Fülöp Géza (kémikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fülöp Géza
Cogito ergo sum (Török Gáspár felvétele, 1982)
Cogito ergo sum (Török Gáspár felvétele, 1982)
Született1930. november 23.
Kolozsvár
Elhunyt2021. június 4. (90 évesen)[1]
Marosvásárhely
Állampolgárságaromán
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásavegyész,
kémiai szakíró,
újságíró
IskoláiBolyai Tudományegyetem (–1953)
KitüntetéseiMonoki István-díj (1996)
A Wikimédia Commons tartalmaz Fülöp Géza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fülöp Géza (Kolozsvár, 1930. november 23.Marosvásárhely, 2021. június 4.) magyar vegyész, kémiai szakíró, újságíró.

Életútja[szerkesztés]

Szülővárosa református kollégiumában érettségizett, a Bolyai Tudományegyetemen 1953-ban kémiai tanári képesítést szerzett. Középiskolai tanár Nagyváradon, egy ideig korrektor, majd az Ifjúsági Könyvkiadó kolozsvári szerkesztője, 1961-től vegyész a Metalochimica üzemben, 1965-től a Marosvásárhelyi Műtrágya Kombinát kutatóintézeti dokumentációs osztályán számítástechnikus, 1979-től a könnyűipari gép- és alkatrésztechnológia tudományos kutatóintézetének marosvásárhelyi fiókjában dolgozott.

Tájékoztató jellegű tudományos írásai a Korunk, A Hét, Igaz Szó, Könyvtári Szemle hasábjain jelentek meg. Az ifjúság számára a Győz a tudomány című sorozatban szemelvényeket tolmácsolt Emil Racoviță Túl a Déli Sarkkörön című útleírásából (1959), lefordította Edmond Nicolau Robotgépek az ember szolgálatában című munkáját (1962).

1990 késő őszén elvállalta az újjáalakuló Kemény Zsigmond Társaságban a titkári teendőeket.[2] A KZST rendszerváltás utáni tízéves történetét bemutató kötetben Fülöp Géza A Kemény Zsigmond Társaság ötödik feltámadása cím alatt foglalta össze az 1991-2001-ig tartó eseményeket.[3]

2001-ben harmadik, átdolgozott, bővített kiadásban jelent meg Fülöp Géza, marosvásárhelyi vegyész Az információ című könyve. A harmadik kiadást a kolozsvári székhelyű Erdélyi Múzeum-Egyesület jelentette meg. A könyv bemutatóját a KZST és az EME szervezésében 2001. december 14-én tartották meg Marosvásárhelyen.[4][5]

Munkái[szerkesztés]

  • Az ezerarcú műanyag (Szabó Lajossal, 1961)
  • Ember és információ (Korunk Könyvek, 1973)
  • Munkában az enzimek (Antenna, Kolozsvár, 1973)
  • Műanyagok ma és 2000-ben (Antenna, Kolozsvár, 1975)
  • Az információ nyomában (KKK, 1978)
  • Ember és információ; 2. átdolg. kiad.; Múzsák, Bp., 1984 ISBN 963-201-200-3
  • Az információ; Kriterion, Bukarest, 1990
  • Az információ. Egyetemi és főiskolai jegyzet; 2. bőv. és átdolg. kiad.; ELTE BTK, Bp., 1996
  • Az információ; 3. átd. és bőv. kiad.; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2001

Irodalom[szerkesztés]

  • Czégeni József: Fülöp Géza: Munkában az enzimek. Könyvtári Szemle, 1973/3.
  • Czégeni József: Fülöp Géza: Ember és információ. Művelődés, 1974/3.
  • Végh Ferenc: Információ, tájkutatás, társadalom. Könyvtáros, Bp. 1974/7.
  • A tudatformálás szolgálatában. Erdélyi Lajos beszélgetése Fülöp Gézával. Új Élet, 1977/2.
  • Sebestyén Mihály: Derűlátóan az információról. A Hét, 1979/4.

Díjak, elismerések[szerkesztés]

  • Monoki István-díj (EMKE, 1996)[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gyászjelentés
  2. N. M. K. : Beszélgetés Oláh Tiborral, Kemény Zsigmond Társaság elnökével. Népújság, (Marosvásárhely), 2001. január 9.
  3. B. Dósa Barna: Kemény Zsigmond Társaság. Népújság (Marosvásárhely), 2001. február 1.
  4. Könyv az információról. Népújság, (Marosvásárhely), 2001. december 12.
  5. (máthé): Könyv az információról. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2002. január 3.
  6. Szabadság, (Kolozsvár), 1996. november 25.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]