádzsadányi járásbíróság Schmidt Dezsőt az ellene felhozott vádakban bűnösnek találta és 3 napi fogházra, vagy 50 korona pénzbüntetésre ítélte.[228] Februárban a füzéri járás alkotmányvédő bizottsága, Forgách István és Hammersberg László vezetésével kétnyelvű (magyar-szlovák) plakátokon buzdította a járás lakosságát, hogy ne működjön együtt a kinevezett vármegyei és járási hivatalnokokkal (adót ne fizessenek, sorozáson ne jelenjenek meg).[229][230] Emiatt perbe fogták őket izgatás címén, a vádakat végül ejtették, arra hivatkozva, hogy mivel a kormány az országgyűléstől költségvetési felhatalmazást nem kapott, az állampolgárok nem tartoznak teljesíteni adófizetési és katonai kötelezettségeiket, s ennélfogva Forgách és társai az említett fölhívással nem buzdították a lakosságot törvényellenes cselekedetekre.[231] A vármegyében (és az országban) uralkodó patthelyzet megoldása az lett, hogy új választásokat írtak ki és Pongrác főispán lemondott.[232]

Az új kinevezett főispán Rakovszky Endre, korábbi alispán lett. Koós indult az így megüresedett alispáni székért Puky Endre főjegyző ellenében.[233] Mindketten körlevelekben igyekeztek maguk mellé állítani a szavazásra jogosult megyebizottsági tagokat.[234] A május végén megtartott vármegyei közgyűlésen végül Puky Endrét 171 szavazattal megválasztották alispánnak (Koósra 42-en adták voksukat)[235] 1908. június végén 10 éves füzéri szolgabírósága megünneplésére alszolgabírója, Gedeon Aladár jelentős ünnepséget szervezett, melyek Hernádzsadányban és a kékedi fürdőben zajlottak 150 fő részvételével.[236][237] 1911 januárjában felfüggesztették hivatalából (helyettesítésére Fáy Barna kassai tiszteletbeli főszolgabírót rendelték ki), mert felmerült a gyanú, hogy 12 éven keresztül az italmérési ügyekhez kapcsolódó napi díját jogtalanul vette fel.[238][239] A Kassai Munkás című lap szerint az ügy hátterében az állt, hogy a Függetlenségi Párt akarta indítani Koóst az alispáni tisztségért, ami politikai ellenfeleinek nem tetszett, ezért Koóst le akarták járatni.[240] A lefolytatott vizsgálat, során a gyanú beigazolódott és májusban Koóst 200 korona pénzbüntetésre ítélték, de hivatalába visszahelyezték.[241][242] A király 1917. július 31-ével Sáros vármegye főispánjává nevezte ki,[243] mely hivatalát nem sokáig viselte, mert 1920. januárjában a garbócbogdányi kerület képviselőségre esélyesnek tartották, mégis visszalépett.[244] Ezután Kassán élt visszavonultan egészen haláláig. Számos pénzintézet és kereskedelmi vállalat működésben vett részt,[201] többek között a zsadányi takarékpénztár igazgatója volt.[245] A kassai Rozália sírkertben lévő családi kriptába helyezték örök nyugalomra.[246]
Felesége Mezőssy Margit (Tolcsva, 1877. október 10.[247]- Budapest, 1923. augusztus 20.)[248] volt, Mezőssy László és Margaréta Mária leánya, Mezőssy Béla földművelésügyi miniszter testvére. Egy parádi fürdőkúra után Budapesten műtétet hajtottak végre rajta, de másnapra elhunyt[249]

Borsos Andor[szerkesztés]

Borsos Endre és Rochlitz Ida fia. 1904 júniusától[250] a gönci járásban volt közigazgatási gyakornok. 1907-ben mint közigazgatási gyakornok tiszteletbeli aljegyzői kinevezést kapott.[251] A következő negyedéves vármegye gyűlésen megválasztották alszolgabíróvá a szikszói járásba.[252] Itt 1910-ig maradt, mikor felfüggesztették állásából.[253] 1911-ben már a füzéri járás alszolgabírói állásában találjuk, ahonnan saját kérelmére helyezték át a tornaiba 1913. április 1-jei hatállyal.[254] 1914-ben tiszteletbeli főszolgabíróvá nevezték ki.[255] Koós Béla főispánná történő kinevezése után a főszolgabírói hivatalt ideiglenes Fekete Lajos kirendelésével oldották meg, akit ehhez katonai szolgálat teljesítése alól mentették fel.[256] Tőle vette át a főszolgabírói hivatalt 1917. november elsejével Borsos Andor, az Ő megüresedett helyére pedig Fekete Lajos került a tornai járásba.[257] 1919-ben választották meg gönci főszolgabíróvá.[258]

Az 1931-es országgyűlési választás során és az azt követő hónapokban rendkívüli figyelem irányult személyére. A gönci járáshoz tartozó garbócbogdányi (abaújvári) választókerületben különösen heves harc bontakozott ki az Egységes Párt hivatalos jelöltje, Fekete Lajos és ugyanazon párt nem hivatalos jelöltje, Melczer Lilla között, amibe a vádak szerint Borsos is bekapcsolódott. A vádak szerint Borsos folyamatosan, különböző módokon zaklatta a helyi katolikus papságot, akik Melczer Lilla támogatására buzdították a szavazókat.[259] Első körben a tornyosnémeti plébánossal Gáll (Gaál) Józseffel került komolyabb összetűzésbe. A vád szerint Gáll egy összejövetelen kétségbevonta Borsos és alszolgabírója, Kovács István, jogi végzettségét (amit egy tanú meg is erősített), valamint "senkik és semmik"nek nevezte őket (később 2 rendbeli rágalmazásáért pénzbüntetésre ítélték a papot, majd a fellebbezés után felmentették).[260][261] A plébános szintén rágalmazási pert indított ellene, mivel állítása szerint azt terjesztette róla, hogy kommunista.[262][263] Borsossal szemben több vád is megfogalmazódott mely szerint a katolikus papságot "vörös érzelműnek" és a pánszláv eszme terjesztőjének tartja, illetve több római katolikus lelkésszel szemben követett el visszaéléseket, úgymint civilkortes (pap) szabad mozgásának megtiltása, fogdába zárással fenyegetés).[264]

A 2000 példányban kinyomtatásra került Fekete Lajos mellett korteskedő röpirat mögött is Borsos ténykedését vélték, melyben egy-két pap név szerint is szerepelt, és ízléstelen formában igyekezett gúny és köznevetség tárgyává tenni a katolikus papságot.[265] Később a református lelkészek ellen is körlevelet adott ki, melyben felhívta a jegyzőket, a református lelkészek megfigyelésére, mivel a papok politikailag kevésbé iskolázottak és a Károlyi-forradalom munkájában is csaknem valamennyien tevékeny részt vettek, úgyhogy politikai szélsőségekre hajlamosoknak kell őket tekinteni.[266] Az ügy hatalmas botrányt kavart, a parlamentben is hosszú felszólalásokban keltek ki Borsos ellen.[267] Ahogy a botrány szélesedett személyes (botrányos részegség, becsületsértés) és gazdasági visszaéléssel kapcsolatos ügyek (gönci járásban lévő falvak villamosítása során a versenytárs kizárásával, jóval magasabb áron kötötték a szerződést) is előkerültek.[268] Borsos pár héttel később adott interjújában védte meg magát, bár a védelmére felhozott érveit, többen (például Farkas Elek, református, és Gáll József, tornyosnémeti pap) tagadták.[269] Végül a parlamentben elhangzott interpellációkban és újságcikkekben foglalt összes vádpontban megindult a vizsgálat Borsos ellen,[270] mely augusztusban felmentéssel zárult, mivel az került megállapításra, hogy Borsos nem lépte túl hatáskörét.[271][272] A református papságot sértő körlevele miatt pedig bocsánatot kért, amit el is fogadtak.[273] 1941. november 13-án hunyt el Göncön, az abaújszántói családi sírboltban helyezték örök nyugolmra.[274]

Alszolgabírók[szerkesztés]

A járás alábbi alszolgabírái ismertek 1867 előtt

  • Kornis István 1784
  • Bárczay Ferenc 1790-96[275][276][277][278][279]
  • Rakovszky Antal 1810[47]
  • Bodnár Antal 1829
  • Bárczay Albert 1838-1841[52][54]
  • Kelcz Vincze 1842 – 1845[280][281]
    1845-ben hunyt el.
  • Fekete Ferenc 1842-1846
    Miután engedélyezték, hogy egy járásban 2 alszolgabíró is dolgozhasson, 1842-ben rendkívüli közgyűlést tartottak és a második alszolgabírói posztra Fekete Ferencet választották meg, 1846-ban újraválasztották[103][282][283]
  • Kelcz Ede 1846[284]
  • 1848 – Kelcz Ede, Bodnár Bertalan[285]
  • 1849 – Klestinszky Imre, Piller József[57]
  • Hegyessy Sándor 1855-1856[286]
  • Drisnyei László 1858[59]
  • Förde Antal 1859-1860[287]
  • 1861 – Első alszolgabíró: Gedeon István, második alszolgabíró Kelcz Ede[288]
  • 1862 – Első alszolgabíró: Kelcz Ede, második alszolgabiró: Klestinszky Kálmán[13]
  • Klestinszky Kálmán 1862-1866,
    1866-ban kérte felmentését, helyére Bátor Istvánt, addigi esküdtet nevezték ki[111]
  • Bátor István 1866
    a kassai járás főszolgabírójának választották 1872-ben[289] (1870-ben ben is szolgabíróként hivatkoznak rá[290]).Felesége Rudda Vilma, akit 1872. május 20-án vett nőül.[291]

1867 után:

  • Gedeon István 1867-1871
  • Kálnay Sándor 1873-1878
  • Karsa István 1878-1881
  • Gedeon Gellért 1883-1886, 1895-1897
  • Farkas Gyula 1889-1890
  • Dobozy István 1891-1894
  • Váczy József 1894
  • Putnoky Sándor 1894-1895, 1897-1898
  • Kempelen Béla 1898-1902
  • Horváth Elemér 1902
  • Csoma István 1902-1904
  • Zábráczky József 1904, 1910
  • Szentimrey Zoltán 1904-1914
  • Szepessy Zoltán 1914-1915
  • Puky István 1867-1871[62]
  • Schmidt Dezső 1886-1890, 1895-1900
  • Csiszár Kálmán 1901-1903
  • Ajkay Miklós 1903-1906
  • Gedeon Aladár 1906-1909
  • Cseley Ferenc 1910
  • Borsos Andor 1911-1913
  • Pilissy Nándor 1914-1915
  • Balogh István 1915-1918

Kelcz Ede (Edvárd, Eduárd; Rozgony, 1807[292] – Rozgony, 1889. szeptember 16.)[293][294] Kelcz István füzéri főszolgabíró testvére. 1838-ban felkiáltással választották meg esküdtnek,[295] 1842-ben a füzéri járás aladószedője lett.[296] Több alkalommal is volt a füzéri járás alszolgabírója; 1846-ban, 1848-ban és 1861-ben. Felesége Rehinfeldy Reesch Franciska volt († Rozgony, 1876. február 17.).[297] Gyermekeik:

  • Gizella
  • Zsigmond Vince József Ede (Rozgony, 1849. október 29. – Bécs, 1903. augusztus 30.)[298] a kassai 9. honvéd gyalogezred parancsnoka, 1903 júniusában nevezik ki a pécsi 82 honvéd gyalogezred dandárparancsnokának,[299] de még ugyanezen évben, egy ausztriai gyógyüdülés folyamán elhunyt[300] Felesége Swoboda-Kletinszky Paula
  • Andor/András Vendel János Ede (1852. október 26.-?)[301] Vármegyei aljegyző. Felesége Tiszta Olga volt (az 1864-ben[302] elhunyt Tiszta Károly útbiztos leánya),[303] kivel 1881. szeptember 10-én kötött házasságot Selyeben.[304]
    Miután áttért a református vallásra, első feleségétől 1886-ban elvált, és 1892. február 29-én feleségül vette Gansberger Vilhelminát (Georgina Mária Rozália).[305][306]

Gedeon István György Donát 1824. február 28-án született Abaújnádasdon, Gedeon György és csicseri Ormos Terézia fiaként.[307] 1848-49-es szabdságharcban honvédfőhadnagyként vett részt. A füzéri járás alszolgabírája 1861-ben és 1867 és 1871 között. 1871-ben nevezik a kassai törvényszékhez járásbírónak a Zsadányi kerületbe, innen vonult nyugdíjba halála előtti évben.[308][309] 1893. január 18-án hunyt el Abaújnádasdon[310] Felesége Földessy Jozefa volt, kitől a következő gyermekei születtek:

  • István János Elek (1845. december 29.[311]- 1846. március 4.)[312]
  • István Emánuel Antal(1849. január 8.[313] – ?)
  • Gizella Borbála Jozefa Mária (1850. december 26.[314]-?)
  • Jolán Borbála Mária Anna (1853. szeptember 22.[315]-1855. április 12.)[316]
  • Gellért Ákos Sándor, a későbbi alszolgabíró
  • Emília Mária Borbála Jolán (1855. december 29.[317]-?) férje az Ung vármegyei származású Kende Pál, akivel 1872. november 19-én kelt egybe.[318]
  • Ilona Mária Alexandra (1860. január 18.[319]-1861. november 12.)[320]
  • Zoltán János Antal (1862. június 12.[321]-?)
  • Margit Mária (1867. december 15.[322]-?) Kálmán Béla, bárcai, majd nagyszalánci körorvos felesége

Kálnay Sándor (Nagymihály – Kassa, 1889. január 10.)[323] 1873. december 15-én tartott vármegyei gyűlés alkalmával jelentős szótöbbséggel választották meg a füzéri járás alszolgabírájául.[324] Később a kassai járás alszolgabírája,[325] majd az 1878 novemberi közgyűlésen választották meg a kassai járása főszolgabírájává. Rajta kívül három jelölt indult, úgymint Eckerdt János, Frindt Antal és Hudák Lajos, közülük ketten, Eckerdt és Hudák még a szavazás elrendelése előtt visszaléptek, arra hivatkozva, hogy a győztes csak relatív többséggel rendelkezne, így nem bírná a vármegye többségének bizalmát. A szavazáson végül Kálnay 108, Frindt 51 szavazatot kapott.[326]
Felesége Bodnár Ilona, gyermekeik:

Karsa István, 1896-ban
  • Géza Gyula Sándor (Alsócsáj, 1871. szeptember 26.[327] – 1917. november 1.) alezredes, a Signum Laudis tulajdonosa[328]
  • Anna Mária (Alsócsáj, 1876. október 11.[329]-?) férje Stephány Nándor jogi doktor, Eperjes rendőrkapitánya volt, aki 1903. október 2-án[330] vesztette életét szolgálatteljesítés közben, mikor a sikkasztással vádolt Kiss Győző adótisztet motozta meg, az fegyvert rántott és fejbe lőtte Stephányt, majd magával is végzett.[331](Pályáját hírlapírással kezdte, verses kötete is megjelent.)[332]

Karsa István 1878-tól a füzéri járás alszolgabírája.[166] füzéri szolgabíróként 1881-1882-ben említik utoljára, mikor Puky főszolgabírót vádolta meg, hogy nem megfelelően látta el munkáját. Az 1889. decemberi közgyűlés alkalmával választották meg III. aljegyzőnek,[150] majd 1894-ben II. aljegyzőnek.[333] Hat év aljegyzőség után kinevezték a vármegye levéltárnokának[334] (az 1900-ban Koós Kálmán halálával megüresedett állásra Korponay Mihály és Szentmiklóssy József is pályázott),[335] mely állásából 1906-ban vonult nyugdíjba.[336]

Gedeon Gellért Gedeon István és Földessi Jozefa fiaként született[337] Abaújnádasdon, 1857. július 12-én.[338] 1882 év végi közgyűlés alkalmával a kassai járás tiszteletbeli szolgabírójának nevezte ki a főispán.[339]

Gedeon Gellért, 1896-ban

Az 1883 decemberében megtartott vármegyei tisztújítás alkalmával közfelkiáltással választották meg a füzéri járás alszolgabírójává (Schmidt Dezső és Szentiványi László ellenében)[149] ahol 1886-os lemondásáig működött.[340] 1889 decemberében a csereháti járás alszolgabírójának választják Schmidt Dezsővel szemben, akit mindössze 4 szavazattal előzött meg.[150] Ezután 1894[341]-95 kassai, majd 1895[209] -1897 között újra a füzéri járás alszolgabírója Schmidt Dezsővel, végül 1897. október 1-jei hatállyal[342] a főispán áthelyezi a kassai járás alszolgabírói hivatalába, ahol 1900. május 22-én bekövetkezett halálig maradt.[343] Felesége zebegnyői Dienes Lenke, Dienes István kisazari birtokos leánya volt.[344]

dörgicsei Farkas Gyula Közigazgatási pályája az 1883 év végi vármegyei közgyűlésen vette kezdetét, amikor Mauks Ferenccel és Ágh Sándorral szemben a csereháti járás alszolgabírójává választották (Farkas 95, Mauks 77 szavazatot kapott, Ághra egy voks sem érkezett).[149] Innen a füzéri járásba került alszolgabírónak, miután az 1889 decemberi tisztújítás alkalmával közfelkiáltással megválasztották a tisztségre.[150] Itt tevékenykedett 1890 év végéig, amikor lemondott szolgabírói hivataláról,[345] és kinevezték Gróf Forgách István uradalmi intézőjévé. 1890. decemberében vált hivatalossá bejelentése és felmentették tisztsége alól.[3] 1914. február 19-én hunyt el, Kassán.[346] Felesége Soltész Mária volt, kitől az alábbi gyermekei születtek:

  • Gyula (1882[347]-?)
  • Mária Ilona (Zsarnó, 1883. augusztus 18.[348]- Budapest, 1969. szeptember 15.)[349] Pilászy Emil felesége[350]
    Dobozy István, frissen megválasztott főszolgabíróként, 1896-ban
  • Gyula (1886.[351]-?) Felesége Tomory Mária
  • János (1887[352]-?) Felesége Török Eszter volt, akit Ohióban vett feleségül, 1912-ben.[353]
  • Julianna Róza (Szepsi, 1889. március 4.[354]-?)
  • József (Nagyszalánc, 1896. március 20.- Budapest, 1972. február 29.)[355] Felesége Mocsár Emma Margit, akivel 1930 házasodtak össze.

Dobozy István Pál Mihály (Hidasnémeti, 1868. január 25.[356] – Hidasnémeti, 1929. január 10.)[357] dobozi és kisszántói Dobozy Pál és Sipeki Balázs Mária fia. 1891 áprilisig közigazgatási gyakornok volt a gönci járásban, amikor a füzéri járásba választották alszolgabírónak (Ellenfele Koós Béla volt, aki 64 szavazatot kapott míg Dobozy 100-at).[4] Innen 1894-ben a kassai járásba került alszolgabírónak, majd 1895-ben megválasztották a gönci járás főszolgabírójának, miután a többi jelöltet maga mögé utasította. Dobozy 133, míg Koós Béla 41-et, Putnoky Sándor pedig 15 voksot kapott.[209][210] Legalább 1918-ig töltötte be a járás főszolgabírói tisztségét. 1889-ben, Fáy Manó halála után választották meg a felsőborsodi református egyházmegye tanácsbírájának.[358] 1895. június 4-én Alsóláncon vette feleségül Hedry Máriát (Alsólánc, 1876. október 29.[359]- Brazília, 1959. május 28.)[360] Hedry József és Lánczy Mária leányát.[361]

Váczy József, 1896-ban

Váczy József, 1894-ben a füzéri járás alszolgabírója, 1895-ben nevezték ki tiszteletbeli főszolgabírónak, 1895-1896-ban a szikszói járás alszolgabírója,[209] majd 1897. júniusában a ugyanezen járás főszolgabírája lett, miután jelölttársai Berzeviczy Béla és Koós Béla visszalépett.[362] 1903-ban Kassa rendőrkapitányának nevezték ki.[363] Szolgálatai elismeréséül 1911-ben a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntették ki.[364] A Magyarországi Rendőrtisztviselők Országos Egyesületének elnöke. 1919. novemberében nevezték ki kaposvári, illetve pécsi kerületi főkapitánnyá.[365]
1895. május 16-án Gagyvendégiben feleségül vette Thassy Izabellát.[366]

Putnoky Sándor Imre 1869. augusztus 28-án született Csobádon, Putnoky Sándor és Holovics Emma fiaként.[367] Általános iskolai tanulmányait Pozsonyban végezte magántanulóként, gimnáziumba Kassára és Eperjesre járt. Joghallgatóként tanult Kassán, Kolozsváron végül Budapesten, ahol államtudományból diplomázott.[368] 1894-ig a csereháti járásban közigazgatási gyakornok, az 1894. január 29-én megtartott vármegyei közgyűlésen közfelkiáltással választották meg a füzéri járás alszolgabírójának.[369] Az 1895 év végén tartott vármegyei tisztújító gyűlésen indult a gönci főszolgabírói állásért, de Dobozy Istvánnal szemben alulmaradt,[210] viszont a járás alszolgabírója lett,[209] innen 1897 október 1-jei hatállyal áthelyezték a füzéri járásba. 1898 március végén indult a járás főszolgabírói tisztéért, de Koós Bélával szemben alulmaradt. Még ezen év szeptembere[370] előtt újra a csereháti járásban alszolgabíró, egyben tiszteletbeli főszolgabíró is, itt is maradt 1903-ig, amikor Váczy József szikszói főszolgabírót kinevezik kassai rendőrkapitánynak. Helyére négyen pályáztak, kik közül a választást Putnoky nyerte meg 162 szavazattal, mögötte másodikként Fáy Barnabás végzett 41 szavazattal, őt követte Hedry Bertalan 28-cal és Schmiedt Dezső 1-gyel.[371]
Főszolgabírói hivatalát 1919. szeptember 1-jével letette, mert kinevezték Abaúj-Torna vármegye főispáni teendőkkel megbízott kormánybiztosává, mely tisztségéből 1920. májusában mentették fel.[372] 1922-ben indult az országgyűlési választásokon a szikszói kerület jelöltjeként és a Kormány párti Szalánczy Józseffel szemben bejutott a parlamentbe, a Független Kisgazda, Földműves és Polgári Párt színeiben. A következő választáson már nem indult, visszavonult a közélettől. Számos jogi vonatkozású cikke jelent meg a közigazgatás elméleti és gyakorlati kérdéseiről. Tevékeny szerepet vitt a vármegye közéletében. Tagja volt Abaúj-Torna vármegye törvényhatósági bizottságának, a Szikszói Társaskörnek, Abaujvármegyei Gazdasági Egyesületnek és vidéki szövetkezetnek. Nagy szerepet vállalt a szikszó szövetkezet alapításában. Tagja volt a szikszói képviselőtestületnek és elnöke a helyi kaszinónak.[373] Budapesten hunyt el, 1927. június 25-én,[374] Szikszón helyezték örök nyugalomra.[375] Felesége taktaszadai Zábrátzky Anna (Zábrántzky József restei birtokos leánya) volt, aki 1926-ban hunyt el.[376] Házasságukból egy Emma nevű lányuk született, aki Gomba László felesége lett.

Horváth Elemér Ödön 1879. június 2-án született Boldván.[377] Édesapja felsőmérai osztoharicsi Horváth Endre (Felsőméra, 1851. október 10.[378]- Kaposvár, 1896. július 4.)[379] szolgabíró,[380] édesanyja Hegedűs Emília volt.
1902. október 21-én tartott vármegyei gyűlésen választották meg a füzéri járás alszolgabírájáva,[381] de mindössze pár hónapot töltött szolgabíróként, mert a következő negyedéves gyűlés alkalmával megválasztották a Fekete Elemér lemondásával megüresedett vármegyei IV. aljegyzői állásra.[382] 1907-ben tiszteletbeli főjegyzőnek nevezték ki,[383] majd az év végi közgyűlésen választották meg II. aljegyzőnek, Szopkó Gézával és Ajkay Miklóssal egyetemben.[384] 1912-ben Ferdinándy Gyula lemondott vármegyei főjegyzői hivataláról, a helyére kiírt választást Horváth Elemér nyerte meg.[385] 1918 novemberében az új kormány kinevezte Abaúj-Torna vármegye főispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztosává.[386] Nem sokáig viselhette hivatalát, mert 1919. januárjában a hatalmat a csehszlovákok vették át.
Felesége Gedeon Ilona Mária Borbála (Gedeon Lajos és Mauks Ilona leánya) volt, (Hídvégardó, 1881. május 19.[387] – 1918. február 20.)[388] kivel 1902. augusztus 25-én kötött házasságot.[389]

Csoma István József Sámuel (Abaújdevecser, 1879. október 8.[390]-?), édesapja a neves történész, heraldikus tolcsvai és ragyolci Csoma József volt. Középiskolai tanulmányait az iglói, sárospataki és szegedi gimnáziumokban végezte, majd Eperjesen, Kassán és Budapesten jogot hallgatott. 1902-ben tette le az államtudományi államvizsgát. 1902 őszén lovas tüzér önkéntesként Kassán szolgált. Rövid közigazgatásban töltött pályája 1902-ben kezdődött, mikor a főispántól tiszteletbeli szolgabírói kinevezést kapott.[391] 1902 év végén választották meg a füzéri járás szolgabírójává.[392] 1904-ben a főispán áthelyezte a tornai járásba, helyére az addigi tornai alszolgabíró, Zábráczky József került.[393] Pár hónap múlva újból kölcsönös áthelyezések következtek, melynek értelmében november 15-i hatállyal Csoma átkerült a szikszói járásba, helyét az addigi szikszói alszolgabíró Szentimrey Zoltán foglalta el a füzériben, Zábráczky pedig visszakerült a tornaiba.[394] A szikszói járásban sem maradt sokáig, mert 1905 elején lemondott hivataláról.[395] A közéleti ténykedése után devecseri birtokán gazdálkodott.[396]
Kassán, 1907. február 26-án kötött házasságot Bydeskuty Teréz Olga Emiliával.[397]

Szentimrey Zoltán, Szentimrey Tamás, főgimnáziumi tanár, Bereg vármegye levéltárnoka (elhunyt 1903-ban)[398] és Achácz Berta fiaként született 1875-ben[399] Máramarosszigeten.[400] Felesége Sirola Maria (meghalt Hernádcsány, 1913)[401]
1900-tól[402] a csereháti járás alszolgabírója. Innen 1903-ban helyezték át a szikszó járásba,[403][404] majd 1904 év végén újabb áthelyezést követően került a füzéri járásba,[394] ahol 1914-ig maradt. 1908 decemberi közgyűlésen nevezték ki tiszteletbeli főszolgabírónak.[405] 14 év vármegyei szolgálat után,[406] 1914. március 1-jével saját kérésére nyugdíjazták.[407] Három évvel később, 1917. október 6-án hunyt el Budapesten.[408]

Szepessy Zoltán Szepessy Zoltán István Géza Péter 1887. szeptember 21-én született Miskolcon.[409] Édesapja négyesi Szepessy Zsigmond (1858. január 1.[410] – Gibárt 1907.december 12.)[411] Édesanyja csáthi Gábriel Zsuzsanna (1862. augusztus 14.[412]-1937. december 11.),[413] Gábriel István, a gönci járás országgyűlési követének házasságon kívül született leánya, kit születése után nyolc évvel, szülei házasságával törvényesíttettek.[414]
Közigazgatási gyakornokként kezdte pályafutását a gönci járásban. 1911. augusztus 5-én kelt főispáni rendelettel tiszteletbeli szolgabírónak nevezték ki.[415] 1914-ben választották meg szolgabíróvá a füzéri járásba,[416] majd innen került áthelyezésre a csereháti járásba, ahol legalább 1918-ig működött.[417]
1921-ben már encsi főszolgabíróként tűnik fel újra, mely hivatalát egészen haláláig viselte.[418] 1929-ben az ő kezdeményezésére jött létre az Abaúj-Torna vármegyei Magyarfajtájú ebtenyésztő társulat,[419] melynek fő célja a kuvasz faj fenntartása és szaporítása volt (a tenyészet jelentős része Trianon után a határokon kívül maradt). Kutyakiállításokat is szervezett, melyen maga is részt vett saját állatival (1931-ben nyert is).[420] Ezenkívül szaklapokban is publikált írásokat, például Raitsits Emil szerkesztésében megjelent Kutyatenyésztés című lapban (az Abaúji magyar kuvasztenyésztésről, 1930,[421] Kuvaszexport Németországba, 1931).[422]
Kassán ismerkedett meg későbbi feleségével Putty Amáliavál, Putty Gyula és Hoyos Mária leánya, kit 1913. szeptember 16-án vett feleségül, Nyíregyházán.[423] Házasságukból két leánygyermek, Ilona és Judit) született. 1918-ban felesége otthagyta és színészkedésbe kezdett, később Hollywoodban is ismertségre tett szert. 1931 végén vesztette életét. A korabeli sajtó szerint bár feleségét elválásuk óta halottnak tekintette megrázta a halálhír és állandó szomorúság vett erőt rajta, és gyakori vendége volt a mulatóknak és bároknak. Egy pesti útja során a Baross-téri Központi szállodában bérelt szobát, ahol 1932. március 8-án reggel holtan találták, főbe lőtte magát. Tettének indítékául anyagi okokat nevezett meg, illetve az 5 búcsúlevele egyikében, abban, amit a rendőségnek címzett kérte, hogy ne boncolják fel és temessék a szegények temetőjébe.[424][425] Sokan azonban tettének okaként egykori felesége elvesztését gondolták, később azonban bebizonyosodott, hogy eladósodott.[426] Két gyermeke után anyjuk részéről is mindössze 1000 dollár hagyatékot állapítottak meg az amerikai hatóságok.[427]

Schmidt Dezső

Schmidt Dezső, 1896-ban

1883 decemberében indult a füzéri járás alszolgabírói hivatalért, de Gedeon Gellérttel szemben alulmaradt, ugyanezen alkalommal pályázott a szikszói tisztségért is, de Dobozy Lászlóval szemben vesztett, csakúgy mint a másik jelölt, Mauks Ferenc.[149] 1886-ban a füzéri járásban megüresedett alszolgabírói állásra pályázott, öt másik jelentkezővel egyetemben, akik közül három jelölt indulását hagyták jóvá. Schmidt 93 szavazattal utasította maga mögé a két másik jelöltet; Jászay Istvánt, aki 42 és Gyurkó Barnabást, aki 1 szavazatot kapott.[428] 1889 decemberében a csereháti járás alszolgabírói hivatalt kívánta megszerezni, de Gedeon Gellért mindössze 4 szavazattal megelőzte.[150] Egészen 1890-ig maradt a füzéri járásban. Ezután csak 1895-ben jelent meg újra közigazgatási hivatalban, mikor is az év végi vármegyei közgyűlés alkalmával újra a füzéri járás alszolgabírájává választották meg,[209] hol 1900-ig maradt, majd átkerült a kassai járásba.
1905. október 30-án a vármegye főispánját felmentették és utódjául Pongrácz Ferenc nevezték ki.[216] Az országban ekkor rendkívüli helyzet uralkodott. Az ideiglenesen kinevezett kormány támogatottsága elenyésző volt, így Abaúj vármegye sem ismerte el.[217] Az új főispánnak sem volt helyi támogatottsága. Az első eskütételi időpontra a több mint 300 bizottsági tag közül[429] csupán egy embert, Schmidt Dezső tiszteletbeli főszolgabírót tudta maga mellé állítani, így inkább elhalasztotta a hivatalos eskütételét.[430] Schmidtre nézve komoly következményei voltak az esetnek, mert a "tisztikar Schmidt Dezső tb. főszolgabírót ezen hazafiatlan, a közérzületet méltán felháborító eljárása miatt kebeléből kiveti, vele mindennemű társadalmi érintkezést megszakít".[218]

November 20-án kelt határozatával Rakovszky Endre alispán felfüggesztette szolgabírói hivatalából szolgabírói tevékenységének elhanyagolása miatt, bár más kommentárok szerint a beiktatás körüli közreműködése volt az indok.[431][432] A főispán hivatalos eskütételére december 4-én került sor, az előző kísérlethez hasonló körülmények között. Ekkora Pongrácznak sikerült maga mellé állítania egy nem helybéli tüzér főhadnagyot is, Szakraida Józsefet. A főispán eskütétele után, azonnali hatállyal kinevezte Schmidtet tiszteletbeli főjegyzővé, aki így már hitelesíteni tudta a jegyzőkönyvet és hivatalossá válhatott a beiktatás.[219] A vármegye ezután sem működött együtt az új főispánnal, ezért Pongrácz elkezdte a tisztségviselőket saját embereire cserélni, a sort Ferdinandy Gyulával, a vármegye első aljegyzőjével, tiszteletbeli főjegyzőjével, Rakovszky Endre alispán helyettesével nyitotta december 16-án.[220] Schmidt tevékenyen részt vett az elmozdítások végrehajtásában, az addigi tisztviselők vármegyei hivatalokból történő eltávolításában (többek között Pallaghy Gyula, Ferdinándy Gyula, Pappszász József és Horváth Elemér,[433] Szopkó Géza fő-és aljegyzők esetében). Schmidt ideiglenes átvette Ferdinandytól a főjegyző és az alispán helyettesi tisztet.[434][435] Következő év januárjában a füzéri járás szolgabírája lett (helyére Páris Gábor került alispán helyettesi és főjegyzői tisztében is).[436][437]

Hivatalosan 1906. január 27-én vette át a füzéri járás irányítását. Az átadáson Schmidten kívül alszolgabírója Csorba Sándor, a főszolgabíró apósa, Péchy Béla, útbiztos és Páris Gábor, alispánhelyettes jelent meg. A csendőrség bevonásával kényszerítették Ajkay Miklós szolgabírót a hivatali helyiség kinyitására, majd miután Koós sem volt hajlandó önként átadni hivatalát, őt valamint két szolgabíróját erőszakkal távolították el.[223] Schmidt Dezső nemcsak a hivatalt, hanem a hozzátartozó szolgálati lakást is elfoglalta, Koós Eszkárosra költözött.[224] Azonban a lakás kulcsait egy Vass Sándor nevű ügyvédnél helyezték el, amiket az Schmidt felszólítása ellenére sem adta át így kénytelen volt feltöretni a lakást.[225] Emiatt Koós később „házijog megsértése, magánlaksértés, ingó vagyon rongálása és hivatalos karhatalommal való visszaélés” miatt nyújtott be feljelentést Schmidt ellen.[226][227] A hernádzsadányi járásbíróság Schmidt Dezsőt az ellene felhozott vádakban bűnösnek találta és 3 napi fogházra, vagy 50 korona pénzbüntetésre ítélte.[438] Főszolgabírói állása szintén csak ideiglenes volt, mert az országos és megye viszonyok rendezése után Koós Béla visszatért hivatalába.
Felesége Péchy Margit (Nagybózsva, 1881. július 19.[439]-?), Péchy Béla útbiztos és Földessy Berta leánya volt, kivel 1897. július 31-én kötött házasságot Bologdon.

Csiszár Kálmán Ernő 1875. június 20-án született Tornán, Csiszár István és Ardényi Róza fiaként. 1892-ben Kassán érettségizett, majd 1896-ban Budapesten államtudományi vizsgát tett.[396] Közigazgatási pályáját vármegyei közigazgatási gyakornokként kezdte. Az 1897. június 21. és 22. napján megtartott rendkívüli vármegye gyűlés alkalmával megválasztották a szikszói járás alszolgabírájává,[362] innen pár hónap múlva áthelyezték a csereháti járásba,[342] ahol négy évig maradt, majd 1901-ben már a füzériben van, innen 1903-ban a csereháti járásba helyezik ugyanilyen minőségben.[404][440] Az 1906. június 28-án tartott vármegye közgyűlés alkalmával a főispán tiszteletbeli főszolgabírói kinevezéssel ruházta fel.[441] 1907-től szikszón tevékenykedik,[442] 1916 októberig, amikor megválasztották a Jászay István halálával megüresedett kassai járás főszolgabírói hivatalába.[443]
Felesége Maar Kornélia volt (Nyíregyháza, 1880. október 22.[444] – 1969),[445] kivel 1908. október 27-én kötött házasságot Budapesten.[446]

Ajkay Miklós 1880. február 25-én született Pápán, Ajkay Miklós (1843-1902), járásbíró és felesége mesterházi Nagy Berta fiaként.[447] Vas vármegyében volt közigazgatási gyakornok 1903-ig, mikor a Putnoky Sándor előléptetésével megüresedett szikszói alszolgabírói hivatalt foglalta el.[448] 1904-ben a füzéri járásban alszolgabíró, 1906 májusáig, amikor kinevezték III. aljegyzőnek (helyére Gedeon Aladár tiszteletbeli szolgabírót tették meg füzéri alszolgabírónak).[449] korábban neve előkerült mint új főispáni titkáré is,[450] de végül Ghcyzy Tihamért nevezték ki.[451] Az 1907 év végi közgyűlésen II. aljegyzőnek választották,[384] majd 1911. márciusában I. aljegyző lett és tiszteletbeli főjegyzői kinevezést is kapott.[452] 1919-1920-ban már vármegyei főjegyzőként és alispán helyettesként említik.[453][454] Később rendőrfőtanácsosként dolgozott, Hódmezővásárhelyen,[455] majd 1928-től – saját kérelmére – Budapesten, az I. kerületben.[456][457] 1931-től az erkölcsrendészeti osztály vezetőhelyettese.[458] 1938-ban nyugdíjazták.[459] 1959-ben hunyt el.
Felesége Szentimrey Márta volt, Szentimrey Ákos megyei tiszti főorvos és Burián Erzsébet leánya, kivel Kassán, 1904. május 3-án kelt egybe.[460]

Gedeon Aladár Gedeon Aladár Jenő Dezső 1882. november 5-én született Hídvégardóban, Gedeon Aladár (meghalt 1912)[461] tornai főszolgabíró és Koós Mária Márta (meghalt 1933)[462] elsőszülött gyermekeként.[463] Jogi tanulmányokat folytatott Kassán, Budapesten, Münchenben, Párizsban, Londonban és Berlinben. 1904-ben nevezte ki a főispán tiszteletbeli szolgabírónak,[464] és még ugyanazon év végén egy éves szabadságra távozik, melyet az Egyesült Államokban töltött el.[465] 1906-ban a kerül a füzéri járásba alszolgabírónak, Ajkay Miklós helyére.[449] 1909. szeptember 24-én kelt alispáni rendelettel áthelyezik a szikszói járásba,[466] (helyettesítésére Cseley Ferenc[467] és Góts Gábor tiszteletbeli szolgabírókat jelölték ki[253]) de itt csak pár hónapig marad, mert 1910-ben indul az országgyűlési választásokon a görgői kerület képviseletéért. A Tornagörgőn 1910. március 30-án tartott jelölőgyűlésen egyhangúlag választották jelöltté Kossuth-párti programmal,[468] és jelöltségét mandátumra is váltotta.[469]
1917-ben Nagy Ferenc, Miskolc város főispánját kinevezték közélelmezési minisztériumi államtitkárrá, Gedeon ekkor felhagyott képviselői munkájával és átvette az így megüresedett főispáni hivatalt.[470] 1918. szeptemberében kinevezték Abaúj-Torna vármegyék és Kassa ideiglenes főispánjává, miután Hammersberg László lemondott.[471] Az abaúji főispánságról már 1918 novemberében,[472] a miskolciról pedig 1918. decemberében mondott le.[473] 1919-ban e közrend fenntartására kormánybiztosokat neveztek ki, Gedeon hatáskörébe Borsod, Abauj-Torna és Zemplén vármegyék, valamint Miskolc város területe tartozott.[474][475] 1920. májusában saját kérelmére felmentették.[476] 1920-ban és 1922 is megkeresték, hogy jelöltesse magát a színi kerület képviselőjéül, de elutasította a felajánlást.[477][478]
1925-ben "kanadai gyarmatosítási" ötletével vonta magára a figyelmet, mellyel a nehéz anyagi helyzetben élőkön kívánt segíteni.[479] A kanadai és magyar kormánnyal folytatott tárgyalások során elérte, hogy a kanadai kormány nagy földterületek átadását, a magyar pedig a 150 család kivándorlását engedélyezze.[480] A vármegye elítélte ebbéli tevékenységét, de az év folyamán újabb tárgyalásokkal próbálta tovább emelni a azok számát, akik Kanadában kezdhettek volna új életet.[481] Később Ausztráliába költözött, ahol mintatehenészetet, hozott létre. Itt ismerte meg második feleségét is.[482]
Első felesége Nemes Mici (Nemes József és Katinszky Etelka leánya) volt, aki Budapesten hunyt el 1918. június 24-én, Hídvégardóban helyezték örök nyugalomra.[483]

Pilissy Nándor (Ferdinánd) 1871. augusztus 8-án született Málcán.[484] Édesapja Pilisi és szilasi Pilis(s)y Ferdinánd (Kazsu, 1834 – Abaújszántó, 1898. április 25.)[485] a királyhelmeci kerület mérsékelt ellenzéki országgyűlési képviselője 1879-1887 között,[486] alsó-zempléni református egyházmegye egyik világi tanácsbírája,[487] édesanyja Bernáth Ilona volt.
A gimnáziumot Iglón végezte, majd jogi képesítést szerzett.[488] 1897-ben egyhangúlag választották meg a gönci járásba alszolgabírónak.[362] Itt is maradt egészen 1906-ig, mikor az új vármegyei tisztikar erőszakkal mozdítja el őt is és Dobozy főszolgabírót is állásából.[489] 1907-ben már Schmidt Dezső megüresedett helyén van a kassai járásban. Innen 1911. augusztus 16-i kezdő dátummal helyezték át a szikszói járásba,[490] majd 1911. november elsejei hatályú áthelyezés értelmében a tornai járásba került.[491] Az áthelyezések ellen a vármegyei ellenzék tiltakozott, mivel abban politikai üldöztetést látott, s a főispánnal szemben bizalmatlansági indítványt adott be, mit a vármegyei közgyűlés 2 szótöbbséggel (66-64 ellenében) meg is szavazott.[492][493] A vármegye függetlenségi párti elnöke, Bárczay Gábor[494] által beadott indítvány tárgyalását nem engedélyezték, arra hivatkozva, hogy nem önkormányzati hatáskör.[495] Ez ellen szintén kifogással éltek, végül a belügyminiszter közigazgatási bíróság által rendelte tisztázni az ügyet,[496] ami megállapította, hogy a főispán önkényesen cselekedett, a határozati javaslat tárgyalásának megtagadásával a törvényhatósági közgyűlés hatáskörét súlyosan megsértette.[497] 1912 év végén újra előkerült az ügy a közgyűlésen és újra elítélik a főispáni eljárást.[498] Közben Pilissy egy év szabadságot nyert, helyére Balogh Istvánt rendelték ki.[499] Az éves szabadság lejárta után, 1913. április elsejei hatállyal újabb áthelyezésre került sor, ekkor került Pilissy a füzéri járásba.[500] A füzéri járásban töltött két év után kérvényezte nyugdíjazását, amit 1915. augusztus 1-től kezdődőleg jóvá is hagytak.[501] Nyugdíjazása után Fancsalban gazdálkodott, a vármegye törvényhatósági bizottság tagja maradt.[502] A magyar királyi 5. honvédhuszárezred tartalékos főhadnagya volt. 1935-ben hunyt el, Fancsalban helyezték örök nyugalomra.[503] Felesége Téglássy Borbála volt, kivel 1895. szeptember 17-én házasodtak össze Korláton.[504]

Balogh István Abaújszántón született 1886. július 24-én szendrei Balogh István és Szilágyi Katalin fiaként.[505] Végzett joghallgatóként került a gönci járásban közigazgatási gyakornoknak[506] később tiszteletbeli szolgabíró,[507] majd a vármegyénél is közigazgatási gyakornok, tiszteletbeli aljegyző[508]
1912-ben Pilissy Nándor megüresedett helyére került a tornai járásba,[499] honnan 1914. március elsejével helyezték át a kassaiba,[509] majd pedig innen 1915-ben a füzéribe.[417] 1921-ben nevezték ki tiszteletbeli főjegyzővé,[510][511] majd 1922-ben választották másod aljegyzővé, mely hivatalát haláláig viselt.[512] 1932. augusztus 12-én hunyt el Szikszón. [513]

Útbiztosok[szerkesztés]

A főszolgabíró alá beosztott szakközegek egyike. A főispán által élethosszig kinevezett tisztviselő,[514] kinek feladata a rábízott utak karbantartásának felügyelete.[515]

A füzéri járásban az alábbi útbiztosok ismertek:

  • 1838 – Szentpétery János [516]
  • 1842-1862[103][517][518][519][520] Demeczky László (1810-1887. augusztus 14.), Demeczky Ferenc és Ladomérszky Klára fia.[521]
  • 1867-1871 Eördögh Vilmos, Lászlófalván született 1819-ben, Eördögh Károly és Csepcsányi Zsuzsanna fiaként.[522] 1871-ben kinevezték fogházfelügyelőnek a kassai törvényszékhez[308] 1890. október 10-én Lőcsén hunyt el.[523]
  • 1878- 1905 Karsa László Géza Árpád 1834. június 1-jén született Karsa László és Rátkay Mária fiaként.[524] A forradalom alatt őrmesteri rangban szolgált a 97. honvédzászlóaljnál.[525] Később az abaúj vármegyei honvédegylet tagja volt.[526] Több évtized útbiztosi munka után, 1905. augusztus elsejei hatállyal nyugdíjazták.[527] 1908. január 3-án hunyt el.[528]
  • 1878-1892 Botka Lajos 1848-ban, 1861-1868-ben útbiztos a gönci járásban[518][519][520][529][530] Az 1877. év végén tartott közgyűlés alkalmával rendszeresítettek a füzéri járásban egy második útbiztosi posztot, melyre Botka Lajost nevezték ki.[166] Legalább 1892-ig van a járásnak két útbiztosa. Az 1893-as tiszti névtár szerint újra Göncön útbiztos. Elhunyt Nagybózsván, 1916. február 6-án.[531]
  • 1907-1908 Kertész Barna
  • 1908-1915 Heidrich János (Kompolt, 1873. augusztus 7 – Szikszó, 1940. december 27.)[532] Heidrich Ferenc és Jéger Mária fia. Második felesége Csorba Erzsébet volt, kivel Miskolcon, 1937-ben házasodott össze.[533] 1908 május 15-én nevezték ki a füzéri járásba útbiztosnak.[534] Az 1916-os évben, nem szerepel a vármegyei útbiztosok között, 1917-1918-ban a kassai járásban, majd legalább 1926-tól[535] haláláig a szikszói járásban útbiztos.
  • 1916-1918 Tóth Bálint (Felsődobsza, 1879. március 11.-?)[536][537] 1915-ben a kassai járásban helyettes útbiztos. 1916-1918 között a füzéri, majd legalább 1922-től 1944-ig a gönci járás útbiztosa.[538] A Göncön 1922-ben (a hernádzsadányi kaszinó utódjaként) alapított kaszinó elnöke. Az útmesterek és útbiztosok Országos Szövetségének elnöke.[539] Ő fedezte fel Telkibányánál a jégbarlangot és jelentős szerepet vállalat annak feltárási munkáiban, valamint az ottani Mátyás király-kútja kialakításában is közreműködött.[540] Szintén a nevéhez köthető a Pányok melletti pincék feltárása.[541] 1943. december 11-én Nemzetvédelmi Kereszttel tüntették ki.[536]

Orvosok[szerkesztés]

  • 1862-1868[13][529][530] alsóborsai és kiskápi Csorba Gyula (Kassa, 1835. június. 18.[542]- Kassa, 1893. szeptember 21.)[543] Csorba Károly ügyvéd († 1885. november 14.)[544] és Gyurkovics Mária fia († 1893. május 7.).[545] 1872-ben vármegyei főorvos lett.[142][289] 1889-ben vonult nyugalomba, helyére Szenrimrey Ákost nevezték ki.[546]
  • 1881-1914[547] szotyori Nagy Béla vármegyei tiszteletbeli tiszti főorvos, 1914. decemberében vonult nyugalomba.[548] 1915-ben nyugalomba vonulása alkalmából és sokéves munkája elismeréséül a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta neki a király.[549] Felesége Szentimrey Ilona (született, Krasznokvajda, 1859. június 9),[550] Szentimrey Bertalan leánya, Szentimrey Ákos, vármegyei tiszti főorvos testvére volt.[551]
  • 1915-1918 Malmos Miksa, 1868. július 18-án született,[552] Mühlflusz Mór tállyai születésű kassai női szabó (elhunyt Kassa 1900)[553] és Friedmann Janka fiaként. A kassai Premontrei katolikus főgimnáziumban tett érettségi vizsgát 1886-ban.[554] Orvosi diplomáját a A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetemszerezte,[555] 1893. február 4-én avatták egyetemes orvos doktorrá.[556] Egy rövid ideig Miskolcon volt orvos, ekkor jegyzete el Grosz Saroltát, Grósz Sámuel fáji lakos leányát.[557] 1895. októberében lett Hernádzsadányban körorvos, Wildt Antal helyét átvéve.[552][558] 1898-ban Malmosra változtatta nevét.[559] 1912 júniusi közgyűlés alkalmával tiszteletbeli járásorvossá nevezték ki,[560][561] majd 1915-ben lett járásorvossá (ezután a zsadányi orvosi kör folyamatos üresedésben volt, a szomszédos körorvosok, illetve Nagy Béla helyettesített). 1948. március 16-án hunyt el Budapesten.[562]

A járás a XIX század végétől 3 körorvos között volt felosztva, úgymint füzérkomlósi, hernádzsadányi és magyarbődi. 1895-ben a Hernádzsadányihoz 15, a komlósihoz 19 község tartozott.[563] 1908-ban elrendelték a orvosi körök felülvizsgálatát. Az egy orvosi körbe tartozó községek összlakosságának számát az addigi 6000-ről 5000 főre csökkentették.[564] Az új beosztás kialakításánál a helyi és közlekedési viszonyokra nagy figyelmet kellett fordítania a tiszti főorvosnak és főszolgabírónak (községek földrajzi fekvésére, a közutakra, rendelkezésre álló közlekedési eszközökre (vasút, hajó), azért, hogy a körorvos az időszaki látogatásokat bármikor akadályoztatás nélkül megtehesse). Az elkészült javaslatot a belügyminiszternek kellett jóváhagynia.[565][566] Az első tervezet, amit a belügyminiszternek küldtek jóváhagyásra 26 orvosi körre kívánta felosztani a vármegyét, az addigi 19 helyett.[567] Ezt a javaslatot azonban nem fogadták el és utasították a vármegyét, hogy 24 kört alakítson ki.[568] Az ezután készült felosztás került végül jóváhagyásra, melyben a füzéri járásban egy új orvosi kör, a nagyszalánci került kialakításra.[569] A beosztás a következő volt (a lélekszám a kialakításkori adatokat tükrözi):

  • 4. számú orvosi kör, Pálháza székhellyel: Filkeháza, Füzér, Füzérkajata, Füzérkomlós, Füzérradvány, Hollóháza, Kisbózsva, Kishuta, Kovácsvágás, Nagybózsva, Nagyhuta, Nyíri, Pálháza, Pusztafalu, Vágáshuta. Összesen 6757 fő. (a korábbi Füzérkomlósi körorvos Ridler Zsigmond volt kirendelve, de 1913-tól már Ocsavszky Vilmos volt a körorvos)[570]
    Ridler Zsigmond Gábor János, Técsőn született 1873. december 8-án jochanneskircheni és hangői Ridler Zsigmond, orvos és Bartha Ilona fiaként.[571][572] Orvos végzettséget a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetemen szerzett,[573] 1899. február avatták doktorrá.[552] 1900-től volt füzérkomlósi körorvos 1913-ig. 1918-ban a budapesti VII. kerületben lett hatósági orvos.[574] 1920—ban a XXII. kerületnek lett egyik kerületi orvosa.[575] 1923. május 5-én hunyt el Budapesten. Felesége Brücker Anna volt, kitől 3 gyermeke született (Zsigmond, Edit, Flóra)[576]
    Ocsovszky Vilmos János 1885. február 18-án született Selmecbányán, hol édesapja ocsovai Ocsovszky Vilmos 25 éven keresztül polgármester volt (elhunyt 1895-ben). Édesanyja Makovics Mária volt.[577][578] 1903-ban érettségizett a Selmecbányai Evangélikus líceumban,[579] majd a A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem orvostanhallgatója 1903-1907 között. 1909-ben kapta meg diplomáját.[580] 1911. november 1-től a 83. gyalogezred ezredorvosa,[581] majd 1912. év végén választották meg körorvosnak a Pálházi kerületbe,[582] de miután kitört a háború bevonult hadiszolgálatra, így orvosi köre a háború első két éve alatt, majd 1917-ben helyettesítéssel volt megoldva.[583] 1919-ben nyugdíjazták a hadseregtől.[584] Trianont követően pár évig még Pálházán maradt,[585] majd 1927-ben Hódmezővásárhelyen folytatta szülész nőgyógyász praxisát.[586]
  • 5. számú orvosi kör, Hernádzsadány székhellyel: Abaújnádasd, Alsókéked, Alsómislye, Eszkáros, Felsőkéked, Felsőmislye, Hernádcsány, Hernádgönyü, Hernádzsadány, Pányok. Összesen 6780 fő.
  • 6. számú orvosi kör, Magyarbőd székhellyel: Alsókemence, Bátyok, Felsőkemence, Füzérnádaska, Györgyi, Györke, Kelecsényborda, Magyarbőd, Ósva, Ósvacsákány, Petőszinye, Ránk, Ránkfüred, Zsír. Összesen 5106 fő. Az egyetlen jelenleg ismert körorvosa Földi Adolf (született 1852), orvossá avatták: 1885) volt, aki 1886-1918 között látta el a kör orvosi szolgálatát.[587] Két lányáról tudni: Jenny, Radó Gyula felesége[588] és Emma, Lippner Herman felesége.[589]
  • 7. számú orvosi kör, Nagyszalánc székhellyel: Alsócsáj, Balogd, Felsőcsáj, Garbócbogdány, Kisszalánc, Kalsa, Nagyszalánc, Abaújrákos, Regeteruszka, Szaláncújváros, Szalánchuta, Újszállás. Összesen 4848 fő.[590] Megalakítása után csak 1913 év végén sikerült állandó körorvost találni kisvárdai Kálmán Béla személyében, aki addig a kassa-keleti (bárcai) körben működött.[591] Margittai származású,[592] 1857-ben született, oklevelét 1881-ben kapta.[593] Felesége Gedeon Mária, Gedeon Gellért szolgabíró testvére volt.

A járás települései közül Abaújvár, Telkibánya és Zsujta, gönci járásban fekvő 7. számú, gönci székhelyű orvosi körhöz, Alsóhutka a kassai járásbeli 13. számú bárcai székhelyű, Felsőhutka a 16 kassai járásbeli 16. számú rozgonyi székhelyű orvosi körhöz kerültek.

Országgyűlési képviselők[szerkesztés]

Az 1848-as áprilisi törvények elindították az ország polgárosodását. Ennek egyik fontos állomása volt a a népképviseleti országgyűlés összehívása. Az 1848. évi V. törvénycikk 5§ B pontja szerint Abaúj vármegye 5 képviselőt küldhetett az országgyűlésre. Abaúj és Torna vármegye hangsúlyozta, hogy a legjobb választókerület maga a járás, Abaúj pedig kijelentette, hogy egyenlőnek tekinti a kettőt.[594] Ebbeli meggyőződésüket erősítik meg 1869-ben is, ekkor teszik meg a választókerület "főhelyéül" Hernádzsadányt.[595]
A járás (amelyre mislyei, zsadányi kerületként is hivatkoznak) első népképviseleti alapon választott országgyűlési képviselője Bárczay Albert volt, aki a következő, 1861-es országgyűlésben is képviselte a kerületet, júniusi lemondásáig.
Helyét Bárczay Ödön vette át.
Az 1865-ös választásokat november 10. és december 11-e között tartották. De visszaélések miatt az eredményeket megsemmisítették és 1866. január 8-án tartották meg újra,[596][597] melyen Bárczay Ödön alulmaradt Károlyi Ede képviselővel szemben. Károlyi képviselte a következő országgyűlésen is kerületét.
1872-ben is elindult, közben egy új, rövid életű pártot (Reformpárt) alapított Prónay Józseffel és Schvarcz Gyulával.[598] Később a füzéri jelöltségtől visszalépett és a gönci kerületben indult.[599] A füzéri kerületben végül a Deák-párti Bárczay József lett a kerület képviselője.[600]
1875-ben szintén Deák-párti képviselője lett a kerületnek, Darvas Imre személyében, aki 1877-ben főispáni kinevezése miatt lemondott országgyűlési képviselőségéről.
Helyére júliusban tartották meg a választást, melyen rendkívül csekély részvétel mellett Rakovszky Györgyöt választották meg.[601] Ekkortól a választókerületet garbócbogdányinak nevezik. Az 1878-as választásokon meg tudta védeni helyét, Bárczay József Egyesült Ellenzéki jelölttel szemben.[602] 1881-ben újra ő lett a képviselő, a függetlenségi jelöltekkel szemben (előbb Bodnár Antal, majd Rozgonyi Jakab, budapesti ügyvéd).[603][604] 1884-ben újra ő lett a képviselő.
1887-ben újra megmérette magát a választások során, azonban alulmaradt a mérsékelt ellenzék jelöltjével, Károlyi Lászlóval szemben (a korábbi képviselő, Károlyi Ede fia). A választásra jogosultak száma 1854 fő volt[605] Károlyi az 1892-es választásokat is megnyerte, ellenfelével szemben, aki ekkor a kormánypárt által felléptetett füzéri főszolgabíró, Bodnár Ernő volt.[193]
Az 1896-os választások alkalmával a Károlyi család egy harmadik tagja is indult a választásokon Nemzeti párti programmal, Károlyi Sándor személyében (Károlyi László mostohaapja). Ellenfele ugyanaz a Bodnár Ernő volt, aki az előző választásnál is szerepelt.[606] Károlyit a pétervásári kerületben is megválasztották, ő viszont a Garbócit tartotta meg (a pétervásáriba mostohafia, Károlyi László került).[607]
Az 1901-es választásokon Károlyi Sándor már a gönci kerületben nyert mandátumot. A füzériben a Szabadelvű párti Hammersberg László, vármegyei főjegyző ellenjelölt nélkül választatott meg.[608]
A garbócbogdányi választókerületbe ekkor a következő körjegyzőségek tartoztak:

  • a, kör: füzéri, alsókékedi, zsadányi
  • b, kör: alsómislyei, garbócbogdányi, nagyszalánci
  • c, kör: kassujfalui, rozgonyi, széplaki (kassai járás települései)
  • d, kör: petőszinyei, ránkfüred
    (Telkibánya és a pálházi körjegyzőség a gönci választókerület része volt)[609] A választókerületben a szavazók száma 2331 fő volt.[610]

Hammersberg az 1905-ös választásokon is indult a Függetlenségi (Kossuth) párt színeiben, ellenjelölt nélkül választották újra.[611] A garbócbogdányi választókerületben ugyanazok a települések tartoztak, mint az előző választások alkalmával, az egyetlen kivétel Nyíri település volt, ami a gönci kerületben volt. A garbócbogdányi kerületben a választásra 2520 személy volt jogosult.[612][613]

Az országos választásokon a 30 éve kormányzó Szabadelvű Párt elbukott, ami belpolitikai válságot eredményezett. Emiatt új választásokat kellett kiírni. A választókerület az 1905. évivel volt azonos, választásra jogosult 2592 fő volt.[614] Hammersberg szintén ellenjelölt nélkül lett képviselő.[615]
Hammersberg az 1910-es választásokat is ellenjelölt nélkül nyerte meg.[616] A választókerületbe a következő körjegyzőségek tartoztak:

  • a, kör: füzérkomlósi, abaújvári, hernádcsányi
  • b, kör: alsómislyei, garbócbogdányi, nagyszalánci
  • c, kör: kassujfalui, rozgonyi, abaszéplaki (kassai járás települései)
  • d, kör: magyarbődi, ránkfüred
    (Telkibánya és a pálházi és füzérradványi körjegyzőség a gönci választókerület része volt)[617] A választók száma 2596 fő volt.[618]

Hammersberg 1918-ban mondott le országgyűlési képviselőségéről, mikor kinevezték Abaúj-Torna vármegye főispánjává.[619] Lemondása után Szalay László közoktatási államtitkárt jelölték, egyedüli indulóként jelöltségét mandátumra váltotta.[620][621]

Források[szerkesztés]

  • Magyarország tiszti cím- és névtára 1873-1918
  • JUDr. Erik Štenpien: Abaúj és Torna vármegyék szervezetének átalakítása 1848 és 1918 között, PhD-disszertáció, 2004,

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ JUDr. Erik Štenpien: Abaúj és Torna vármegyék szervezetének átalakítása 1848 és 1918 között, PhD-disszertáció, 2004,94. 100-102. oldal
  2. ↑ Borsod-Abaúj-Zemplén megye történeti helységnévtára 1870-1983 – Borsodi Levéltári Füzetek 16-18. (Miskolc, 1983), 9. oldal
  3. ↑ a b Abauj-Kassai Közlöny, XIX. évfolyam, 51. szám, 1890. december 18.
  4. ↑ a b c Abauj-Kassai Közlöny, XX. évfolyam, 16. szám, 1891. április 16.
  5. ↑ Abauj-Kassai Közlöny, XXI. évfolyam, 26. szám, 1892. június 29
  6. ↑ Helységnévtár, 1913, 335. oldal
  7. ↑ Helységnévtár, 1913, 339. oldal
  8. ↑ Helységnévtár, 1913, 561. oldal
  9. ↑ a b c Belügyi Közlöny, 1905-06-04, 23. szám 179. oldal
  10. ↑ a b Helységnévtár, 1913, 592.oldal
  11. ↑ Helységnévtár, 1913, 988.oldal
  12. ↑ a b c Belügyi Közlöny, 1905-06-04, 23. szám 180. oldal
  13. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o Sürgöny, 2. évfolyam, 26. szám, 1862-02-01
  14. ↑ a b c d e f g h i j k Rendeletek tára, A m. kir. belügyministernek 64,610/882. számú rendelete, Abaúj-Tornamegye községeinek szolgabirói járások szerinti beosztása tárgyában.
  15. ↑ Helységnévtár, 1913, 1066. oldal
  16. ↑ Helységnévtár, 1913, 1277. oldal
  17. ↑ 8 fő lakossal, Helységnévtár, 1913, 106. oldal
  18. ↑ Helységnévtár, 1913, 657. oldal
  19. ↑ Budapesti Közlöny, 28. évfolyam, 215. szám, 1894-09-19
  20. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 30. szám, 1907. július 4, 236. oldal
  21. ↑ Helységnévtár, 1913, 106. oldal
  22. ↑ 7 fő lakossal, Helységnévtár, 1913, 106.oldal
  23. ↑ Helységnévtár, 1913, 1045. oldal
  24. ↑ Helységnévtár, 1913, 781. oldal
  25. ↑ Helységnévtár, 1913, 963. oldal
  26. ↑ 4 fő lakossal, Helységnévtár, 1913, 106. oldal
  27. ↑ 3 fő lakossal, Helységnévtár, 1913, 106. oldal
  28. ↑ Helységnévtár, 1913, 1221. oldal
  29. ↑ Belügyi Közlöny, 1905-06-04, 23. szám 181. oldal
  30. ↑ Alsótörő 6,Felsőtörő 2 lakossal, Helységnévtár, 1913, 106. oldal
  31. ↑ Magyarországot illető Országos Kormánylap, 7. évfolyam, Második rész, 1856-10-26, 19. darab (Nr. 30.) 402-406. oldal
  32. ↑ Nagyhutával együtt Magyarországot illető Országos Kormánylap, 10. évfolyam (1859) Második rész, 1859-02-07 / 1. darab (Nr. 1–3.)
  33. ↑ Magyarországot illető Országos Kormánylap, 7. évfolyam, Második rész, 1856-10-26, 19. darab (Nr. 30.) 447-448. oldal
  34. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 25. szám, 1905. június 1, 194. oldal
  35. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 30. szám, 1907. július 4, 238. oldal
  36. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 3. szám, 1908. január 16, 21-23. oldal
  37. ↑ Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Abaúj és Torna megyék 1773-1808 (Budapest – Miskolc, 2004, 48-83. oldal
  38. ↑ 1881. évi LXIII. törvénycikk némely törvényhatóságok határának egyes községek és puszták átcsatolása által való kiigazitásáról, s az ezzel kapcsolatos intézkedésekről
  39. ↑ 1940-ben Felsőregmec és Mátyásháza egyesült Felsőregmec néven
  40. ↑ 1886. évi XXI. törvénycikk a törvényhatóságokról, 71. §
  41. ↑ az 1723. évi LVI. tc. értelmében 3 évente lettek volna kötelezők a tisztújítások
  42. ↑ Magyar Katolikus Lexikon
  43. ↑ JUDr. Erik Štenpien: Abaúj és Torna vármegyék szervezetének átalakítása 1848 és 1918 között, PhD-disszertáció, 2004
  44. ↑ Héjja Julianna Erika: Vármegyei archontológiai és prozopográfiai kutatások (XVIII. század–1950), 2010[halott link]
  45. ↑ Deák ÁgnesPolgári átalakulás és neoabszolutizmus: 1849-1867
  46. ↑ Történelmi közlemények Abauj-Torna vármegye és Kassa multjából, 1910, 1.évfolyam, 1. szám (Czobor Alfréd: Abauj- és Tornavármegye nemeseinek összeírásai), 60. oldal
  47. ↑ a b Magyar Kurir, 24. évfolyam, 23-24. szám, IV. Fertály Esztendő, 1810-11-09
  48. ↑ A járás megnevezése füzéri vagy radványi járás
  49. ↑ a b Magyar Kurir, 43. évfolyam, 26. szám, 1829-09-29
  50. ↑ Jelenkor, 2. évfolyam, 70. szám, 1833-08-31
  51. ↑ A vármegye felé benyújtott, 1838. februárjában kelt, a rabok fogvatartásával foglalkozó, "Abauj vármegyének benyújtott javító s dologházterv" című írás egyik jegyzője "Kelcz István fő-szbiró" Századunk, 1. évfolyam, 20. szám, 157. oldal 1838-03-09
  52. ↑ a b c d Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1838. 2. félév, 29. szám, 1838-10-10
  53. ↑ Hirnök, 5. évfolyam, 44. szám, 1841-06-03
  54. ↑ a b Jelenkor, 10. évfolyam, 53. szám, 1841-07-03
  55. ↑ Közlöny, 23. szám, 1848-07-02
  56. ↑ Nemzeti, 42. évfolyam, 45. szám, 1848-07-02
  57. ↑ a b Korponay János: Abaújvármegye monographiája, 1. kötet (1866-1870), 192. oldal
  58. ↑ Gazdasági Lapok, 10. évfolyam, 43. szám, 1858-10-28, 629. oldal
  59. ↑ a b Nemzeti Kalendáriom 1858 (44. évfolyam)
  60. ↑ Nemzeti Kalendáriom 1855,1856,1859,1860
  61. ↑ Korponay, János: Abaújvármegye monographiája, 1. kötet: 1866-1870, 217. oldal
  62. ↑ a b c Pécsi Lapok, 1. évfolyam, 21.szám, 1867-06-09
  63. ↑ Magyar Ujság, 6. évfolyam, 14. szám, 1872-01- 19
  64. ↑ Kassai Napló (korábban Felsőmagyarország), XXXV. évfolyam, 34. szám, 1919. március 13.
  65. ↑ halotti anyakönyve korát 45 évben adja meg.Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Košice > Košické Oľšany > Baptisms, marriages, deaths, miscellaneous records (Krsty, birmovaní, manželstvá, úmrtia, rôzne záznamy) 1738-1901 > image 457 of 692; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia.
  66. ↑ a b Csoma József : Abauj-Torna vármegye nemes családjai, 1897 (Kiadja Abauj-Torna megye közönsége) 648. oldal
  67. ↑ A férj ekkor 27, a feleség 22 éves Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Košice > Košické Oľšany > Baptisms, marriages, deaths, miscellaneous records (Krsty, birmovaní, manželstvá, úmrtia, rôzne záznamy) 1738-1901 > image 424 of 692; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia
  68. ↑ Franciscus Paulus Zombori néven, Zsigmond és Melczer Ágnes gyermekeként Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895
  69. ↑ Halotti anyakönyvi bejegyzése az abaújnádasdi katolikus anyakönyvben
  70. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, database with images, FamilySearch, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Košice > Košice > Deaths (Úmrtia) 1842-1863 > image 64 of 685; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia. (eszerint a halál dátuma május 10.)
  71. ↑ Keresztelési anyakönyve (Antonius Rokonszki 29 Apr 1779 Socovce, Martin, Slovakia)
  72. ↑ Csoma József: Abauj-Torna vármegye nemes családjai, 1897 (Kiadja Abauj-Torna megye közönsége) 485. oldal
  73. ↑ a b Jelenkor, 2. évfolyam, 92. szám, 1833-11-16
  74. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935," database with images, FamilySearch, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Košice > Košické Oľšany > Baptisms, marriages, deaths (Krsty, manželstvá, úmrtia) 1817-1891 > image 390 of 675; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia
  75. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935," database with images, FamilySearch, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Košice > Košické Oľšany > Baptisms, marriages, deaths, Miscellaneous records (Krsty, birmovaní, manželstvá, úmrtia, rôzne záznamy) 1738-1901 > image 257 of 692; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia.
  76. ↑ Jelenkor, 15. évfolyam, 23. szám, 1846-03-22
  77. ↑ emerit. Vice comes Slovakia Church and Synagogue Books, 1592 -1935," database with images, FamilySearch, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Košice > Košické Oľšany > Baptisms, marriages, deaths (Krsty, manželstvá, úmrtia) 1817-1891 > image 467 of 675; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia
  78. ↑ a b Magyar Kurir, 47. évfolyam, 42. szám, 1833-11-22
  79. ↑ Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895, FamilySearch, Juliánna Szilassy in entry for Ferentz Jakabfalvi, 30 Aug 1807 Baptism; citing Budapest, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Hungary, Hungary National Archives, Budapest (Országos Levéltár, Budapest);FHL microfilm 622,634
  80. ↑ Kassai Szemle, 1893, IX. évfolyam, 44. szám, 1893. április 16.
  81. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
  82. ↑ Politikai Ujdonságok, 22. évfolyam, 39. szám, 1876-09-27
  83. ↑ Abauj-Kassai Közlöny, X. évfolyam, 18. szám, 1881. május 5.
  84. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, database with images,FamilySearch Baptism, Košice, Košice, Slovakia, Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia; FHL microfilm 1,920,755
  85. ↑ Csoma József: Abauj-Torna vármegye nemes családjai, 1897 (Kiadja Abauj-Torna megye közönsége) 513-515. oldal
  86. ↑ Gazdasági Lapok, 10. évfolyam, 43. szám, 1858-10-28, 628. oldal
  87. ↑ Gazdasági Lapok, 10. évfolyam, 44. szám, 1858-11-04, 644. oldal
  88. ↑ Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880, 1875. augusztus, 14. oldal
  89. ↑ Takáts Rózsa : Adatok a magyar selyemhernyó-tenyésztés történetéhez. II, 179. oldal
  90. ↑ Gyászjelentése
  91. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Košice > Košice > Deaths (Úmrtia) 1877-1884 > image 187 of 675; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia.
  92. ↑ halotti anyakönyve szerint Bécsben született Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935," database with images, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Košice > Košice > Deaths (Úmrtia) 1842-1863 > image 433 of 685; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia
  93. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, S > Somogyi, Tivadar > image 967 of 970; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  94. ↑ Magyar nemzetségi zsebkönyv
  95. ↑ 17 évesen Halotti anyakönyvi bejegyzése
  96. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935," database with images, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Košice > Košice > Baptisms (Krsty) 1808-1838 > image 491 of 678; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia.
  97. ↑ Pesti Hírlap, 27. évfolyam, 354. szám, 1905-12-23
  98. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, S > Somogyi, Tivadar > image 541 of 970; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest).
  99. ↑ Nemzeti Ujság, 5. évfolyam, 156. szám, 1923-07-14
  100. ↑ Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895, Johanna Pyrker in entry for Aladár Georgius Joannes, 14 Apr 1862, Baptism; citing Nádasd, Abauj-Torna, Hungary, National Archives (Tolna Megyei Levéltár), Budapest; FHL microfilm 1,529,703.
  101. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, S > Somogyi, Tivadar > image 500 of 970; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest).
  102. ↑ Házasságuk bejegyzése az egri római katolikus anyakönyvben
  103. ↑ a b c Pesti Hírlap, 635. szám, 1846-03-05
  104. ↑ JUDr. Erik Štenpien: Abaúj és Torna vármegyék szervezetének átalakítása 1848 és 1918 között, PhD-disszertáció, 2004, 125. oldal
  105. ↑ Budapesti Közlöny, 13. évfolyam, 143. szám, 143. szám (4891. oldal)
  106. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Reformed Christian (Reformovaná kresťanská cirkev) > Košice vonkov > Bohdanovce > Baptisms, marriages, deaths (Krsty, manželstvá, úmrtia) 1729- 1899 > image 308 of 385; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia.
  107. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, B > Bódiss, Béla > image 73 of 949; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest).
  108. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Košice > Košice > Deaths, index (Úmrtia, zoznam) 1770-1898 > image 27 of 666; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia.
  109. ↑ Kassai Szemle, VII. évfolyam, 113. szám, 1891. október 2.
  110. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, K > Kalmár, Mihály > image 106 of 962; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  111. ↑ a b Sürgöny, 6. évfolyam, 167. szám, 1866-07-24
  112. ↑ Gyula Péter Antal János Fortunatus néven Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Košice > Košické Oľšany > Baptisms, marriages, deaths, miscellaneous records (Krsty, birmovaní, manželstvá, úmrtia, rôzne záznamy) 1738-1901 > image 569 of 692; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia.
  113. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Košice > Košické Oľšany > Baptisms, marriages, deaths (Krsty, manželstvá, úmrtia) 1817-1891 > image 374 of 675; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia
  114. ↑ Politikai Ujdonságok, 17. évfolyam, 52. szám, 1871-12-27
  115. ↑ Fővárosi Lapok, 118. szám, 1872-05-25
  116. ↑ halotti anyakönyv, 1863-1877
  117. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, K > Kegyes, Ferenc > image 335 of 945; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  118. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Košice > Košické Oľšany > Baptisms, marriages, deaths (Krsty, manželstvá, úmrtia) 1817-1891 > image 169 of 675; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia
  119. ↑ Abauj-Kassai Közlöny, XIX. évfolyam 27. szám, 1890. július 3.
  120. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Vincentius Georgius Josephus Szelez, 02 Apr 1861; citing p. , 24, Baptism, Košické Oľšany, Košice, Slovakia, Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia; FHL microfilm 1,978,940
  121. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, K > Kegyes, Ferenc > image 345 of 945; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  122. ↑ Abauj-Kassai Közlöny, XVI. évfolyam 32. szám, 1887. augusztus 11.
  123. ↑ Abauj-Kassai Közlöny, XXXVIII. évfolyam 185. szám, 1909. augusztus 15.
  124. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, T > Tóth, Zsigmond > image 772 of 934; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  125. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Košice > Košice > Marriages, deaths (Manželstvá, úmrtia) 1729-1895 > image 44 of 686; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia
  126. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Košice > Košické Oľšany > Baptisms, marriages, deaths (Krsty, manželstvá, úmrtia) 1817-1891 > image 218 of 675; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia.
  127. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, U > Ubár, Jenőné > image 41 of 925; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  128. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Roman Catholic (Rímsko- katolícká cirkev) > Košice > Košické Oľšany > Baptisms, marriages, deaths (Krsty, manželstvá, úmrtia) 1817-1891 > image 227 of 675; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia
  129. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, K > Kelemen, Oszkár > image 728 of 945; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  130. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Petrus Josephus Joannes Antonius Kelcz, 10 May 1868; citing p. , 22, Baptism, Košické Oľšany, Košice, Slovakia, Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia; FHL microfilm 1,978,940.
  131. ↑ Kassa halotti anyakönyv, 1863-1877
  132. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Sophia Joanna Emma Kelcz, 16 Jan 1870; citing p. , 5, Baptism, Košické Oľšany, Košice, Slovakia, Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia; FHL microfilm 1,978,940.
  133. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, U > Ubár, Jenőné > image 49 of 925; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  134. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Emma Anna Georgina Karolina Kelcz, 05 Feb 1871; citing p. , 8, Baptism, Košické Oľšany, Košice, Slovakia, Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia; FHL microfilm 1,978,940
  135. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, F > Frantz, Alajos > image 168 of 942; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  136. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Košice > Košice > Marriages, deaths (Manželstvá, úmrtia) 1729-1895 > image 189 of 686; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia
  137. ↑ Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931, Budapest 1927, Képviselőház, A képviselők életrajzi adatai
  138. ↑ Magyarság, 7. évfolyam, 262. szám, 1926-11-18
  139. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, F > Frantz, Alajos > image 164 of 942; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  140. ↑ Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895, citing Felsőméra, Abauj-Torna, Hungary, Hungary National Archives, Budapest (Országos Levéltár, Budapest); FHL microfilm 624,077
  141. ↑ Magyar Családtörténeti Szemle 1938.4-5. szám, Dr. Csikszentsimoni Endes Miklós: A Bizáki Puky család nemzedékrendje: A bizáki Puky-család ősei a XVI. század végéig, 91. oldal
  142. ↑ a b Ellenőr, 4. évfolyam, 4. szám, 1872-01-06
  143. ↑ Abauj-Kassai Közlöny, X. évfolyam 38. szám, 1881. szeptember 2.
  144. ↑ A Hon, 20. évfolyam, 150. szám, 1882-06-02
  145. ↑ Ellenzék, 3. évfolyam, 124. szám, 1882-06-02
  146. ↑ Abauj-Kassai Közlöny, XII. évfolyam, 48. szám, 1883. november 22.
  147. ↑ Abauj-Kassai Közlöny, XII. évfolyam, 49. szám, 1883. november 29.
  148. ↑ Abauj-Kassai Közlöny, XII. évfolyam, 51. szám, 1883. december 13.
  149. ↑ a b c d e f Abauj-Kassai Közlöny, XII. évfolyam, 52. szám, 1883. december 20.
  150. ↑ a b c d e Abauj-Kassai Közlöny, XVIII. évfolyam, 51. szám, 1889. december 19.
  151. ↑ Pesti Hírlap, 11. évfolyam, 349. szám, 1889-12-19
  152. ↑ Abauj-Kassai Közlöny, XXVI. évfolyam, 21. szám, 1897. május 27.
  153. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, P > Puchlin, Anna > image 195 of 947; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  154. ↑ házassági anyakönyvi bejegyzésük
  155. ↑ Halotti anyakönyvi bejegyzése
  156. ↑ Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895, István Jósef Puki, 30 Jul 1849 Baptism; citing Felsőcéce, Abauj-Torna, Hungary, Hungary National Archives, Budapest (Országos Levéltár, Budapest); FHL microfilm 624,034
  157. ↑ Halotti anyakönyve, Felsőméra)
  158. ↑ Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895, András Puky, 29 Dec 1850 Baptism; citing Felsőméra, Abauj-Torna, Hungary, Hungary National Archives, Budapest (Országos Levéltár, Budapest); FHL microfilm 624,077.
  159. ↑ Halotti anyakönyve, Zsujta
  160. ↑ Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895, Antal János Puky, 04 Apr 1852 Baptism; citing Zsujta, Abauj-Torna, Hungary, Hungary National Archives, Budapest (Országos Levéltár, Budapest); FHL microfilm 624,215
  161. ↑ Halotti anyakönyve, Zsujta
  162. ↑ Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895, István Puky, 13 May 1853 Baptism; citing Zsujta, Abauj-Torna, Hungary, Hungary National Archives, Budapest (Országos Levéltár, Budapest); FHL microfilm 624,215
  163. ↑ Halotti anyakönyve, Zsujta
  164. ↑ Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895, Iván Albert Puky, 06 Nov 1855 Baptism; citing Zsujta, Abauj-Torna, Hungary, Hungary National Archives, Budapest (Országos Levéltár, Budapest); FHL microfilm 624,215
  165. ↑ Dunántúl, 20. évfolyam, 240. szám, 1930-10-22
  166. ↑ a b c d Abauj-Kassai Közlöny, VII. évfolyam, 2. szám, 1878. január 10.
  167. ↑ Ágh Sándor és Keczer László ellenében viszont megtartotta alszolgabírói posztját 150 szavazatot kapva, míg Ágh 7-et, Keczer 1-et nyert.
  168. ↑ Képviselőházi irományok, 1892. III. kötet, 51-95. sz. Irományszámok 1892-56. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése, nyilvános becsületsértés vétségével vádolt Vécsey Endre országgyűlési képviselő mentelmi ügyében
  169. ↑ Budapesti Hírlap, 15. évfolyam, 139. szám, 1895-05-23
  170. ↑ Pesti Napló, 46. évfolyam, 340. szám, 1895-12-11
  171. ↑ Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895, Ilona Katalin Puky, 12 Jul 1857 Baptism; citing Zsujta, Abauj-Torna, Hungary, Hungary National Archives, Budapest (Országos Levéltár, Budapest); FHL microfilm 624,215
  172. ↑ Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895, Geza Oliver Bizuki Perky, 04 Dec 1859 Baptism; citing Szala, Abauj-Torna, Hungary, Hungary National Archives, Budapest (Országos Levéltár, Budapest); FHL microfilm 624,152
  173. ↑ Magyar nemzetségi zsebkönyv, Komlósy
  174. ↑ Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895,, Borbála Gizela Puky, 12 May 1861 Baptism; citing Szala, Abauj-Torna, Hungary, Hungary National Archives, Budapest (Országos Levéltár, Budapest); FHL microfilm 624,152
  175. ↑ adatai a PIM adatbázisában
  176. ↑ Házassági anyakönyvi bejegyzés, Zsujta
  177. ↑ Hungary Reformed Church Christenings, 1624- 1895,, István Puky, 19 Apr 1863 Baptism; citing Szala, Abauj-Torna, Hungary, Hungary National Archives, Budapest (Országos Levéltár, Budapest); FHL microfilm 624,152.
  178. ↑ Magyar Nemzet, 2. évfolyam, 245. szám, 1946-10-31
  179. ↑ Ország-Világ, 51. évfolyam, 1930-12-28
  180. ↑ Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895, Gizela Bossany, 04 Jan 1871, Baptism; citing Sajószöged, Borsod, Hungary, National Archives (Tolna Megyei Levéltár), Budapest; FHL microfilm 623,429
  181. ↑ Halotti anyakönyve, Budapest VIII. kerület
  182. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, P > Puchlin, Anna > image 199 of 947; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  183. ↑ Nemzeti Ujság, 13. évfolyam, 222. szám, 1931-10-01
  184. ↑ Hungary Reformed Church Christenings, 1624- 1895, Lajos Puky, 30 Jan 1866 Baptism; citing Zsujta, Abauj-Torna, Hungary, Hungary National Archives, Budapest (Országos Levéltár, Budapest); FHL microfilm 624,215
  185. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, P > Puchlin, Anna > image 214 of 947; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  186. ↑ Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895, Béla Puky, 22 Feb 1872 Baptism; citing Zsujta, Abauj-Torna, Hungary, Hungary National Archives, Budapest (Országos Levéltár, Budapest); FHL microfilm 624,215
  187. ↑ Puky Béla adatai a PIM oldalán
  188. ↑ Ohio, County Marriages, 1789-2013, Franklin > Marriage index and records 1904-1905 vol 38 > image 77 of 326; county courthouses, Ohio
  189. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Reformed Christian (Reformovaná kresťanská cirkev) > Košice vonkov > Bohdanovce > Baptisms, marriages, deaths (Krsty, manželstvá, úmrtia) 1729-1899 > image 189 of 385; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia
  190. ↑ a b Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935," database with images, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Košice > Všechsvätých > Baptisms, marriages, deaths (Krsty, manželstvá, úmrtia) 1844-1895 > image 535 of 678; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia
  191. ↑ A Hon, 20. évfolyam, 131. szám, 1882-05-13
  192. ↑ Fővárosi Lapok, 292. szám, 1896-10-23
  193. ↑ a b Budapesti Hírlap, 12. évfolyam, 27. szám, 1892-01-27
  194. ↑ Budapesti Hírlap, 16. évfolyam, 298. szám, 1896-10-29
  195. ↑ Abauj-Kassai Közlöny, XXV. évfolyam, 42. szám, 1896. október 11.
  196. ↑ Házasságkötésük bejegyzése a kassai anyakönyvben Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Košice > Košice > Marriages (Manželstvá) 1843-1886 > image 558 of 679; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia
  197. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935," database with images, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Košice > Všechsvätých > Baptisms, marriages, deaths (Krsty, manželstvá, úmrtia) 1844-1895 > image 409 of 678; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia
  198. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, V > Veszprémi, Ilonka Éva > image 458 of 921; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  199. ↑ Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara
  200. ↑ Hungary Civil Registration, 1895-1980, Békés > Orosháza > Marriages (Házasultak) 1911 > image 347 of 924; Archiv der Stadt Budapest (Archive of the City), Hungary
  201. ↑ a b Prágai Magyar Hirlap, 5. évfolyam, 288. szám, 1926-12-19, 11. oldal
  202. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Moldava nad Bodvou > Čečejovce > Baptisms, marriages, deaths (Krsty, manželsvtá, úmrtia) 1788-1882 > image 192 of 425; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia
  203. ↑ Abauj-Kassai Közlöny, XXIX. évfolyam, 106. szám, 1900. szeptember 12.
  204. ↑ Pesti Hírlap, 3. évfolyam, 29. szám, 1881-01-30
  205. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, K > Konyha, Pál > image 87 of 932; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  206. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Košice > Košice > Deaths (Úmrtia) 1877-1884 > image 121 of 675; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia
  207. ↑ Kassai Szemle, VIII. évfolyam, 35. szám, 1892. március 23.
  208. ↑ Kassai Szemle, VIII. évfolyam, 51. szám, 1892. április 29.
  209. ↑ a b c d e f Abauj-Kassai Közlöny, XXIV. évfolyam, 51. szám, 1895. december 19.
  210. ↑ a b c Pesti Napló, 46. évfolyam, 347. szám, 1895-12-18
  211. ↑ Abauj-Kassai Közlöny, XXVII. évfolyam, 12. szám, 1898. március 24. (az évfolyamszám hibásan megadva az újságon)
  212. ↑ Abauj-Kassai Közlöny, XXVII. évfolyam, 13. szám, 1898. március 31.(az évfolyamszám hibásan megadva az újságon)
  213. ↑ Abauj-Kassai Közlöny, XXXIII. évfolyam, 87. szám, 1904. július 20.
  214. ↑ Pazderák Bertalan: Történelmi emlékhelyek a Kassa melletti Magyarbődön
  215. ↑ Budapesti Hírlap, 24. évfolyam, 200. szám, 1904-07-20
  216. ↑ a b Belügyi Közlöny, 46. szám, 1905-11-05, 363. oldal
  217. ↑ a b Kassai Hirlap, II. évfolyam, 255.szám, 1905. november 5.
  218. ↑ a b Kassai Hirlap, II. évfolyam, 268. szám, 1905. november 18.
  219. ↑ a b Kassai Hirlap, II. évfolyam, 283. szám, 1905. december 5.
  220. ↑ a b Kassai Hirlap, II. évfolyam, 292. szám, 1905. december 17.
  221. ↑ Kassai Hirlap, II. évfolyam, 300. szám, 1905. december 29.
  222. ↑ Felsőmagyarország, XXII. évfolyam, 22. szám, 1906. január 28., 3. oldal
  223. ↑ a b Kassai Hirlap, III. évfolyam, 22. szám, 1906. január 28.
  224. ↑ a b Kassai Hirlap, III. évfolyam, 24. szám, 1906. január 30.
  225. ↑ a b Kassai Hirlap, III. évfolyam, 31. szám, 1906. február 9.
  226. ↑ a b Budapesti Hírlap, 26. évfolyam, 44. szám, 1906-02-14)
  227. ↑ a b Kassai Hirlap, III. évfolyam, 60. szám, 1906. március 14.
  228. ↑ Kassai Hirlap, III. évfolyam, 69. szám, 1906. március 24.)
  229. ↑ Kassai Hirlap, III. évfolyam, 48. szám, 1906. február 28.
  230. ↑ Kassai Hirlap, III. évfolyam, 49. szám, 1906. március 1.
  231. ↑ A Jog, 1906, 25. évfolyam, 13 szám, 102. oldal
  232. ↑ Belügyi Közlöny, 1906-04-10, 16. szám, 184. oldal
  233. ↑ Kassai Hirlap, III. évfolyam, 95. szám, 1906. április 24.
  234. ↑ Kassai Hirlap, III. évfolyam, 107. szám, 1906. május 9. – Koós körleve a következő volt: "Melyen tisztelt Bizottsági Tag Ur! Az igazi érdem elismeréseül vármegyénk alispánja: dr. Rakovszky Endre, Abaujtornavármegye s Kassa szab. kir. város főispánjává kineveztetvén, — a törvényhatóságra vár a feladat, a távozó alispán helyét választás utján betölteni. Vármegyénk tisztikarában többen vannak; azok a jelesek, a kik törvénytudás és tisztelet, valamint igaz hazafias érzületük s megalkuvást nem ismerő férfias magaviseletük folytán egyaránt érdemesek az alispáni állás betöltésénél törvényhatóság teljes bizalmára. Alólirottak fentebbi szempontokon kivül mérlegeljük azt is, ki mily hosszu idő óta áll törvényhatóságunk közszolgálatában. Ezt méltatva, csoportosultunk Koós Béla füzéri járási főszolgabir6 jelöltségéhez, ki 16 év óta megszakitás nélkül szolgálja a törvényhatóság érdekeit, ebből közel egy évtizede áll a füzéri járás élén pártatlan igazságérzettel, erős közigazgatási törvénytudással, odaadó s közelismert szorgalommal s őt különlegesen jellemző ember-szeretettel. Ezek előrebocsátása után azzal a kéréssel fordulunk a mélyen tisztelt Bizottsági Tag Urhoz: sziveskedjék jelölésünkhöz csatlakozni s pártállásunkat támogatva, Koós Béla főszolgabiró alispánná leendő megválasztatását személyes szavazatával s hatékony befolyásával előmozditani. Kassa, 1906. évi május hó. Brösztl József, Csurilla Ágost, Demeczky Gyula, Duschek János, Farkas Gyula, Fekete Albert, Fischer Antal, gróf Forgách István, Frankel Dezső, Fried Adolf, Glück Herman, Gőbl György, dr. Gönczi Adolf, dr. Havas Oszkár, Idrányi Barna, Idrányi Ferenc, Kiss Lajos, dr. Klein Ede, Koós József, Koós Pál, Liebmann Áron, ifj. Kovács László, Oláh Péter, Osztermann Pál, Pásztor József, dr. Riedler Zsigmond, Rosenfeld Mór, Schwarcz Dávid, Sidelszky Gyula, Timkó Jordán, Gedeon Aladár, Gedeon Dezső, Gedeon Jenő, Pongrácz Jenő, ifj. Zábráczky József."
  235. ↑ Kassai Hirlap, III. évfolyam, 124. szám, 1906. május 30.
  236. ↑ Felsőmagyarország, XXIV. évfolyam, 152. szám, 1908. július 1.
  237. ↑ Kassai Hirlap, V. évfolyam, 149. szám, 1908. július 1.
  238. ↑ Az Ujság, 9. évfolyam, 21. szám, 1911-01-25
  239. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, XI. évfolyam, 9. szám, 1911. március 2, 79. oldal
  240. ↑ Kassai Munkás, 5. évfolyam, 4. szám 1911-01-2, 2. oldal
  241. ↑ Budapesti Hírlap, 31. évfolyam, 122. szám, 1911-05-25
  242. ↑ Felsőmagyarország, XXVII. évfolyam, 122. szám, 1911. május 27.
  243. ↑ Belügyi Közlöny, 1917-08-12, 37. szám, 1100. oldal
  244. ↑ Az Ujság, 18. évfolyam, 21. szám, 1920-01-24
  245. ↑ Kassai Munkás, 6. évfolyam, 43. szám 1912-10-26, 4. oldal
  246. ↑ Wick Béla: Kassa régi temetői, templomi kriptái és siremlékei (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1931), A szt. Rozália temető, 51. oldal
  247. ↑ Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895, Gízella Mezősy, 08 Nov 1877 Baptism; citing Tolcsva, Zemplén, Hungary, Hungary National Archives, Budapest (Országos Levéltár, Budapest); FHL microfilm 624,192.
  248. ↑ Hungary Civil Registration, 1895-1980, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun > Budapest (VIII. Kerület) > Deaths (Halottak) 1923 (ápr) > image 256 of 299; Archiv der Stadt Budapest (Archive of the City), Hungary.
  249. ↑ Nyírvidék, 44. évfolyam, 189. szám, 1923-08-235. oldal
  250. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 26. szám, 1904. június 23, 181. oldal
  251. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, VII. évfolyam, 14. szám, 1907. március 28, 91. oldal
  252. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, VII. évfolyam, 29. szám, 1907. június 27, 219. oldal
  253. ↑ a b Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 26. szám, 1910. június 9, 168, 174. oldal oldal
  254. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, XIII. évfolyam, 23. szám, 1913. június 5, 171. oldal
  255. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, XIV. évfolyam, 28. szám, 1914. július 2, 224. oldal
  256. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, XVI. évfolyam, 43. szám, 1917. október 18, 315. oldal
  257. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, XVI. évfolyam, 52. szám, 1917. december 13, 381. oldal
  258. ↑ Uj Nemzedék, 14. évfolyam, 70. szám, 1932-03-27
  259. ↑ Pesti Napló, 83. évfolyam, 45. szám, 1932-02-25
  260. ↑ Reggeli Hirlap, 41. évfolyam, 59. szám, 1932-03-12.szám
  261. ↑ Magyarság, 13. évfolyam, 124. szám, 1932-06-05 és 208. szám, 1932-09-16
  262. ↑ Reggeli Hirlap, 41. évfolyam, 22. szám, 1932-01-28
  263. ↑ Magyarság, 13. évfolyam, 22. szám, 1932-01-28
  264. ↑ Magyarság, 13. évfolyam, 4. szám, 1932-01-06
  265. ↑ Uj Nemzedék, 14. évfolyam, 32. szám, 1932-02-10
  266. ↑ Uj Nemzedék, 14. évfolyam, 41. szám, 1932-02-20
  267. ↑ Képviselőházi napló, IV. kötet, Az országgyűlés képviselőházának 54. ülése 1932 február 24-én, szerdán, 451-454. oldal
  268. ↑ Nemzeti Ujság, 14. évfolyam, 45. szám, 1932-02-25
  269. ↑ Ujság, 1932. 8. évfolyam, 54.szám (1932-03-06) és 69. szám (1932-03-25)
  270. ↑ Magyarság, 13. évfolyam, 104. szám, 1932-05-12
  271. ↑ Magyar Hirlap, 42. évfolyam, 181. szám, 1932-08-12
  272. ↑ Reggeli Hirlap, 41. évfolyam, 183. szám, 1932-08-13
  273. ↑ Reggeli Hirlap, 41. évfolyam, 200. szám, 1932-09-04
  274. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, B > Boroviczény, János > image 355 of 944; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  275. ↑ 1785-1790 között (új közigazgatási beosztás) az alszolgabírók járásai nincsenek feltüntetve, de sem Kornis, sem Bárczay neve nem szerepel a listában, bár Korponay is megjegyzi "a többi neveket összeszedni nem lehetett" Korponay, János: Abaújvármegye monographiája, 1. kötet (1866-1870) 63, 67. oldal
  276. ↑ Hadi és más nevezetes történetek, 2. kötet (1790) (Mutató (649. oldal))
  277. ↑ Magyar Almanak 1794-ik esztendőre (Bécs, 1794), 232. oldal
  278. ↑ Magyar Almanak 1795-dik esztendőre (Bécs, 1795), 203. oldal
  279. ↑ Magyar Almanak 1796-ik esztendőre (Bécs, 1796), 206. oldal
  280. ↑ Nemzeti Ujság, 1842. 37. évfolyam, 39. szám, 1842-05-14
  281. ↑ Nemzeti Ujság, 40 évfolyam, 25. szám, 1845-02-13
  282. ↑ Mult és Jelen, 1842 (2. évfolyam, 85. szám, 1842-10-25
  283. ↑ Jelenkor, 11. évfolyam, 1-84. szám, 1842-10-19
  284. ↑ Nemzeti Ujság, 41. évfolyam, 242. szám, 1846-03-05
  285. ↑ JUDr. Erik Štenpien: Abaúj és Torna vármegyék szervezetének átalakítása 1848 és 1918 között, PhD-disszertáció, 2004, 67. oldal
  286. ↑ Nemzeti Kalendáriom 1855, 1856
  287. ↑ Nemzeti Kalendáriom 1859-1860
  288. ↑ Sürgöny, 1. évfolyam, 23. szám, 1861-01-27
  289. ↑ a b Magyar Ujság, 6. évfolyam, 14. szám, 1872-01-19
  290. ↑ Budapesti Közlöny, 4. évfolyam, 221. szám, 1870-09-29
  291. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Moldava nad Bodvou > Čečejovce > Baptisms, marriages, deaths (Krsty, manželsvtá, úmrtia) 1788-1882 > image 361 of 425; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia
  292. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Košice > Košické Oľšany > Baptisms, marriages, deaths, miscellaneous records (Krsty, birmovaní, manželstvá, úmrtia, rôzne záznamy) 1738-1901 > image 313 of 692; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia
  293. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Košice > Košické Oľšany > Baptisms, marriages, deaths (Krsty, manželstvá, úmrtia) 1817-1891 > image 607 of 675; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia
  294. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, K > Kegyes, Ferenc > image 332 of 945; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  295. ↑ Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1838. 2. félév, 29. szám, 1838-10-10, 225. oldal
  296. ↑ Hirnök, 1842, 6. évfolyam, 1. szám, 1842-01-03
  297. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, K > Kegyes, Ferenc > image 333 of 945; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  298. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, K > Kegyes, Ferenc > image 347 of 945; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest).
  299. ↑ Pécsi Napló, 12. évfolyam, 127. szám, 1903-06-06
  300. ↑ Felsőmagyarország, XIX. évfolyam, 200. szám, 1903. szeptember 4, 4. oldal
  301. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Košice > Košické Oľšany > Baptisms, marriages, deaths (Krsty, manželstvá, úmrtia) 1817-1891 > image 117 of 675; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia
  302. ↑ Halálesete a selyebi rk. anyakönyvben
  303. ↑ Sürgöny, 4. évfolyam, 21. szám, 1864-01-27
  304. ↑ Házasságkötésük a selyebi rk. anyakönyvben
  305. ↑ Házasságkötésük a kassai református anyakönyvben
  306. ↑ A református hitre térésének feljegyzése
  307. ↑ Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895, citing Nádasd, Abauj-Torna, Hungary, National Archives (Tolna Megyei Levéltár), Budapest; FHL microfilm 1,529,703
  308. ↑ a b Budapesti Közlöny, 5. évfolyam, 295. szám, 1871-12-24
  309. ↑ Igazságügyi Közlöny, 1. évfolyam, 1892-02-04
  310. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, G > Gecse, Berta > image 302 of 945; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  311. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Košice > Ruskov > Baptisms (Krsty) 1789-1871 > image 240 of 452; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia
  312. ↑ Halotti anyakönyvi bejegyzése
  313. ↑ Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895, Nádasd, Abauj-Torna, Hungary, National Archives (Tolna Megyei Levéltár), Budapest; FHL microfilm 1,529,703
  314. ↑ Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895, Nádasd, Abauj-Torna, Hungary, National Archives (Tolna Megyei Levéltár), Budapest; FHL microfilm 1,529,703
  315. ↑ Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895, Nádasd, Abauj-Torna, Hungary, National Archives (Tolna Megyei Levéltár), Budapest; FHL microfilm 1,529,703
  316. ↑ Halotti anyakönyvi bejegyzése
  317. ↑ Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895, Nádasd, Abauj-Torna, Hungary, National Archives (Tolna Megyei Levéltár), Budapest; FHL microfilm 1,529,703
  318. ↑ Házassági anyakönyvi bejegyzés
  319. ↑ Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895, Nádasd, Abauj-Torna, Hungary, National Archives (Tolna Megyei Levéltár), Budapest; FHL microfilm 1,529,703
  320. ↑ Halotti anyakönyvi bejegyzése
  321. ↑ Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895, Nádasd, Abauj-Torna, Hungary, National Archives (Tolna Megyei Levéltár), Budapest; FHL microfilm 1,529,703
  322. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Košice > Košice > Baptisms (Krsty) 1861-1880 > image 220 of 689; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia
  323. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935," database with images, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Košice > Košice > Deaths (Úmrtia) 1884-1891 > image 450 of 687; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia
  324. ↑ Abauj-Kassai Közlöny, II. évfolyam, 52. szám, 1873. december 18.
  325. ↑ Budapest, 1. évfolyam, 39. szám, 1877-12-23
  326. ↑ Abauj-Kassai Közlöny, VII. évfolyam, 48. szám, 1878. november 28.
  327. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Košice > Nižná Myšľa > Baptisms, marriages, deaths (Krsty, manželstvá, úmrtia) 1852-1884 > image 471 of 690; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia
  328. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, K > Kalmár, Mihály > image 88 of 962; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  329. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Košice > Nižná Myšľa > Baptisms, marriages, deaths (Krsty, manželstvá, úmrtia) 1852-1884 > image 563 of 690; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia
  330. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, S > Stengel, Ignác > image 175 of 953; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  331. ↑ Abauj-Kassai Közlöny, XXXII. évfolyam, 113. szám, 1903. október 4.
  332. ↑ Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József
  333. ↑ Abauj-Kassai Közlöny, XXIII. évfolyam, 17. szám, 1894. április 26.
  334. ↑ Abauj-Kassai Közlöny, XXIX. évfolyam, 147. szám, 1900. december 16., 2. oldal
  335. ↑ Abauj-Kassai Közlöny, XXIX. évfolyam, 108. szám, 1900. szeptember 16., 3. oldal
  336. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, VI. évfolyam, 27. szám, 1906. július 5, 192. oldal
  337. ↑ Csoma József: Abauj-Torna vármegye nemes családjai, 1897 (Kiadja Abauj-Torna megye közönsége) 235-236. oldal
  338. ↑ Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895, Gerhardus Acatius Alexander, 18 Jul 1857, Baptism; citing Nádasd, Abauj-Torna, Hungary, National Archives (Tolna Megyei Levéltár), Budapest; FHL microfilm 1,529,703
  339. ↑ Abauj-Kassai Közlöny, XI. évfolyam, 49. szám, 1882. december 7.
  340. ↑ Abauj-Kassai Közlöny, XV. évfolyam, 5. szám, 1886. február 4.
  341. ↑ Köztelek, 76. szám, 1894-09-22
  342. ↑ a b Abauj-Kassai Közlöny, XXVI. évfolyam, 38. szám, 1897. szeptember 23.
  343. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, G > Gecse, Berta > image 291 of 945; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  344. ↑ eljegyzésükre szeptember 9-én került sor, Abauj-Kassai Közlöny, XXIII. évfolyam, 38. szám, 1889. szeptember 20.
  345. ↑ Abauj-Kassai Közlöny, XIX. évfolyam, 44. szám, 1890. október 30.
  346. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, F > Farkas, Ede > image 385 of 947; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  347. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Baptism, Žarnov, Moldava nad Bodvou, Slovakia, Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia; FHL microfilm 2,010,713.
  348. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Maria Ilona Farkas, 25 Aug 1883; citing p. , 16, Baptism, Turnianska Nová Ves, Košice, Slovakia, Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia; FHL microfilm 1,982,284
  349. ↑ Hungary Civil Registration, 1895-1980, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun > Budapest (XII. Kerület) > Deaths (Halottak) 1969 (aug) > image 31 of 211; Archiv der Stadt Budapest (Archive of the City), Hungary
  350. ↑ eljegyzésük bejelentése, Kassai Hirlap, III. évfolyam, 11. szám, 1906. január 16., 2. oldal
  351. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Žarnov, Moldava nad Bodvou, Slovakia, Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia; FHL microfilm 2,010,713
  352. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, database with images, Moldava nad Bodvou, Moldava nad Bodvou, Slovakia, Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia; FHL microfilm 1,923,097.
  353. ↑ Ohio, County Marriages, 1789-2013, Ashtabula > Marriage records 1910-1913 vol R > image 98 of 309; county courthouses, Ohio
  354. ↑ apja szolgabíró Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Moldava nad Bodvou > Moldava nad Bodvou > Baptisms, marriages, deaths (Krsty, manželsvtá, úmrtia) 1852-1896 > image 614 of 676; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia
  355. ↑ Hungary Civil Registration, 1895-1980, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun > Budapest (XII. Kerület) > Deaths (Halottak) 1971 (dec) > image 130 of 245; Archiv der Stadt Budapest (Archive of the City), Hungary
  356. ↑ Keresztelése a hidasnémeti református anyaknyvben
  357. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, D > Dobák, Lajos > image 912 of 955; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  358. ↑ Sárospataki Lapok, 8. évfolyam, 31. szám, 1889-08-05, 586. oldal
  359. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Moldava nad Bodvou > Buzica > Baptisms, confirmations, marriages, deaths (Krsty, birmonvaní, manželstvá, úmrtia) 1791-1896 > image 169 of 571; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia
  360. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, D > Dobák, Lajos > image 913 of 955; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  361. ↑ ekkor a csereháti járás szolgabírója Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Moldava nad Bodvou > Buzica > Baptisms, confirmations, marriages, deaths (Krsty, birmonvaní, manželstvá, úmrtia) 1791-1896 > image 280 of 571; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia
  362. ↑ a b c Abauj-Kassai Közlöny, XXVI. évfolyam, 5. szám, 1897. június 24.
  363. ↑ Abauj-Kassai Közlöny, XXXII. évfolyam, 27. szám, 1903. március 6.
  364. ↑ Felsőmagyarország, XXVII. évfolyam, 50. szám, 1911. március 2.
  365. ↑ Tisza Miksa – Magyarország rendőrségének története, 300. oldal
  366. ↑ Házasságuk bejegyzése a felsőgagyi római katolikus anyakönyvben
  367. ↑ Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895, Sándor Imre Putnoky, 28 Aug 1869, Baptism; citing Ináncs, Abauj-Torna, Hungary, National Archives (Tolna Megyei Levéltár), Budapest; FHL microfilm 623,386
  368. ↑ 1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922
  369. ↑ Abauj-Kassai Közlöny, XXIII. évfolyam, 5. szám, 1894. február 1.
  370. ↑ ekkor már szepsii tiszteletbeli szolgabíróként adnak hírt eljegyzéséről. Abauj-Kassai Közlöny, XXVII. évfolyam, 35. szám, 1898. szeptember 1.
  371. ↑ Abauj-Kassai Közlöny, XXXII. évfolyam, 34. szám, 1903. március 22.
  372. ↑ Belügyi Közlöny, 1920-05-09 19. szám, 641. oldal
  373. ↑ Magyar Jövő, 9. évfolyam,144. szám, 1927-06-28
  374. ↑ Hungary Civil Registration, 1895-1980, entry for Putnoki Sándor, 25 Jun 1927; citing Death, Budapest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Hungary, Archiv der Stadt Budapest (Archive of the City), Hungary
  375. ↑ Reggeli Hirlap, 36. évfolyam,144. szám, 1927-06-28, 7. oldal
  376. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, P > Puskás, Zoltán > image 360 of 697; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  377. ↑ Keresztelése a boldvai református anyakönyvben
  378. ↑ Keresztelése a felsőmérai anyakönyvben
  379. ↑ Hungary Civil Registration, 1895-1980, Somogy > Kaposvár > Deaths (Halottak) 1895-1898 > image 185 of 740; Archiv der Stadt Budapest (Archive of the City), Hungary
  380. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, H > Horváth, Danó > image 160 of 942; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  381. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, II. évfolyam, 43. szám, 1902. október 23, 258,260. oldal
  382. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, II. évfolyam, 52. szám, 1902. december 25, 320. oldal
  383. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, VII. évfolyam, 29. szám, 1907. június 27., 219. oldal
  384. ↑ a b Abauj-Kassai Közlöny, XXXVI. évfolyam, 176. szám, 1907. december 18.
  385. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, XII. évfolyam, 12. szám, 1912. március 14, 65. oldal
  386. ↑ Belügyi Közlöny, 1918-11-24, 50. szám, 1671. oldal
  387. ↑ Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895, Maria Gedesz, 11 Mar 1881, Baptism; citing Hidvégardó, Abauj-Torna, Hungary, National Archives (Tolna Megyei Levéltár), Budapest; FHL microfilm 623,385
  388. ↑ Világ, 9. évfolyam, 50. szám, 1918-02-28
  389. ↑ tanúja a 42 éves Schmidt Dezső Hungary Civil Registration, 1895-1980, Abaúj-Torna > Szentandrás > Marriages (Házasultak) 1896-1905 > image 125 of 212; Archiv der Stadt Budapest (Archive of the City), Hungary
  390. ↑ Keresztelése a csobádi református anyakönyvben
  391. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 44. szám, 1902. október 30, 266. oldal
  392. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 52. szám, 1902. december 25, 320. oldal
  393. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 20. szám, 1904. május 12, 145. oldal
  394. ↑ a b Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 47. szám, 1904. november 10, 348. oldal
  395. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 19. szám, 1905. április 27, 131. oldal
  396. ↑ a b Molnár Endre (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 17. - Abauj-Torna vármegye (Budapest, 1935)
  397. ↑ Polgári anyakönyvi bejegyzés, Forró
  398. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, S > Szent-Imrey > image 18 of 933; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  399. ↑ Szentimrey Kálmán és Tamás: Szentimrey és Krasznik Vajdai Szentimrey nemzetség leszármazásának és nemzedék rendjének leírása (1894), Leszármazási táblák, B ív
  400. ↑ Hungary Civil Registration, 1895-1980, Abaúj-Torna > Szikszó > Births (Születtek) 1901 (nov)-1905 > image 158 of 364; Archiv der Stadt Budapest (Archive of the City), Hungary
  401. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, S > Szent-Imrey > image 24 of 933; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  402. ↑ Felsőmagyarország, XVI. évfolyam, 140. szám, 1900. június 20, 3. oldal
  403. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, III. évfolyam, 22. szám, 1903. május 28, 167. oldal
  404. ↑ a b Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, III. évfolyam, 26. szám, 1903. június 25, 198. oldal
  405. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, IX. évfolyam, 1. szám, 1909. január 7, 1. oldal
  406. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, XVII. évfolyam, 43. szám, 1917. október 18, 312. oldal
  407. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 1914, 3. szám, 31. oldal
  408. ↑ Hungary Civil Registration, 1895-1980,, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun > Budapest (II. Kerület) > Deaths (Halottak) 1917 (júl) > image 122 of 269; Archiv der Stadt Budapest (Archive of the City), Hungary
  409. ↑ Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895, citing Miskolcz, Borsod, Hungary, Hungary National Archives, Budapest (Országos Levéltár, Budapest); FHL microfilm 624,088
  410. ↑ Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895, Sigmond Szepesy, 03 Jan 1858 Baptism; citing Újcsanálos, Zemplén, Hungary, Hungary National Archives, Budapest (Országos Levéltár, Budapest); FHL microfilm 624,199
  411. ↑ Hungary Civil Registration, 1895-1980, Abaúj-Torna > Gibárt > Deaths (Halottak) 1906-1908 > image 32 of 41; Archiv der Stadt Budapest (Archive of the City), Hungary
  412. ↑ Református hitre áttérése-keresztelése, Gibárt
  413. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, S > Szentpéteri, Dénes > image 799 of 971; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  414. ↑ Anyakönyvi bejegyzés, Gibárt
  415. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 34. szám, 1911. augusztus 17, 329. oldal
  416. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 10. szám, 1914. március 12, 83. oldal
  417. ↑ a b Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 24. szám, 1915. június 17, 236. oldal
  418. ↑ Magyar Jövő, 3. évfolyam, 169. szám, 1921-07-28
  419. ↑ Magyar Jövő, 13. évfolyam, 100. szám, 1931-05-05
  420. ↑ Uj Nemzedék, 12. évfolyam, 74. szám, 1930-04-01
  421. ↑ Nemzeti Ujság, 12. évfolyam, 110. szám, 1930-05-16
  422. ↑ Nemzeti Ujság, 13. évfolyam, 215. szám, 1931-09-23
  423. ↑ Miskolczi Estilap, 22. évfolyam, 148. szám, 1913-09-04
  424. ↑ Budapesti Hírlap, 52. évfolyam, 56. szám, 1932-03-09
  425. ↑ Magyar Hirlap, 42. évfolyam, 56. 1932-03-09
  426. ↑ Keleti Ujság, 15. évfolyam, 75. szám, 1932-04-01
  427. ↑ Kis Ujság, 45. évfolyam, 222. szám, 1932-10-04
  428. ↑ Abauj-Kassai Közlöny, XV. évfolyam, 9. szám, 1886. március 4.
  429. ↑ a bizottsági tagok számát a két újság különbözőképen adja meg: Felsőmagyarország 325, Kassai Hirlap 320.
  430. ↑ Felsőmagyarország, XXI. évfolyam, 276. szám, 1905. november 18.
  431. ↑ Felsőmagyarország, XXI. évfolyam, 280. szám, 1905. november 23.
  432. ↑ Kassai Hirlap, II. évfolyam, 271. szám, 1905. november 22.
  433. ↑ Felsőmagyarország, XXI. évfolyam, 310. szám, 1905. december 30.
  434. ↑ Kassai Hirlap, II. évfolyam, 301-302. szám, 1905. december 30-31.
  435. ↑ Hivatalos kinevezése: 823/905. I 1905/9.
    Schmidt Dezső urnak.
    A m. kir. belügyminiszter ur f. évi nov. hó 24-én 123796. szám alatt kelt rendeletével Dr. Puky Endre vármegyei főjegyzőt hivatali állásától felfüggesztette. Ez alapon közszolgálati érdekből tekintetes Uraságodat a varmegyei főjegyzői állásra az ezen állással egybekötött illetményekkel az 1886-ik évi XXI. tc.57. §-a illetve 1886. évi XXIII. tc. 4. §-a alapján ezennel behelyettesítem.
    Felhivom, hogy a hivatali eskü letétele céljából nálam jelentkezzék s az eskü letétele után a főjegyzői ügykör intézését haladéktalanul vegye át.
    Miután pedig a m. kir. belügyminiszter ur f. évi nov. hó 17-en 119107. sz. alatt kelt rendeletével dr. Rakovszky Endre vármegyei alispánt is felfüggesztette állasától, felhivom, hogy annak a törvényhatósági bizottság által leendő helyettesitéig az 1886. évi XXI. tc. 69. §. utolsó bekezdésének értelmében az alispáni teendőket is teljesitse.
    Kassa, 1905. dec. 28. – Pongrácz Ferenc gróf főispán     Felsőmagyarország, XXI. évfolyam, 309. szám, 1905. december 29.
  436. ↑ Felsőmagyarország, XXII. évfolyam, 11. szám, 1906. január 16.
  437. ↑ Kassai Hirlap, III. évfolyam, 11. szám, 1906. január 16.
  438. ↑ Kassai Hirlap, III. évfolyam, 69. szám, 1906. március 24.
  439. ↑ Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895, citing Radvány, Abauj-Torna, Hungary, National Archives (Tolna Megyei Levéltár), Budapest; FHL microfilm 623,361
  440. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, III. évfolyam, 23. szám, 1903. június 4, 173. oldal
  441. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, VI. évfolyam, 27. szám, 1906. július 5, 189. oldal
  442. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, VII. évfolyam, 23. szám, 1907. május 23, 186. oldal
  443. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, XVI. évfolyam, 46. szám, 1916. november 9, 443. oldal
  444. ↑ Születési anyakönyvi bejegyzése a nyíregyházi evangélikus anyakönyvben
  445. ↑ Kelet-Magyarország, 26. évfolyam, 101. szám, 1969-05-06
  446. ↑ Polgári anyakönyvi bejegyzés, Budapest (II. Kerület)
  447. ↑ Turul 2005 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye), 1-2. füzet, Értekezések, önálló cikkek, Szluha Márton: Az Ajkay család, 10. oldal
  448. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, III. évfolyam, 13. szám, 1903. március 26, 96. oldal
  449. ↑ a b Kassai Hirlap, III. évfolyam, 124. szám, 1906. május 30., 2. oldal
  450. ↑ Kassai Hirlap, III. évfolyam, 99. szám, 1906. április 28., 3. oldal
  451. ↑ Kassai Hirlap, III. évfolyam, 111. szám, 1906. május 13., 2. oldal
  452. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, XI. évfolyam, 11. szám, 1911. március 11, 95. oldal
  453. ↑ A vármegye nevében üdvözli Horthy Miklóst Reggeli Hirlap, 28. évfolyam, 241. szám, 1919-12-13
  454. ↑ vármegye kívánságát tolmácsolja, hogy Horthy Miklós legyen a kormányzó, Magyar Jövő, 2. évfolyam, 37. szám, 1920-02-14
  455. ↑ Belügyi Közlöny, 15. szám, 1925-04-09, 263. oldal
  456. ↑ Az Est, 19. évfolyam, 201. szám, 1928-09-0
  457. ↑ Esti Kurir, 6. évfolyam, 201. szám, 1928-09-05
  458. ↑ Magyarság, 12. évfolyam, 101. szám, 1931-05-06
  459. ↑ Magyar Rendőr, 5. évfolyam, 6. szám, 1938-03-14
  460. ↑ Budapesti Hírlap, 24. évfolyam, 119. szám, 1904-04-29
  461. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, G > Gecse, Berta > image 251 of 945; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  462. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, G > Gecse, Berta > image 253 of 945; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  463. ↑ Keresztelése a hídvégardói római katolikus anyakönyvben
  464. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 26. szám,1904. június 23, 181. oldal
  465. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 46. szám, 1904. november 3, 336. oldal
  466. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 42. szám, 1909. szeptember 30, 346. oldal
  467. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 26. szám, 1910. március 10, 73. oldal oldal
  468. ↑ Budapesti Hírlap, 30. évfolyam, 80. szám, 1910-04-05
  469. ↑ Felsőmagyarország, XXVI. évfolyam, 40. szám, 1910. február 18, 3. oldal
  470. ↑ Budapesti Hírlap, 37. évfolyam, 247. szám, 1917-10-05 és 265. szám, 1917-10-26
  471. ↑ Belügyi Közlöny, 46. szám, 1918-10-31, 1521. oldal
  472. ↑ Belügyi Közlöny, 50. szám, 1918-11-24, 1669. oldal
  473. ↑ Belügyi Közlöny, 57. szám, 1918-12-29, 1917. oldal
  474. ↑ Dunántúl, 9. évfolyam, 184. szám, 1919-09-07
  475. ↑ Belügyi Közlöny, 42. szá, 1919-09-07, 1242. oldal
  476. ↑ Belügyi Közlöny, 22. szám, 1920-05-30, 719.oldal
  477. ↑ 8 Órai Ujság, 6. évfolyam, 243. szám, 1920-10-14
  478. ↑ 8 Órai Ujság, 8. évfolyam,62. szám, 1922-03-16
  479. ↑ Az Est, 15. évfolyam, 270. szám, 1924-12-18
  480. ↑ Világ, 16. évfolyam, 13. szám, 1925-01-17
  481. ↑ Reggeli Hirlap, 34. évfolyam, 144. szám, 1925-06-28
  482. ↑ Uj Magyarság, 6. évfolyam, 20. szám, 1939-01-25
  483. ↑ Hungary Funeral Notices, G > Gecse, Berta > image 254 of 945; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  484. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Reformed Christian (Reformovaná kresťanská cirkev) > Michalovce > Malčice > Baptisms (Krsty) 1761-1857 Marriages (Manželstvá) 1761-1859 Baptisms (Krsty) 1857-1860 Deaths (Úmrtia) 1776-1859 Baptisms (Krsty) 1860-1874 Confirmations (Birmovaní) 1893 Marriages (Manželstvá) 1870-1893 Deaths (Úmrtia) 1860-1891 Baptisms (Krsty) 1882-189 > image 151 of 298; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia
  485. ↑ Hungary Civil Registration, 1895-1980, Abaúj-Torna > Szántó > Deaths (Halottak) 1895-1899 > image 204 of 321; Archiv der Stadt Budapest (Archive of the City), Hungary.
  486. ↑ 1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1886. Képviselőház Budapest, 1886.A képviselőház tagjai
  487. ↑ Budapesti Napló, 3. évfolyam, 120. szám, 1898-05-01
  488. ↑ Ország-Világ, 51. évfolyam, 52. szám, 1930-12-28
  489. ↑ Kassai Hirlap, III. évfolyam, 27. szám, 1906. február 4., 2 oldal
  490. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 42. szám, 1911. október 12, 377. oldal
  491. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 52. szám, 1911. december 14, 446. oldal
  492. ↑ Világ, 2. évfolyam, 301. szám, 1911-12-20
  493. ↑ Kassai Munkás, 5. évfolyam, 51. szám, 1911-12-23
  494. ↑ Budapesti Hírlap, 32. évfolyam, 207. szám, 1912-09-03
  495. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 53. szám, 1911. december 21, 454. oldal
  496. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 10. szám, 1912. március 7, 56. oldal
  497. ↑ Budapesti Hírlap, 32. évfolyam, 165. szám, 1912-07-14
  498. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 46. szám, 1912. november 7, 316. oldal
  499. ↑ a b Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 26. szám, 1912. június 20, 165. oldal
  500. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 23. szám, 1913. június 5, 171. oldal
  501. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 29. szám, 1915. július 22, 277. oldal
  502. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 8. szám, 1935. május 18, 39. oldal
  503. ↑ Budapesti Hírlap, 55. évfolyam, 13. szám, 1935-01-16
  504. ↑ Házasságkötésük a korláti református anyakönyvben
  505. ↑ Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895, Szántó, Abauj-Torna, Hungary, Hungary National Archives, Budapest (Országos Levéltár, Budapest); FHL microfilm 623,961.
  506. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 10. szám, 1908. március 5, 97. oldal
  507. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 54. szám, 1908. december 24, 502. oldal
  508. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 44. szám, 1911. október 26, 389. oldal
  509. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 9. szám, 1914. március 5, 75. oldal
  510. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 47. szám, 1921. december 22, 188. oldal
  511. ↑ Reggeli Hirlap, 30. évfolyam, 289. szám, 1921-12-21
  512. ↑ Magyar Jövő, 4. évfolyam, 79. szám, 1922-04-06
  513. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, B > Balogh, Gézáné > image 262 of 933; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  514. ↑ 1890. évi I. törvénycikk 17. §
  515. ↑ A m. k. közlekedési ministeriumnak a megyei és városi hatóságokhoz 1867. sept. 12-ikén intézett utasitásai: I. A kir. országutak fentartása körüli eljárás szabályozása, Rendeletek, 1867/159.
  516. ↑ Hirnök, 2. évfolyam, 82. szám, 1838-10-11
  517. ↑ Jelenkor, 11. évfolyam, 38. szám, 1842-05-11
  518. ↑ a b Korponay János: Abaujvármegye monographiája (1866-1870), 217. oldal
  519. ↑ a b Sürgöny, 1. évfolyam, 1861-01-27
  520. ↑ a b Politikai Ujdonságok, 8. évfolyam, 2. szám, 1862-01-08
  521. ↑ A Demeczky családról
  522. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Evangelical (Evanjelícká cirkev) > Turčianske Teplice > Ivančiná > Baptisms, marriages, deaths (Krsty, manželstvá, úmrtia) 1715-1834 > image 384 of 504; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia
  523. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, E > Engel, Ilona > image 593 of 932; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  524. ↑ Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895, Zsujta, Abauj-Torna, Hungary, Hungary National Archives, Budapest (Országos Levéltár, Budapest); FHL microfilm 624,215
  525. ↑ Korponay János: Abaujvármegye monographiája (1866-1870), 727. oldal
  526. ↑ Mikár Zsigmond (szerk.): Honvéd-névkönyv. Az 1848/49-diki honvédseregnek 1890-ben még életben volt tagjairól (Budapest,1891)
  527. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 32. szám, 1905. július 20, 251. oldal
  528. ↑ Hungary Civil Registration, 1895-1980, Abaúj-Torna > Gönc > Deaths (Halottak) 1906-1908 > image 76 of 93; Archiv der Stadt Budapest (Archive of the City), Hungary
  529. ↑ a b Budapesti Közlöny, 1. évfolyam, 50. szám, 1867-05-10
  530. ↑ a b Nemzeti Kalendáriom 1868 (54. évfolyam)
  531. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, B > Bosnyák, Lajos > image 527 of 943; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  532. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, H > Hegyessy, Márton > image 424 of 956; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  533. ↑ Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895,Citing Kápolna, Heves, Hungary, National Archives (Tolna Megyei Levéltár), Budapest; FHL microfilm 623,685
  534. ↑ kinevezésekor egri lakos, Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, VIII. évfolyam, 21. szám, 1908. május 14, 206. oldal
  535. ↑ Magyar Jövő, 8. évfolyam, 201. szám, 1926-09-05
  536. ↑ a b Budapesti Közlöny, 77. évfolyam, 294. szám, 1943-12-31
  537. ↑ Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895, citing Hernádkércs, Abauj-Torna, Hungary, National Archives (Tolna Megyei Levéltár), Budapest; FHL microfilm 623,380
  538. ↑ Magyar Jövő, 4. évfolyam, 201. szám, 1922-09-05
  539. ↑ Magyarság, 4. évfolyam, 19. szám, 1923-01-25
  540. ↑ Magyarság, 13. évfolyam, 164. szám, 1932-07-23
  541. ↑ Turisták Lapja, 1934 XLVI. évfolyam, 10. szám, Jégvilág Telkibányán és ősi pince Pányokon. Dr. Cholnoky Jenő
  542. ↑ Keresztelése a kassai református anyakönyvben
  543. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, C > Csonka, Ernő > image 453 of 957; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  544. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, C > Csonka, Ernő > image 526 of 957; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  545. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, C > Csonka, Ernő > image 534 of 957; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  546. ↑ Kassai Szemle, 1893, V. évfolyam, 101. szám, 1889. december 18.
  547. ↑ 25 éves jubileumát Hernádcsányban ünnepelte, Pesti Hírlap, 28. évfolyam, 234. szám, 1906-08-26
  548. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 55. szám, 1914. december 24, 549. oldal
  549. ↑ kelt Bécs, 1915. április 17., Budapesti Közlöny, 49. évfolyam, 94. szám, 1915-04-23
  550. ↑ Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895, citing Krasznyikvajda, Abauj-Torna, Hungary, National Archives (Tolna Megyei Levéltár), Budapest; FHL microfilm 623,387
  551. ↑ Szentimrey Kálmán és Tamás: Szentimrey és Krasznik Vajdai Szentimrey nemzetség leszármazásának és nemzedék rendjének leírása (1894), Leszármazási táblák, 97. oldal és A ív
  552. ↑ a b c Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 1. szám, 1909. január 7, 6. oldal
  553. ↑ Halálozása a kassai anyakönyvben
  554. ↑ Premontrei katolikus főgimnázium, Kassa, 1886
  555. ↑ A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem almanachja, 1888-1889
  556. ↑ Orvosi Hetilap, 37. évfolyam, 7. szám, 1893-02-12
  557. ↑ Budapesti Hírlap, 14. évfolyam, 73. szám, 1894-03-14
  558. ↑ Kassai kalauz : czim-naptár 1892. évre. – Kassa, 1892, 103. oldal
  559. ↑ Budapesti Közlöny, 32. évfolyam, 240. szám, 1898-10-18
  560. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 28. szám, 1912. július 4, 175. oldal
  561. ↑ Orvosi Hetilap, 56. évfolyam, 27. szám, 1912-07-07
  562. ↑ Hungary Civil Registration, 1895-1980, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun > Budapest (XIII. Kerület) > Deaths (Halottak) 1948 (jan) > image 54 of 225; Archiv der Stadt Budapest (Archive of the City), Hungary
  563. ↑ Magyar Közigazgatás, 13. évfolyam, 38. szám, 1895-09-22
  564. ↑ Az 1900. évi népszámlálási adatokat kellett figyelembe venni
  565. ↑ A m. kir. belügyminister 1908. évi 132.100. számú rendeletével kiadott utasitás, az 1876: XIV. t.-c. II. R. I. fejezetének (Közegészségügyi szolgálat a községeknél) módositásáról szóló 1908 : XXXVIII. t.-c végrehajtása tárgyában
  566. ↑ 908. évi XXXVIII. törvénycikk a közegészségügy rendezéséről szóló 1876:XIV. tc. II. rész I. fejezetének (Közegészségügyi szolgálat a községeknél) módositásáról
  567. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 2. szám, 1909. január 14, 15. oldal
  568. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 27. szám, 1911. június 29, 244. oldal
  569. ↑ A BM 18032/1912 évi határozata, Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 21. szám, 1912. május 16, 15. oldal 135-139. oldal
  570. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 45. szám, 1913. november 6, 426. oldal
  571. ↑ Hungary Civil Registration, 1895-1980, Borsod > Miskolcz > Marriages (Házasultak) 1899-1901 > image 460 of 653; Archiv der Stadt Budapest (Archive of the City), Hungary.
  572. ↑ édesanyja gyászjelentése, elhunyt Budapesten, 97 éves korában Hungary Funeral Notices, 1840-1990, R > Richter, Béni > image 290 of 983; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  573. ↑ Orvosi Hetilap, 43. évfolyam, 18. szám,4. 1899-04-30
  574. ↑ Fővárosi Közlöny, 29. évfolyam, 19. szám, 1918-04-19
  575. ↑ Fővárosi Közlöny, 31. évfolyam, 34. szám, 1920-10-29
  576. ↑ Fővárosi Közlöny, 34. évfolyam, 52. szám, 1923-11-30
  577. ↑ Hungary Funeral Notices, 1840-1990, O > Oana, Joan > image 595 of 983; citing Bibliothek National Széchényi, Budapest (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  578. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Banská Štiavnica > Banská Štiavnica > Baptisms (Krsty) 1869-1889 > image 518 of 681; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia
  579. ↑ Hivatalos Közlöny, 13. évfolyam, 20.szám, 1905-10-01
  580. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 45. szám, 1916. november 2, 430. oldal
  581. ↑ Budapesti Közlöny, 45. évfolyam, 255. szám, 1911-11-07
  582. ↑ Budapesti Hírlap, 32. évfolyam, 297. szám, 1912-12-17
  583. ↑ lásd Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 1914/45. szám 411. oldal és 47. szám, 463. oldal, 54. szám 535. oldal; 1915/8. szám 61. oldal, 24. szám 235. oldal, 44.szám 445. oldal; 1917/43.szám 315. oldal, 47.szám 341. oldal
  584. ↑ Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára – Személyes Ügyek, 47. évfolyam, 66. szám, 1920-08-19
  585. ↑ Magyarság, 3. évfolyam, 12. szám, 1922-01-15
  586. ↑ Pesti Napló, 78. évfolyam, 297. szám, 1927-12-31
  587. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 1917 november 8, 47.szám, 315. oldal, 47.szám 340. oldal
  588. ↑ Pesti Napló, 57. évfolyam, 261. szám, 1906-09-23
  589. ↑ Pesti Napló, 59. évfolyam, 103. szám, 1908-04-28
  590. ↑ A vármegyei lapban szereplő népességszámok csak 1-2 fővel térnek el az 1900 évi népszámláláshoz képest, viszont Abaújrákos esetében 350 szerepel, a népszámlálási adatokban viszont csak 239. A nagyszalánci kör főösszegében is elírás van mert 4357 szerepel 4848 helyett, ha a saját számait összesítjük.
  591. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 1. szám, 1913. december 25, 499. oldal
  592. ↑ Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935, Roman Catholic (Rímsko-katolícká cirkev) > Košice > Košice > Baptisms (Krsty) 1880-1895 > image 658 of 669; Odbor Archivnictva (The Archives of the Republic), Slovakia
  593. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 47. szám, 1917. november 8, 340. oldal
  594. ↑ JUDr. Erik Štenpien Abaúj és Torna vármegyék szervezetének átalakítása 1848 és 1918 között, 61. oldal
  595. ↑ Budapesti Közlöny, 3. évfolyam, 20. szám, 1869-01-26
  596. ↑ Politikai Ujdonságok, 11. évfolyam, 52. szám, 1865-12-27
  597. ↑ Politikai Ujdonságok, 12. évfolyam, 4. szám, 1866-01-24
  598. ↑ Tóth-Barbalics Veronika: A magyar főrendiház a dualizmus időszakában, különös tekintettel a ház 1885. évi reformjára és annak következményeire a magyar politikai életben, 2015
  599. ↑ Politikai Ujdonságok, 18. évfolyam, 18. szám, 1872-05-01
  600. ↑ Politikai Ujdonságok, 18. évfolyam, 26. szám, 1872-06-26
  601. ↑ Miskolc, 2. évfolyam, 58. szám, 1877-07-22
  602. ↑ Politikai Ujdonságok, 24. évfolyam, 31. szám, 1878-07-31
  603. ↑ Abauj-Kassai Közlöny, X. évfolyam, 25. szám, 1881. június 23.
  604. ↑ Ellenőr, 13. évfolyam, 294. szám, 1881-06-13
  605. ↑ Nemzet, 6. évfolyam, 1718. szám, 1887-06-12
  606. ↑ Pesti Napló, 47. évfolyam, 298. szám, 1896-10-29
  607. ↑ Kis Ujság, 10. évfolyam, 359. szám, 1896-12-30
  608. ↑ Pesti Napló, 52. évfolyam, 253. szám, 1901-09-14
  609. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 10. szám, 1901. március 7, 48. oldal
  610. ↑ Abauj-Kassai Közlöny, XXX. évfolyam, 14. szám, 1901. április 7., 2. oldal
  611. ↑ Független Magyarország, 4. évfolyam, 1014. szám, 1905-01-12 és 1023. szám, 1905-01-22
  612. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 3. szám, 1905. január 14, 25-29. oldal
  613. ↑ Alkotmány, 10. évfolyam, 24. szám, 1905-01-27
  614. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 15. szám, 1906. április 21, 114-117. oldal
  615. ↑ Népszava, 34. évfolyam, 90. szám, 1906-04-15
  616. ↑ Budapesti Hírlap, 30. évfolyam, 121. szám, 1910-05-22
  617. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 11. szám, 1909. március 15.
  618. ↑ Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 22. szám, 1910. május 24, 141.oldal
  619. ↑ , kinevezése kelt 1918. február hó 13-án, Belügyi Közlöny, 8. szám, 1918-02-24
  620. ↑ Pesti Hírlap, 40. évfolyam, 73. szám, 1918-03-27
  621. ↑ 8 Órai Ujság, 4. évfolyam, 79-101. szám, 1918-04-13
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Füzéri_járás&oldid=27042725”