Friedrich Heinrich Suso Denifle

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Friedrich Heinrich Suso Denifle (Imst, Tirol, 1844. január 16.München, 1905. június 10.) német dominikánus és egyháztörténész.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1861-ben Grazban a domonkosok rendjébe lépett, 1866-ban pappá szentelték. Különböző kolostori hivatalaiban is főtevékenységét az irodalomra, főleg a középkori szellemi élet felkutatására fordította, s e téren csakhamar elsőrendű tekintély lett. 1880-ban mint generalis definitort a domonkosok osztrák porosz tartománya által Rómába küldték; XIII. Leó pápa a vatikáni levéltár másodőrévé nevezte ki a tudós szerzetest. Egyszersmind egyik legjelentékenyebb tagja volt azon bizottságnak, mely Aquinói Szent Tamás munkáinak kritikai kiadásával foglalkozott. 1890-ben a «Művészet és Tudomány» érdemjelvényt kapta. Ami irodalmi működését illeti, 1870 és 1880 között számos érdekes dolgozata jelent meg a Zeitschrift für deutsches Alterthum című folyóiratban; 1885-től Ehrle jezsuitával az Archiv für Litteratur und Kirchengeschichte des Mittelalters (Berlin-Freiburg) című folyóiratot adta ki, ebben közölve szorgalmas kutatásainak eredményeit.

Önálló munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Die kath. Kirche u. das Ziel der Menschheit (Graz);
  • Heinrich Suso's Schriften (Augsburg);
  • Das geistl. Leben. Eine Blumenlese aus den deutschen Mystikern des 14. Jahrh. (Graz);
  • Der Gottesfreund im Oberland und Nikolaus von Basel (München);
  • Tauler's Bekehrung kritisch untersucht (Strassburg);
  • Zu Suso's ursprünglichem Briefbuch (Graz);
  • Das Buch von geistl. Armut, bekannt als Joh. Taulers Nachfolgung des armen Lebens Christi. (München);
  • Die deutschen Schriften des sel. Heinrich Seuse aus dem Predigerorden (München).
  • Die Denkschriften der Colonna gegen Bonifaz VIII. (az eml. Archivban, 1889);
  • Zur Gesch. der Universitäten (Kaufmann ellen)
  • Hist. Jahrb. 1889. Gesch. d. Universitäten im Mittelalter (Berlin);
  • Chartularium uinversitatis Parisiensis (Párizs).

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]