Friedrich Kuhlau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Friedrich Kuhlau
Friedrich Kuhlau.gif
Friedrich Kuhlau
(Christian Horneman festménye, 1828)
Életrajzi adatok
Teljes név Friedrich Daniel Rudolph Kuhlau
Született 1786. szeptember 11.
Banner of the Holy Roman Emperor (after 1400).svg
Német-római Birodalom
Uelzen
Származás német-dán
Elhunyt 1832. március 12. (45 évesen)
 Dánia
Lyngby
Családja
Édesapja Johan Carl Kuhlau
Édesanyja Charlotte Dorothea Seger
Pályafutás
Tevékenység zeneszerző, zongoraművész
Műfajok operák, zongoraművek, versenyművek, szonáták
Hangszer zongora, fuvola
Híres művei A rablók kastélya, Elisa, Lulu, Elverhøj

Friedrich Daniel Rudolph Kuhlau (Uelzen, Braunschweig-Lüneburg-i hercegség, Német-római Birodalom, 1786. szeptember 11.Lyngby, Dán Királyság, 1832. március 12.) német származású dán zeneszerző, a késő klasszicizmus és a korai romantika legfontosabb dániai képviselője.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kuhlau 1786-ban született Uelzenben Johan Carl Kuhlau, egy hannoveri ezred oboistája és Charlotte Dorothea Seger gyermekeként. Apja mellett nagyapja és nagybátyja is katonazenészek voltak. Gyerekkorában egy balesetben elveszítette a jobb szemét. A család szerény anyagi helyzetének ellenére biztosították számára a zenei képzést. Tanulmányait Hamburgban Christian Friedrich Gottlieb Schwencke irányításával végezte, majd a napóleoni hadseregbe való besorozás elől Koppenhágába menekült, zongoratanárként és zeneszerzőként dolgozott, majd 1813-ban kinevezték az udvari kamarazenekar fuvolásának.[1] Miután nagy sikerrel bemutatták két első operáját (A rablók kastélya, illetve Elisa) udvari zeneszerzővé nevezték ki a dán királyi udvarban. Az Elverhøj megalkotásáért egyetemi professzori címet kapott. Skandináviában, Németországban és Ausztriában is koncertezett. 1816-ban Hamburgban nagy sikerrel vezényelte a A rablók kastélyát és 1825-ben Bécsben találkozott Beethovennel.[1]

Utolsó éveiben anyagi gondokkal és betegségekkel küszködött. Friedrich Kuhlau 1832. március 12-én halt meg a Koppenhágához közeli Lyngbyben, és a Nørrebro-i Assistens temetőben (dánul: Assistens Kirkegård) temették el.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lulu, A mágikus hárfa és a Hugo és Adelheid című operák mellett ének-, zongora- és zenekari műveket is írt. Szonatinái között sok zongoralecke is található. Franz Schubert egy alkalommal így nyilatkozott Kuhlau szonatináiról: „Ezek a valódi mesterművek, még akkor is, ha csak pár percesek, roppant nagy melodikával és kifejezőerővel rendelkeznek!

Műveinek nagyjából negyedét a fuvolának szentelte, így találhatóak közte szonáták fuvolára és zongorára, duettek, triók és kvartettek.

Elverhøj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1828-ban mutatták be a Johan Ludvig Heiberg nemzeti romantikus darabjához, az Elverhøj-höz (A törpék hegye) írt kísérőzenéjét, mely nagy sikert aratott. A művet VII. Frigyes és Wilhelmina Mária hercegnő esküvőjére írták, és az esküvő után öt nappal mutatták be. A zenét számos dán és svéd népdal felhasználásával öt hónap alatt szerezte. A nyitány egy része egyben a dán királyi himnusz, a „Kong Christian stod ved højen mast”, melynek a ma használatos dallamát Kuhlau már 1817-ben zongoraműként már bemutatta. Az ősbemutatóra 1828. november 6-án a koppenhágai Dán Királyi Színházban került sor. A művet azóta több mint 1000 alkalommal játszották, és nagy népszerűségnek örvend Dániában.

Az Elverhøj nyitányát kisebb változtatásokkal az Olsen-banda vígjátéksorozat 1976-os filmjében (Az Olsen-banda bosszúja) is felhasználták. A jelenetben a banda a nyitány dallamainak kíséretében robbantja keresztül magát a Királyi Színház alagsorának falain, majd amikor közönség feláll, hogy meghallgassa a királyi himnuszt, kihasználják az alkalmat egy műtárgy ellopására.

Műveinek jegyzéke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Carl Thrane Friedrich Kuhlau című 1886-os biográfiája Kuhlau műveinek átfogó jegyzékét tartalmazza. Az 1979-ben újra kiadott könyv ma is alapvető forrásnak számít.[2].

Egy másik jelentős jegyzék Dan Fog tematikusan megszerkesztett katalógusa 1977-ből.[3]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zeneszerző tiszteletére szülővárosa, Uelzen kétévente nemzetközi fuvolaversenyt rendez.[4]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Friedrich Kuhlau életrajza a baroque.hu-n (DOC). (Hozzáférés: 2012. szeptember 17.)
  2. Carl Thrane - Friedrich Kuhlau (SWB Online katalógus). (Hozzáférés: 2012. szeptember 17.)(németül)
  3. Dan Fog - Kompositionen von Friedrich Kuhlau (SWB Online katalógus). (Hozzáférés: 2012. szeptember 17.)(németül)
  4. „Friedrich Kuhlau” Nemzetközi Fuvolaverseny. (Hozzáférés: 2012. szeptember 17.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Moritz Fürstenau: Friedrich Kuhlau. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). 17. kötet, Duncker & Humblot Kiadó, Lipcse, 1883, 320. old.
  • Jørgen Erichsen: Friedrich Kuhlau. Ein deutscher Musiker in Kopenhagen. Eine Biographie nach zeitgenössischen Dokumenten. Olms Kiadó, Hildesheim, 2011, ISBN 978-3-487-14541-9.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]