Fényes Ösvény (forradalmi mozgalom)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ezt a szócikket össze kellene dolgozni a Fényes Ösvény szócikkel. Az összedolgozás után az egyik lapot törölni kell, vagy – ha érdemes – átirányítássá alakítani. A megbeszélésbe a vitalapon kapcsolódhatsz be.
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

A Perui Kommunista Párt (Spanyolul: Partido Comunista del Perú), elterjedtebb nevén a Fényes Ösvény (Sendero Luminoso), egy maoista nézeteket valló gerilla szervezet Peruban. A Fényes Ösvény 1980-ban kezdett fegyveres akciókat, ugyanezt az évszámot tartják a Perui belső viszályok kezdetének (a maoisták a Népek háborújának nevezik), amely során a fegyveres konfliktust értjük a perui kormány és a Perui Kommunista Párt fegyveres szárnya (Fényes Ösvény) között. Később csatlakozott 1982-től a Tupac Amaru Forradalmi Mozgalom is. A Fényes Ösvény kezdeti célja az volt, hogy átalakítsák az általuk vélt burzsoá demokráciát Mao Ce-tung elvein alapuló "Új demokráciává". Úgy hitték, hogy a proletárdiktatúra létrehozása, kulturális forradalmat gerjeszt, ami szikrázó világforradalomhoz, végül tiszta kommunizmushoz vezet. A képviselői szerint a már létező szocialista országok revizionisták, és ők az úttörői a világ kommunista mozgalmának. A Fényes Ösvény ideológiája és taktikája meghatározó volt más maoista felkelő csoportok körében, nevezetesen a Nepáli Kommunista Pártban és más forradalmi internacionalista mozgalmakhoz köthető szervezetekben.[1]

Széles körben elítélve brutalitásáért,[2][3] beleértve erőszak alkalmazása a helyi parasztok, földművesek, szakszervezeti vezetők, választott tisztségviselők és a civil lakosság ellen,[4] a Fényes Ösvényt terrorszervezetté nyilvánította a perui kormány, az USA és Kanada.[5][6] Az Európai Unióban 2002 májusa óta szerepel a terrorszervezetek listáján,[7][8] amely körülbelül félévente frissül.[9]

A vezetője, Abimael Guzmán 1992-es elfogása óta a Fényes Ösvény meghanyatlott, azonban a 2000-es években is mutatott még aktivitást.[10] A kolumbiai fegyveres csoportokhoz hasonlóan, a Fényes Ösvény egyes részei igen hatékony kokain csempészetként működtek, látszólag paternalista kapcsolatot létesítve a helyiekkel, falusiakkal.[11]

Név eredete[szerkesztés]

A név, Fényes Ösvény, megkülönbözteti a csoportot a többi perui kommunista szervezettől, melyek mind Peru Kommunista Pártjaként hivatkoznak magukra. Az elnevezés José Carlos Mariátegui, az eredeti Perui Kommunista Párt (PKP) megalapítójának 1920-as kijelentésére vezethető vissza. "El Marxismo-Leninismo abrirá el sendero luminoso hacia la revolución" (miszerint „a marxizmus–leninizmus fényes ösvényt nyit a forradalomhoz”).[2]

Ez a kijelentés szerepelt a Fényes Ösvény egyik csoportja által kiadott újság címlapján is. Perui kommunista csoportok gyakran megkülönböztethetők az általuk készített publikációk alapján.[forrás?] A csoport követőit “szenderisták”-nak hívják. Az összes dokumentum, folyóiratok és más anyagok, melyek a szervezettől származnak, jelölve vannak a Perui Kommunista Párt (PKP) által. Akadémikusok gyakran PKP-SL -ként hivatkoznak rájuk.

Története[szerkesztés]

A Fényes Ösvényt az 1960-as évek végén alapította Abimael Guzmán, egykori filozófia professzor (követői által álnéven szólítva Presidente Gonzalo). A tanításai megteremtették a fegyveres maoista szervezet alapját. A Perui Kommunista Szerveződésből – Bandera Roja (Piros Zászló)-, vált ki, amelynek vezetőségében Guzmán is jelen volt, amely 1964-ben alakult egy szétválást követően az eredeti Perui Kommunista Pártból. A PKP pedig a Perui Szocialista Pártból származtatható, amelyet José Carlos Mariátegui alapított 1928-ban.[12]

A Fényes Ösvény először a Huamanga tartománybeli San Cristóbal Egyetemen alakult meg, amely Ayacucho megye északi területén található. Az egyetem fél évszázad után nyitott újra, és az újonnan induló osztályokból, sok tanuló vette át a Fényes Ösvény radikális ideológiáját.[forrás?] 1973, illetve 1975 között, a Fényes Ösvény tagjai átvették az irányítást a diáktanácsok felett a Huancayo-i és La Cantuta-i egyetemeken, és komoly befolyást szereztek a Lima-i Nemzeti Mérnöki Egyetemen, és a San Marcos Nemzeti Egyetemen. Később sok hallgatói választást buktak el az egyetemeken, beleértve Guzmán egyetemén is. Majd befejezték az egyetemeken való toborzást, és újraszerveződtek.

1980. március 17-től a Fényes Ösvény titkos összejöveteleket tartott Ayacuchóban, melyeket a Központi Bizottság második plenárisaként neveztek.[13] Mely létrehozta a "Forradalmi Igazgatóságot", ez politikai és katonai jellegű volt, és parancsba adta a fegyveres erőinek, hogy menjenek és biztosítsák a tartományok stratégiai pontjait, hogy elkezdhessék a "fegyveres harcot", a Kínában Deng Xiaoping által indított revizionizmusnak, és az 1978-tól tartó gazdasági siker ellenére. Szintén megtartották az "Első Katonai Iskolát" melynek során katonai taktikákat, fegyverhasználatot tanítottak a tagok számára, mindenféle gazdasági, morális, vagy tudományos megfontolás nélkül. Továbbá részt vettek egy maoista gyakorlatban "Kritika és Önkritika", mely segít megtisztulni a rossz szokásoktól, és elkerülni a hibákat, azonban a válogatás nélküli gyilkosságok voltak az első hibáik, mely a lakosság félelmét eredményezte, a támogatásuk helyett (Lucanamarca mészárlás). Az Első Katonai Iskola ideje alatt, a Központi Bizottság tagjait kemény kritikák, vádak érték. Guzmán a Fényes Ösvény egyértelmű vezetőjeként emelkedett ki az Első Katonai Iskolából.[14]

Gerilla háború[szerkesztés]

Amikor Peru katonai kormánya engedélyezte a választásokat először egy jó pár év után 1980-ban, a Fényes Ösvény egyike volt a kevés bal oldali politikai pártoknak, amelyek elutasították a részvételt. Helyette megkezdték a gerilla háborút Ayacucho megye felvidékén. 1980. május 17-én az elnöki választások előestéjén, elégették a szavazóurnákat Chuschi városában. Ez volt az első háborús cselekmény a Fényes Ösvény részéről. A tetteseket gyorsan elkapták, és további urnákat szállítottak Chuschi-ba. A választások komolyabb fennakadások nélkül folytatódtak, és elenyésző médiavisszhangot váltott ki.[15]

1980-as évek során a Fényes Ösvény növekedett, ellenőrzött terület nagysága, és a harcosok számának szempontjából is, főleg az Andean felvidéken. Támogatást kapott helyi parasztoktól, földművesektől, a központi kormány által okozott politikai űr betöltése, és a "népi igazságszolgáltatás" nyújtása miatt. Ez ahhoz vezetett, hogy több perui falu parasztsága szimpátiát mutatott a Fényes Ösvény felé, főleg az elszegényedett és elhanyagolt megyékben, mint amilyen Ayacucho, Apurímac, és Huancavelica. Bizonyos kicsi és elhanyagolt városok civil lakossága, melyek részt vettek a népi igazságszolgáltatás eljárásaiban, főleg, amikor áldozataivá váltak, széles körben ellenezték.[12]

A Fényes Ösvény hitelességét segítette a kormány kezdetben gyenge válaszreakciója a felkelésre. Több mint egy évig a kormány nem hirdetett szükségállapotot a térségben, ahol a Fényes Ösvény működött. A belügyminiszter, José María de la Jara, úgy gondolta, hogy a csoport könnyedén legyőzhető rendőri akciók során.[12] Továbbá, az elnök, Fernando Belaúnde Terry, aki 1980-ban került újra hatalomra, vonakodott felhatalmazni a fegyveres erőket, mivel az első kormányzásának katonai puccs vetett végett. Ennek az eredménye az lett, hogy azok a parasztok, akik a Fényes Ösvény területén éltek, azt gondolták, hogy az állam tehetetlen, vagy nem foglalkozik a problémáikkal.[forrás?]

1981. december 29-én a kormány "sürgősségi zónákat" hozott létre a három andoki megyében (Ayacucho, Huancavelica és Apurímac), és felhatalmazta a katonaságot arra, hogy bármilyen gyanús személyt önkényesen őrizetbe vegyen. A katonaság visszaélt ezzel az erővel, ártatlan embereket tartóztattak le, és vetettek alá kínzásoknak, nemi erőszaknak kihallgatás közben.[16][17] Rendőrség, katonai erők, és a Népi Gerilla Hadsereg tagjai (Ejército Guerrillero Popular, vagy EGP) számos mészárlást végeztek a konfliktus során.[forrás?] Katonák fekete sí-maszkokat viseltek, hogy elrejtsék személyiségüket, és védjék magukat, és a családjukat. A maszkok megfélemlítők voltak, habár, a katonák személyiségét is elrejtette, az általuk elkövetett bűncselekmények során.[forrás?]

Egyes területeken, a fegyveresen képzett parasztok lázadó ellenes csoportokba szerveződtek, melyeket "rondáknak" neveztek. Általában gyengén felszereltek voltak, annak ellenére, hogy az állam biztosította a fegyvereket számukra. A rondák megtámadták a Fényes Ösvény gerillákat. Az első ilyen támadás 1983 januárjában volt, Huata közelében, amikor a rondák megöltek 13 szenderistát februárban Sacsamarcában. 1983 márciusában a rondák brutálisan meggyilkolták Olegario Curitomay-t, Lucanamarca egyik parancsnokát. A város főterére vitték, megkövezték, leszúrták, felgyújtották, és lelőtték.[12]

Áprilisi válaszukban a Fényes Ösvény Huanca Sancos tartományban, Yanaccollpa, Ataccara, Llacchua, Muylacruz és Lucanamarca városaiban 69 embert öltek meg, ezt nevezték a Lucanamarca-i mészárlásnak. Ez volt az első alkalom, hogy a Fényes Ösvény parasztokat mészárolt le. Hasonló események követték, mint például Hauyllóban, Tambo Kerületben. A gerillák megöltek 47 parasztot, beleértve 14 gyermeket 4 és 15 év között.[16] További mészárlások történtek a Fényes Ösvény által Marcas-ban 1985. augusztus 29-én.[12][12]

Területek, ahol a Fényes Ösvény tevékenykedett Peruban

A Fényes Ösvény támadásai nem vidékre korlátozódtak. Támadások történtek az infrastruktúrával szemben Limában, civil áldozatokat követelve. 1983-ban több elektromos adótornyot is szabotáltak, ezzel városszerte áramkimaradásokat okozva, és felgyújtották és megsemmisítették a Bayer ipartelepet. Ugyanebben az évben, felrobbantottak egy bombát a Popular Action kormánypárt irodáiban. Fokozva cselekményeit Limában, 1985 júniusában felrobbantottak elektromos adótornyokat, áramkimaradást okozva, és autóbombákat robbantottak a kormányzati palota és az igazságügyi palota közelében. Őket gyanúsítják egy bevásárlóközpontban való robbantással is.[18] Akkor, amikor Fernando Belaúnde Terry elnök az argentin elnököt,Raúl Alfonsín-t fogadta. Az egyik utolsó limai támadásukban, 1992. július 16-án, a csoport egy erőteljes bombát robbantott fel a Tarata Úton, Miraflores Kerületben, tele civillel, felnőttekkel, gyerekekkel,[19] megölve 25 embert, és megsebesítve további 155 civilt.[12]

Ez alatt az időszak alatt, a Fényes Ösvény meghatározott személyeket gyilkolt meg, nevezetesen vezetőit más bal oldali csoportoknak, helyi politikai pártoknak, szakszervezeteknek, paraszti szervezeteknek, akik közül néhányan anti-Fényes Ösvény marxisták voltak.[4] 1985. április 24-én, az elnöki választások közepén, megpróbálták meggyilkolni Domingo García Radát, a Perui Nemzeti Választási Tanács elnökét, számos sebet ejtve rajta, és halálosan megsebesítve a vezetőjét. 1988-ban Constantin Gregory-t ölték meg, amerikai állampolgárt, aki a Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségénél dolgozott. Ugyanebben az évben két segélyszervezetnél dolgozó francia állampolgárt gyilkoltak meg december 4-én.[20] 1991 augusztusában egy olasz és két lengyel papot öltek meg Ancash megyében.[12] A következő februárban, egy jól ismert közösségi szervezőt, María Elena Moyanót gyilkolták meg, Villa El Salvadorban, Lima hatalmas nyomornegyedében.[21]

1991-re, a Fényes Ösvény ellenőrizte Peru középső és déli vidékének nagy részét, és komoly jelenléte volt Lima külvárosaiban. Ahogy a szervezet ereje nőtt, Guzmán körül személyi kultusz alakult ki. A Fényes Ösvény eredeti ideológiája megszűnt "Marxizmus-Leninizmus-Maoizmus" lenni, helyette "Marxizmus-Leninizmus-Maoizmus-Gonzalo gondolatai"-ként hivatkoztak rá.[22] A Fényes Ösvény harcolt Peru másik jelentősebb gerilla csoportjával is, a Túpac Amaru Forradalmi Mozgalommal (MRTA),[23] csakúgy mint, a parasztok önvédelmi csoportjaival is (campesinók), melyeket a Perui fegyveres erők szerveztek meg.

Habár a Fényes Ösvény atrocitásait érintő jelentések megbízhatósága továbbra is vita tárgya egyesek számára Peruban, a szervezet erőszak alkalmazása jól van dokumentálva. Lisa North, Peru szakértő a York Egyetemről megjegyezte azt, hogy "a gyilkosságok, amiket véghez vittek, abszolút könyörtelenek voltak. Annyira szélsőséges, abszolút, teljesen doktrinér és abszolút, teljesen könyörtelen törekvés a céljai elérése érdekében"[24] Továbbá, a Fényes Ösvény brutálisan kivégezte az áldozatait, és elvetette az emberi jogok gondolatát. Egy Fényes Ösvény dokumentum állítása szerint:

Támogatás szintje[szerkesztés]

Miközben a Fényes Ösvény viszonylag gyorsan ellenőrzése alá vont nagyobb területeket Peruban, hamar komoly problémákkal találta szembe magát. A Fényes Ösvény maoizmusa sosem élvezte igazán a Perui lakosság nagyobb részének a támogatását; közvélemény-kutatások szerint, a lakosság 15%-a tartotta a felkelést indokoltnak 1988 júniusában, 1991-ben csak 17%-a tartotta indokoltnak.[25] 1991 júniusában, "az összes szavazatot tekintve 83% – 7% arányban helytelennek tartották a Fényes Ösvény tevékenységét, 10% pedig nem válaszolt. A szegények között, habár, csak 58%-a tartotta helytelennek, 11%-a volt kedvező véleménnyel a Fényes Ösvényről, 31% nem válaszolt a kérdésre."[25] Egy 1991. szeptemberi kutatás kimutatta, hogy a Limában szavazatot leadók 21%-a szerint, a Fényes Ösvény nem öl és kínoz ártatlan embereket. Ugyanez a kutatás kimutatta azt is, hogy 13%-a úgy gondolta, a társadalom igazságosabb lenne, ha a Fényes Ösvény nyerné a háborút, és 22%-a szerint ugyanolyan körülmények lennének a Fényes Ösvény hatalma alatt is, mint a kormány vezetése alatt.[25]

Sok paraszt nem értett egyet a Fényes Ösvény törvényeivel számos okból, például az Ösvény tiszteletlensége miatt, a bennszülött kultúra és intézmények iránt,[26] és az igazságszolgáltatásának brutalitása miatt, melyek között megtalálhatók "torokvágások, fojtogatások, kövezések, és égetések."[27][28] Miközben a szarvasmarha tolvajok megbüntetése, legyilkolása, amúgy is népszerű volt Peru egyes területein, a Fényes Ösvény kisebb szabálysértésekért is gyilkolt már parasztokat és népvezetőket.[29] A parasztokat továbbá sértette az a intézkedés is, amely tiltotta a Fényes Ösvény áldozatainak temetését.[30]

A Fényes Ösvény népszerűsége tovább romlott, amikor bezáratták a kis, és vidéki piacokat, hogy véget vessenek a kisüzemi kapitalizmusnak, és hogy éheztessék Limát.[31][32] Maoista szervezetként, szemben állt a kapitalizmus minden formájával. Követte Maónak a kijelentését, mely szerint a gerilla háborút vidékről kell indítani, majd fokozatosan meg kell fojtani a városokat. (Desarrollar la lucha armada del campo a la ciudad, San Marcos-i 1985-ös PKP beszéd). Azonban, mivel a parasztok megélhetősége erősen függött a piacokon való kereskedelemtől, elutasították a bezárásokat. A Fényes Ösvény Peru számos részén indított igen népszerűtlen tiltó kampányokat, mint például párttagság tilalma,[33] vagy alkohol fogyasztásának megtiltása.[34]

Kormány reakciója, túlkapásai[szerkesztés]

1991-ben Alberto Fujimori elnök bevezettet egy törvényt,[35] amely hivatalos jogi státusszal ruházta fel a rondákat, és attól kezdve a nevük Comités de auto defensa ("Önvédelmi Bizottságok"). Hivatalosan is felfegyverezték őket, általában 12-es méretű shotgunokkal, és a Perui Hadsereg szakmai támogatásával. A kormány szerint, közel 7226 comités de auto defensa volt 2005-ben;[36] ebből majdnem 4000[forrás?] Peru középső régiójában, a Fényes Ösvény központi helyén volt.

A Perui kormány más módszerekkel is lecsapott a Fényes Ösvényre. A katonaságot kivezényelték a Fényes Ösvény által ellenőrzött területekre, főleg Ayacuchóba, hogy harcoljanak a felkelőkkel. Ayacuchót veszélyzónává nyilvánították, alkotmányos jogokat felfüggesztették a területen.[forrás?]

A kezdeti kormányzati erőfeszítések a Fényes Ösvény ellen nem bizonyultak hatékonynak vagy túlságosan biztatónak. A katonai erők számos helyen megsértették az emberi jogokat, melyek miatt egyesek a kisebbik rosszként tekintettek a Fényes Ösvényre. Túlkapásaik mellett sok ártatlan civilt öltek meg. A kormányerők falukat romboltak le, és öltek meg campesinókat (parasztokat), akikről azt hitték, hogy a Fényes Ösvényt támogatják. Végül csökkentették a tempót, amellyel a fegyveres erők folyamatos atrocitásokat okoztak, például mészárlásokat. Továbbá az állam széleskörűen elkezdte használni a hírszerző ügynökségeket a Fényes Ösvény elleni harcban. Habár, az atrocitásokat a Nemzeti Hírszerző Ügynökség, és a Hadsereg Hírszerző Szolgálata követte el, nevezetesen a La Cantuta-i mészárlást, és a Barrios Altos-i mészárlásokat a Grupo Colina követte el (valószínűleg Fujimorihoz köthető anti-kommunista szervezet).[37][37]

A Fujimori kormány összeomlása után, az ideiglenes elnök Valentín Paniagua létrehozott egy Igazsági és Egyeztető Bizottságot, amely célja az volt, hogy kivizsgálja a konfliktusokat. A Bizottság a 2003-as Végső Jelentése alapján, kimutatta, hogy 69,280 ember halt meg, vagy tűnt el 1980 és 2000 között a fegyveres konfliktus eredményeként.[12] A Fényes Ösvény a felelős a Bizottság felé bejelentett gyilkosságok és eltűnések 54%-áért.[12] A statisztikai analízise a rendelkezésre álló információknak, arra a megállapításra vezette az Igazsági és Egyeztető Bizottságot, hogy a Fényes Ösvény felelős a gyilkosságok és eltűnések 46%-áért, összesen 31,331 emberért.[12] A Human Rights Watch összegzése alapján, "Fényes Ösvény az áldozatok felét megölte, és durván egyharmada halt meg a kormányerők által... A Bizottság a többi mészárlást más kisebb gerilla csoportnak és helyi katonáknak tulajdonította. A többi nem bizonyítható." Az MRTA a halálok 1,5%-áért felelős. (Tupac Amaru Forradalmi Mozgalom)

Guzmán elfogása és az összeomlás[szerkesztés]

1992. szeptember 12-én a perui rendőrség elfogta Guzmánt és számos Fényes Ösvény vezetőt egy táncstúdió feletti apartmanban, Lima Surquillo kerületében. A hatóságok folyamatosan figyelték az apartmant, mivel számos Fényes Ösvény gyanúsított járt arra. A hulladék vizsgálata közben sok bőrkrémet találtak, amely pikkelysömörre nyújtott segítséget, amiről felismerték Guzmán köztudott betegségét. Guzmán elfogása után rövidesen a megmaradó vezetők is elbuktak.[39]

A vezetőjük, Abimael Guzmán elvesztése tátongó lyukat hagyott a Fényes Ösvény vezetőségében. "Nincs második ember, csak Presidente Gonzalo és a párt," egy Fényes Ösvény politikai tag mondta ezt a Guzmán születésnapjára rendezett eseményen 1990 decemberében a Lurigancho börtönben. "Presidente Gonzalo nélkül semmink nem lenne."[40]

Ugyanekkor a Fényes Ösvény kínos katonai vereségeket szenvedett el a vidéki campesinók önvédelmi erőitől – állítólagos társadalmi bázisától. Amikor Guzmán béketárgyalásokat sürgetett, a szervezet egysége felbomlott kis csoportokká, akik közül egyesek támogatták, mások nem.[41] A Fényes Ösvény vezetése átkerült Guzmántól, Óscar Ramírez kezébe, akit 1999-ben elfogtak a perui hatóságok. Ramirez elfogása után a csoport még jobban szétesett, a gerillaműveletek szinte megszűntek. A béke visszatért a területekre, ahol a Fényes Ösvény aktív volt.[42]

21. század, feltámadás, és bukás[szerkesztés]

Habár a szervezet tagjainak száma csökkent 2003 óta,[42] a Fényes Ösvény katonai szárnya, ún. Proseguir-ok továbbra is aktívak maradtak.[43]

2002. március 21-én egy autóbomba robbant az amerikai nagykövetség előtt Limában, George W. Bush elnök érkezése előtt. Kilenc ember halt meg, harminc megsérült, a Fényes Ösvényt tették felelőssé a támadásért.[44]

2003. június 9-én Fényes Ösvény csoport támadott meg egy tábort Ayacuchóban, és elfogták az argentin cég, Techint 68 alkalmazottját, továbbá 3 rendőrt. A Camisea gázvezeték projekten dolgoztak, mely természetes gázt szállítana Cuzco-ból Limába.[45] Perui Belügyminisztérium forrásai szerint, a felkelők jókora váltságdíjat kértek a túszok elengedéséért cserébe. Két nappal később, egy gyors katonai válasz után, a felkelők elhagyták a foglyokat, kormányforrások szerint nem fizettek váltságdíjat.[46] Habár voltak pletykák, amelyek szerint 200,000 dollárt fizettek a felkelőknek.[47]

A kormányerők elkapták a Fényes Ösvény három vezető tagját. 2000 áprilisában José Arcela Chiroque-t, fedőnevén "Ormeño" kapták el, utána a következő parancsnokot, Florentino Cerrón Cardozo-t, fedőnevén "Marcelo" fogták el 2003 júliusában. Ugyanebben az évben novemberben Jaime Zuñiga-t, fedőnevén "Cirilo" vagy "Dalton" tartóztatták le, egy összecsapás után, amely négy gerilla halálával, és egy tiszt megsebesülésével járt.[48] Azt mondták részt vett a Techint gázvezetéknél túszul ejtett munkások tervének kidolgozásában. Továbbá őt gyanúsítják egy katonai helikopter ellen elkövetett csapda vezetésével is, amelyben öt katona életét vesztette.

2003-ban a Perui Nemzeti Hatóságok felszámoltak számos Fényes Ösvény kiképzőtábort és elfogtak több tagot és vezetőt is.[49] Továbbá 100 bennszülöttet is felszabadítottak a rabszolgaságból.[50] 2003. október végére 96 terrorista cselekmény volt Peruban, 15%-os csökkenést mutatva a 2002-es 134 elrablás és fegyveres támadást számláló tendenciánál.[49] Szintén az évben, nyolc vagy kilenc embert ölt meg a Fényes Ösvény, hat szenderistát megöltek, és 209-et pedig elfogtak.

2004 januárjában, egy illető, ún. Comrade Artemio, aki magát a Fényes Ösvény egyik vezetőjeként nevezi, azt mondta egy média interjúban, hogy a csoport folytatni fogja az erőszakos műveleteket, hacsak a perui kormány nem ad amnesztiát a többi Fényes Ösvény vezetőnek 60 napon belül.[51] Peru belügyminisztere, Fernando Rospigliosi, azt mondta, hogy a kormány "drasztikusan és gyorsan" fog válaszolni az erőszakos cselekményekre. Ugyanezen év szeptemberében, öt városban, egy átfogó rendőrségi akciónak köszönhetően, a hatóságok 17 lehetséges tagot fogott el. A belügyminiszter szerint, nyolc tanár és iskola vezető volt a letartóztatottak között.[52]

A letartóztatások ellenére, a Fényes Ösvény jelen van Peruban.

2005. december 22-én a Fényes Ösvény csapdába csalt egy járőrcsoportot Huánuco megyében, nyolcat megölve.[53] Később még két járőrt sebesítettek meg. Válaszul Alejandro Toledo elnök rendkívüli állapotot hirdetett Huánucóban, és felhatalmazta a hatóságokat, hogy vizsgálják át a házakat, és gyanúsítottakat tartóztassanak le, engedély nélkül. 2006. február 19-én a perui hatóságok megölték Héctor Aponte-t, akit a csapda parancsnokának hittek.[54] 2006 decemberében perui katonákat küldtek, hogy szembeszálljanak a megújuló gerilla jelenléttel, és magas szintű kormány forrásokra hivatkozva, a Fényes Ösvény ereje elérte a közel 300 főt.[55] 2007 novemberében, rendőrség szerint megölték Artemio parancsnokhelyettesét, egy gerillát, akit JL-nek ismernek.[56]

2008 szeptemberében kormányerők bejelentették, hogy öt felkelőt megöltek a Vizcatan régióban. Ezt a kijelentést vitatta az APRODEH, egy perui emberi jogi csoport, akik szerint, akiket megöltek nem felkelők voltak, hanem helyi földművesek.[57] Ugyanebben a hónapban Artemio interjút adott, az elsőt 2006 óta. Ebben kijelentette, hogy a Fényes Ösvény továbbra is harcolni fog, a fokozódó katonai nyomás ellenére is.[58] 2008 októberében a gerillák megtámadtak egy katonai konvojt robbanószerekkel és lőfegyverekkel, demonstrálva azt, hogy még mindig képesek csapást mérni a katonai célpontokra. A támadás 12 katona halálával, és kettőtől hétig terjedő civil veszteséggel.[59][60] Pont egy nappal a vizcatani régióban történt összecsapás után, ahol öt felkelő és egy katona vesztette életét.[61]

2008 novemberében a felkelők kézigránátokat és automata fegyvereket használtak egy akció során, ami 4 rendőr életébe került.[62] 2009 áprilisában a Fényes Ösvény csapdába csalt, és ölt meg 13 kormánykatonát Ayacuchóban.[63] Gránátokat és dinamitokat használtak az akció során.[63] A halottak között volt 11 katona, és egy kapitány, továbbá két katona megsérült, egyet pedig eltűntnek nyilvánítottak.

Kommunikációs problémák megnehezítették a hírek továbbítását.[63] A védelmi miniszter, Antero Flores Aráoz szerint, több katona is "lezuhant egy szikláról".[63] A miniszterelnöke, Yehude Simon szerint, ezek a támadások "kétségbeesett válaszok a Fényes Ösvény részéről, a katonai erők sikerének vonatkozásában", és kifejtette, hogy a terület lassan megszabadul a "megmaradt terroristáktól".[63] Ennek következményeként, egy szenderista vezető úgy nevezte, hogy a "a legerősebb (kormányellenes) robbantásnak egy ideje".[64] 2009 novemberében Rafael Rey védelmi miniszter, bejelentette, hogy Fényes Ösvény fegyveresek megtámadtak egy katonai tábort Ayacucho déli megyéjében. Egy katona meghalt, és három másik megsebesült az akció során.[65]

2010. április 28-án Fényes Ösvény felkelők rajtaütöttek, és megöltek egy rendőrt és két civilt, akik épp koka ültetvényeket pusztítottak el Aucayacuban, Haunuco középső részében, Peruban. Az áldozatokat egy mesterlövész lőtte le a sűrű erdőből, amint több mint 200 munkás koka ültetvényeket pusztított el.[66] A támadás óta, a Fényes Ösvény Peru Felső Huallaga Völgyben lévő része, Florindo Eleuterio Flores Hala, avagy Comrade Artemio vezetésével, a túlélésért küzd, és elvesztette a 9 legfőbb vezetőjét a Perui Országos Rendőrség által szervezett műveletek során. Kettő a nyolc vezető közül, az akciók során haltak meg. A 9 elkapott/megölt Fényes Ösvény vezetők (Felső Huallaga Völgyiek) között van Mono (Aug. 2009), Rubén (Máj. 2010), Izula (Okt. 2010), Sergio (Dec. 2010), Yoli/Miguel/Jorge (Jún. 2011), Gato Larry (Jún. 2011), Oscar Tigre (Aug. 2011), Vicente Roger (Aug. 2011) és Dante/Delta (Jan. 2012).

A Felső Huallaga Völgyi Fényes Ösvény vezetőség elvesztése, és az ehhez párosult Perui Országos Rendőrség által kivégzett támogatóinak elvesztése 2010 novemberében, arra kényszerítette Artemio parancsnokot, hogy 2011 decemberében, a nemzetközi újságírók körében, kijelentette, hogy a gerilla háborút a Perui Kormány ellen elvesztették, és az egyetlen remény számára az, hogy egy amnesztia megállapodást köt a perui kormánnyal.[75]

2012. február 12-én Artemio parancsnokot megtalálták egy távoli dzsungel területen peruban, súlyos sérülésekkel, egy fegyveres konfrontáció után. Ollanta Humala elnök azt mondta, hogy Artemio elfogása jelenti a Fényes Ösvény végét az Alto Huallaga völgyben – a kokaintermesztés központjában. Humala elnök kijelentette, hogy felveszi a harcot a Fényes Ösvény megmaradt felkelőivel az Ene-Apurimac völgyben.[76] Március 3-án Walter Diazt, aki Artemio helyére lépett volna,[77] elfogták,[78] tovább biztosítva ezzel a szétesését a Alto Huallaga völgyi csoportnak.[77] 2012. április 3-án elkapták Jaime Arenas Caviedes-t, az idősebb vezetőjét az Alto Huallaga völgyi csoport maradványinak,[79] aki ugyancsak az egyik legfontosabb jelölt lett volna Artemio helyére,[80] Diaz elkapását követően.[79] Caviedes, más néven "Braulio" elkapását követően,[79] Humala kijelentette, hogy a Fényes Ösvény már nem képes tovább működni az Alto Huallaga völgyben.[81]

2012. október 7-én, Fényes Ösvény felkelők megtámadtak három helikoptert, melyek egy nemzetközi gázvezeték konzorcium használatában voltak, Cusco középső részén.[82] A katonai parancsnokság szóvivője, Alejandro Lujan ezredes jelentése alapján, senki sem sérült meg, és veszett el.[83]

2013. június 7-én, Artemio parancsnokot elítélték terrorizmus, drog kereskedelem, pénzmosás vádjával. Életfogytiglani börtönbüntetést kapott, és 183 millió dollár kártérítést kellett fizetnie.[84]

2013. augusztus 11-én Comrade Alipiót (Alipio parancsnokot) a Fényes Ösvény Ene-Apurimac völgyi vezetőjét lelőtték a kormányerők egy akció során Llochegua-ban.[85]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Maske, Mahesh.
  2. ↑ a b "Shining-Path", Encyclopædia Britannica.
  3. ↑ Truth and Reconciliation Commission.
  4. ↑ a b Burt, Jo-Marie (2006).
  5. ↑ US Department of State, April 30, 2007.
  6. ↑ Government of Canada.
  7. ↑ 2002/334/EC: Council Decision of 2 May 2002 on specific restrictive measures directed against certain persons and entities with a view to combating terrorism
  8. ↑ Council Common Position of 2 May 2002 updating Common Position 2001/931/CFSP on the application of specific measures to combat terrorism
  9. ↑ A Fényes Ösvény ellen 2015 decemberében a következő jogszabályok voltak hatályosak: a Tanács (EU) 2015/1325 végrehajtási rendelete (2015. július 31.) a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról, valamint az (EU) 2015/513 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről valamint a Tanács (KKBP) 2015/1334 határozata (2015. július 31.) a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek jegyzékének naprakésszé tételéről, valamint a (KKBP) 2015/521 határozat hatályon kívül helyezéséről
  10. ↑ Rochlin, p. 3.
  11. ↑ Simon Romero, "Cocaine Trade Helps Rebels Reignite War in Peru", The New York Times, March 17, 2009
  12. ↑ a b c d e f g h i j k Comisión de la Verdad y Reconciliación.
  13. ↑ Gorriti, p. 21.
  14. ↑ Gorriti, pp. 29–36.
  15. ↑ Gorriti, p. 17.
  16. ↑ a b Amnesty International.
  17. ↑ Human Rights Watch "The Women's Rights Project."
  18. ↑ Human Rights Watch.
  19. ↑ "Ataque terrorista en Tarata."
  20. ↑ Stéphane Courtois et al.
  21. ↑ Burt, Jo-Marie.
  22. ↑ Gorriti, p. 185.
  23. ↑ Manrique, Nelson.
  24. ↑ "A New Outrage from Shining Path Leader" by Oakland Ross, Toronto Star, September 20, 2009
  25. ↑ a b c Kenney, Charles D. 2004.
  26. ↑ Del Pino H., Ponciano.
  27. ↑ U.S. Department of State.
  28. ↑ Starn, Orin.
  29. ↑ Isbell, p. 79
  30. ↑ Degregori, p. 140.
  31. ↑ Degregori, p. 133.
  32. ↑ Smith, Michael L. "Taking the High Ground: Shining Path and the Andes," p. 40 in Shining Path of Peru, ed.
  33. ↑ Degregori, p. 152.
  34. ↑ Isbell, p. 85
  35. ↑ Legislative Decree No. 741. [2006. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 30.)
  36. ↑ Army of Peru (2005).
  37. ↑ a b La Comisión de la Verdad y Reconciliación.
  38. ↑ Laura Puertas, Inter Press Service.
  39. ↑ Rochlin, p. 71.
  40. ↑ "Guzman arrest leaves Void in Shining Path Leadership" Associated Press/Deseret News.com, September 14, 1992
  41. ↑ Sims, Calvin (August 5, 1996) "Blasts Propel Peru's Rebels From Defunct To Dangerous."
  42. ↑ a b Rochlin, pp. 71–72.
  43. ↑ United States Department of State (2005).
  44. ↑ "Peru bomb fails to deter Bush".
  45. ↑ "Pipeline Workers Kidnapped".
  46. ↑ "Peru hostages set free".
  47. ↑ "Gas Workers Kidnapped, Freed" Americas.org.
  48. ↑ "Peru Captures Shining Path Rebel."
  49. ↑ a b c United States Department of State, Office of the Coordinator for Counterterrorism.
  50. ↑ United States Department of State.
  51. ↑ Issue Papers and Extended Responses.
  52. ↑ "En operativo especial capturan a 17 requisitoriados por terrorismo" Archiválva 2008. március 28-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  53. ↑ "Rebels Kill 8 Policemen".
  54. ↑ "Jefe militar senderista ‘Clay’ muere en operativo policial" Archiválva 2008. március 28-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  55. ↑ Washington Times.
  56. ↑ "Peru police 'kill leading rebel'".
  57. ↑ "Peru army may have killed farmers – rights group".
  58. ↑ "Peru rebel leader refuses to lay down arms".
  59. ↑ "Peru rebels launch deadly ambush'".
  60. ↑ "Peru says 14 killed in Shining Path attack" Archiválva 2008. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  61. ↑ "1 Peruvian soldier, 5 rebels killed in military campaign".
  62. ↑ "Peru's Shining Path kill four police in ambush" Archiválva 2012. szeptember 3-i dátummal az Archive.is-en.
  63. ↑ a b c d e f "Rebels kill 13 soldiers in Peru".
  64. ↑ "Shining Path rebels stage comeback in Peru".
  65. ↑ "Peru rebels attack army outpost, killing 1 soldier"[halott link].
  66. ↑ "Peru rebels ambush and kill coca plantation clearers".
  67. ↑ "Senderista ‘Izula’ es responsable del secuestro y asesinato de 40 civiles | El Comercio Perú" Archiválva 2013. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  68. ↑ "Policía Nacional capturó a cabecilla terrorista ‘Sergio’ en el Alto Huallaga | El Comercio Perú" Archiválva 2013. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  69. ↑ "Policía Nacional del Perú" Archiválva 2012. október 24-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  70. ↑ "Cae terrorista sindicado como el N° 3 de Sendero en el Huallaga" Archiválva 2015. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  71. ↑ Archivált másolat. [2012. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 22.)
  72. ↑ Archivált másolat. [2012. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 22.)
  73. ↑ DELTA.
  74. ↑ "Cae terrorista cercano a ‘Artemio’ | Actualidad" Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  75. ↑ "Entrevista con senderista 'Artemio': "No vamos a realizar más ataques" | El Comercio Perú" Archiválva 2013. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  76. ↑ "Peru Shining Path leader Comrade Artemio captured".
  77. ↑ a b [1][halott link][dead link]
  78. ↑ "Peruvian police capture 'Shining Path boss' Walter Diaz".
  79. ↑ a b c Andean Air Mail & Peruvian Times (April 5, 2012).
  80. ↑ [2] Archived April 12, 2012 at the Wayback Machine
  81. ↑ "Shining Path 'defeated' in Alto Huallaga stronghold".
  82. ↑ "Peru rebels burn helicopters at jungle airfield".
  83. ↑ "Rebels Burn 3 Helicopters in Peru".
  84. ↑ "Peru's Shining Path leader jailed for life for terrorism."
  85. ↑ "Alejandro Borda Casafranca, 2 other Senderistas killed in Peru".

Források[szerkesztés]

  • Comisión de la Verdad y Reconciliación (2003). Informe Final. Lima: CVR. (Spanish)
  • Courtois, Stephane (1999). The Black Book of Communism: Crimes, Terror, Repression. Harvard University Press
  • Degregori, Carlos Iván (1998). "Harvesting Storms: Peasant Rondas and the Defeat of Sendero Luminoso in Ayacucho". In Steve Stern (Ed.), Shining and Other Paths: War and Society in Peru, 1980–1995. Durham and London: Duke University Press. ISBN 0-8223-2217-X. ISBN 978-0-8223-2217-7
  • Gorriti, Gustavo (1999). The Shining Path: A History of the Millenarian War in Peru. Trans. Robin Kirk. Chapel Hill: The University of North Carolina Press. ISBN 0-8078-4676-7
  • Isbell, Billie Jean (1994). "Shining Path and Peasant Responses in Rural Ayacucho". In Shining Path of Peru, ed. David Scott Palmer. 2nd Edition. New York: St. Martin's Press. ISBN 0-312-10619-X
  • Rochlin, James F (2003). Vanguard Revolutionaries in Latin America: Peru, Colombia, Mexico. Boulder and London: Lynne Rienner Publishers: ISBN 1-58826-106-9

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fényes_Ösvény_(forradalmi_mozgalom)&oldid=26672252”