Frumentarii

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A frumentarii a Római Birodalom titkosszolgálataként működött. Bár a császári besúgóhálózatoknak nagy múltja volt Rómában, Hadrianus császár volt a legelső uralkodó, aki szervezett politikai rendőrségét állított fel, a római légiók élelmezésével megbízott katonákból (frumentarius). Ennek segítségével figyeltette meg saját baráti körét. Mivel tagjai katonák voltak, a praefectus praetorio főparancsnoksága alá tartoztak, míg a tartományokra vezényeltek a helytartó utasításait követték. A 2. században körülbelül 200 fő tartozott közéjük, egy részük viszont továbbra is a hadsereg utánpótlásával, adószedéssel vagy futárszolgálattal foglalkozott. Központjuk Rómában volt, a Caelius dombon épült Castra Peregrinorum.

Számos politikai gyilkosságot követtek el, így például Commodus kegyencét, Saoterust is ők ölték meg. A szervezetet később saját céljaira használta Didius Iulianus, aki egy Aquilius nevű centurio frumentariusszal ölette meg ellenfeleit, Septimus Severus, aki számos politikai ellenfelét gyilkoltatta meg segítségükkel, Caracalla, Macrinus és Gallienus is. A frumentariusok a keresztényüldözésekben is részt vettek. Végül Diocletianus császár szüntette meg a szervezetet, mely uralkodásának idejére már gyűlöltté vált visszaélései miatt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sáry Pál: Titkos ügynökök a császárkori Rómában In: Debreceni Szemle 2002/4. 528-536.
  • Sáry Pál: Előadások a római büntetőjog köréből, Miskolc, Miskolci Egyetemi Kiadó, 2011, ISBN 978-615-5216-03-9, 130-138. o.