Friedrich Heinrich Suso Denifle

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Friedrich Heinrich Suso Denifle
Született
1844. január 16.
Imst
Elhunyt
1905. június 10. (61 évesen)
München
Foglalkozása teológus
történész

Friedrich Heinrich Suso Denifle (Imst, Tirol, 1844. január 16.München, 1905. június 10.) német dominikánus és egyháztörténész.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1861-ben Grazban a domonkosok rendjébe lépett, 1866-ban pappá szentelték. Különböző kolostori hivatalaiban is főtevékenységét az irodalomra, főleg a középkori szellemi élet felkutatására fordította, s e téren csakhamar elsőrendű tekintély lett. 1880-ban mint generalis definitort a domonkosok osztrák porosz tartománya által Rómába küldték; XIII. Leó pápa a vatikáni levéltár másodőrévé nevezte ki a tudós szerzetest. Egyszersmind egyik legjelentékenyebb tagja volt azon bizottságnak, mely Aquinói Szent Tamás munkáinak kritikai kiadásával foglalkozott. 1890-ben a «Művészet és Tudomány» érdemjelvényt kapta. Ami irodalmi működését illeti, 1870 és 1880 között számos érdekes dolgozata jelent meg a Zeitschrift für deutsches Alterthum című folyóiratban; 1885-től Ehrle jezsuitával az Archiv für Litteratur und Kirchengeschichte des Mittelalters (Berlin-Freiburg) című folyóiratot adta ki, ebben közölve szorgalmas kutatásainak eredményeit.

Önálló munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Die kath. Kirche u. das Ziel der Menschheit (Graz);
  • Heinrich Suso's Schriften (Augsburg);
  • Das geistl. Leben. Eine Blumenlese aus den deutschen Mystikern des 14. Jahrh. (Graz);
  • Der Gottesfreund im Oberland und Nikolaus von Basel (München);
  • Tauler's Bekehrung kritisch untersucht (Strassburg);
  • Zu Suso's ursprünglichem Briefbuch (Graz);
  • Das Buch von geistl. Armut, bekannt als Joh. Taulers Nachfolgung des armen Lebens Christi. (München);
  • Die deutschen Schriften des sel. Heinrich Seuse aus dem Predigerorden (München).
  • Die Denkschriften der Colonna gegen Bonifaz VIII. (az eml. Archivban, 1889);
  • Zur Gesch. der Universitäten (Kaufmann ellen)
  • Hist. Jahrb. 1889. Gesch. d. Universitäten im Mittelalter (Berlin);
  • Chartularium uinversitatis Parisiensis (Párizs).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]