Franz von Liszt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Franz von Liszt
FranzvonLiszt.jpg
Életrajzi adatok
Született
1851. március 2.
Bécs
Elhunyt
1919. június 21.
Seeheim
Ismeretes mint jogász
Nemzetiség német
Házastárs Rudolfine Drotleff von Friedenfels
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Bécsi Egyetem
Pályafutása
Szakterület büntetőjog

Franz von Liszt (Bécs, 1851. március 2.Seeheim, 1919. június 21.) jogász, 1898-tól 1917-ig a berlini Humboldt Egyetem professzora. Nevéhez fűződik a modern büntetőjog fejlődésére kiemelkedő hatást gyakorló úgynevezett közvetítő iskola megalapítása. Édesapja, Eduard von Liszt, Liszt Ferenc unokatestvére volt.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1869-73 között Bécsben hallgatott jogot. A bírói vizsga után Göttingenbe tett tanulmányi utat, majd 1875-ben in Grazban habilitált. Itt tanított 1879-ig, amikor Giessenbe hívták meg. 1882-től a marburgi, 1889-től a hallei egyetem professzora volt. Marburgban megalapította a kriminalisztikai szemináriumot, amely utóbb a róla elnevezett iskola magja lett. Része volt a Nemzetközi Kriminalisztikai Egyesület megalapításában. 1899-1916 között Berlinben tanított büntetőjogot. 1902-től tagja volt annak a tudományos bizottságnak, amely az igazságügyi minisztérium megbízásából a büntetőjog reformját készítette elő. Társszerkesztője volt az 1909-ben lezárt Vergleichenden Darstellung des deutschen und ausländischen Strafrechts című munkának (A német és külföldi büntetőjog összehasonlító ábrázolása). 1911-ben J. Goldschmidt, W. Kahl és K. von Lilienthal társaságában jegyzett egy ellenjavaslatot a német büntető törvénykövet illetően.

1882-ben közzétette A célgondolat a büntetőjogban című munkáját - a Marburgi Egyetemen tartott székfoglaló beszéde -, amely bevezette a speciálprevenció fogalmát a büntetések tanába. Ő hozta először szoros kapcsolatba a büntetőjogot a kriminálpolitikával.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Monika Frommel: Liszt, Franz Ritter von. in: Neue Deutsche Biographie 14. 1985. 704. On-line elérés