Lunda

Lunda
	Izlandi példány
	Természetvédelmi státusz
	Sebezhető;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Gruae;
Csoport:	Gruimorphae;
Rend:	Lilealakúak (Charadriiformes);
Család:	Alkafélék (Alcidae);
Nem:	Fratercula;
Faj:	F. arctica;
Tudományos név
	Fratercula arctica; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
	Alca arctica Linnaeus, 1758;
Elterjedés
	Elterjedési területe (a narancssárgában költ, míg a sárgában áttelel)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Lunda témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Lunda témájú médiaállományokat és Lunda témájú kategóriát.

A lunda (Fratercula arctica) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül az alkafélék (Alcidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, az Alca nembe Alca arctica néven.^[3]

Alfajai[szerkesztés]

Fratercula arctica arctica (Linnaeus, 1758) - Kanada keleti része az Amerikai Egyesült Államok északkeleti államai, Izland, Norvégia északi és középső része, a Spitzbergák és Novaja Zemlja
Fratercula arctica grabae (C. L. Brehm, 1831) - a Feröer-szigetek, a Brit-szigetek, Franciaország északnyugati része és Norvégia déli része
Fratercula arctica naumanni (Norton, 1901) - Kanada északi része és Grönland ^[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Az Atlanti-óceán északi részén levő szigeteken él. Természetes élőhelyei az artikus és mérsékelt övi gyepek, tengerpartok és a nyílt óceán. Vonuló faj.^[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon mindössze egy alkalommal bizonyították előfordulását.^[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 26-29 centiméter, szárnyfesztávolsága 47-63 centiméter, testtömege 320-480 gramm.^[5] Tollazata a hátán fekete, a hasán, illetve a begyén és az arcán fehér. A csőre a párzási idénykor harsogóan színes (piros, sárga és kék), míg télen ezek a színek eltompulnak.

Életmódja[szerkesztés]

Főleg halakkal, valamint rákokkal és csigákkal táplálkozik, melyeket a víz alá bukva, a tengerfenéken zsákmányol.^[5] A szabadban akár 30 évig is élhet, de találtak 70 éves példányt is.^[6]

Szaporodása[szerkesztés]

A téli hónapokban egyedül vagy párokban vándorol, a kotlás időszakában kolóniákban fészkel. Az ivarérettségét 4-5 éves korban éri el. A párzási időszak márciusra és áprilisra esik, ekkor térnek vissza telelő helyeikről a madarak. Ilyenkor elkezdenek vájni a földben üregeket, vagy ha találnak üres üregi nyúl-vackot, akkor azt is elfoglalják. Az üregbe egy vagy két tojás kerül, melyen 39 napig kotlik. A kirepülés 6 hét után következik be.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy, de gyorsan csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.^[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.^[5] A tengerek elszennyeződése és a fő táplálékának számító homoki angolna túlzott halászata veszélybe sodorja ezen alkaféléket; egyes kolóniái ki is pusztultak.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. szeptember 11.)
↑ ^a ^b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. szeptember 11.)
↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. szeptember 11.)
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. szeptember 11.)
↑ ^a ^b ^c ^d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2021. szeptember 11.)
↑ Chandler, Victoria (1999. január 1.). „The Kingdom of the Isles: Scotland's Western Seaboard, c.1100-c.1336.R. Andrew McDonald”. Speculum 74 (1), 214–215. o. DOI:10.2307/2887328. ISSN 0038-7134.

Források[szerkesztés]

Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. szeptember 11.)

További információk[szerkesztés]

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. szeptember 11.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. szeptember 11.)

[C-3] Avibase. (Hozzáférés: 2021. szeptember 11.)

[D-4] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. szeptember 11.)

[E-5] Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2021. szeptember 11.)

[6] Chandler, Victoria (1999. január 1.). „The Kingdom of the Isles: Scotland's Western Seaboard, c.1100-c.1336.R. Andrew McDonald”. Speculum 74 (1), 214–215. o. DOI:10.2307/2887328. ISSN 0038-7134.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]