Földi Tivadar
| Földi Tivadar | |
| Született | 1932 nem ismert |
| Elhunyt | 2006 Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | villamosmérnök, fizikus, feltaláló, űrkutató, egyetemi oktató |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Földi Tivadar (1932 – 2006) villamosmérnök, fizikus, feltaláló, űrkutató, a Budapesti Műszaki Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója volt. Mintegy 40 találmánya ismert, melyek közül több világszabadalom is volt.
Munkássága[szerkesztés]
A Műegyetem elvégzése után hosszú ideig Simonyi Károly mellett volt tanársegéd a BME-n. A 80-as évek közepén ment át az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, ahol az Általános Technika Tanszéken dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Kutató munkájának a középpontjában a villamosságtan, a fizika és az anyagtudományok álltak. Ismertebb találmányai a nagy erősségű reflektor, az elektrosztatikus elven működő porgyűjtő, valamint a Hunveyor űrszonda modell. Ez utóbbi a planetáris felszínek kutatásánál is fölhasználást nyert.
A Hunveyorra is tervezett porgyűjtőt Földi Tivadar 1999-től a holdi légkör modellezésénél is fölhasználta. 2001-ben írt több közleményében (társszerzőkkel) mutatott be egy olyan modellt, amely értelmezi a holdi lebegő porfelhő kialakulását elektrosztatikus elven. Ezt a modellt használta föl azután a holdi víz jelenlétének előrejelzésére. Mivel a földi mágneses tér uszálya minden telihold idején végig söpör a Holdon, az ionizált formában benne jelen lévő hidroxil molekulák egy kicsiny mértékű, de havonta ismétlődő utánpótlást adnak a holdi vízkészlethez. Ez a molekuláris mennyiség évmilliók alatt egy egyensúlyi eloszlást hozott létre a Holdon. A talaj porszemcséihez kapcsolódó vízmolekulák időlegesen elszakadva a felszín közeli szemcséktől, a nap sugárnyomásának hatására a pólusvidékig vándorolnak az évmilliók során és ott fölhalmozódhattak. A holdi por és a holdi víz jelenségkörének elektrosztatikus összekapcsolásával Földi Tivadar fontos irányt jelölt ki a kutatásban. Ma ezt az irányvonalat követi például a NASA egyik programja is, melynek fő műszeregyüttese a LADEE űrszonda lesz.
Irodalom[szerkesztés]
- Földi T., Bérczi Sz. (2001): The source of water molecules in the vicinity of the Moon. In Lunar and Planetary Science XXXII, Abstract #1148, Lunar and Planetary Institute, Houston (CD-ROM).
- Földi T., Bérczi Sz. (2002): Electrostatic Modelling of the Lunar Soil - How Electrostatic Processes in the Lunar Dust May Generate the Ion-Cloud Levitating above the Surface on the Moon - Experiments in a Model Instrument. ’’Acta Mineralogica et Petrographica, Szeged’’, XLIII. 55-58. (HU ISSN 0365-8006)
- Pendleton, Y.J., S.P. Worden, M. Bicay, and J.L. Heldmann (2007): Dust Analysis at the Moon. NASA Advisory Council Workshop on Science Associated With the Lunar Exploration Architecture. Tempe, Arizona, USA
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- A holdi por kigyűjtése a holdbázison
- Hunveyorra tervezett kísérletek
- Marsi baktériumok begyűjtése a marsi porral együtt a FOELDIX-1 eszköz segítségével – űrszonda műszer tervezet
- Elektrosztatikus kavitációs mechanizmus a meteoritok és föltételezhetően a Columbia csempék kopására a kozmikus térben
- Ionkavitáció
- Lebegő ionfelhő a holdi felszín fölött