Franz Rosenzweig

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Franz Rosenzweig emléktábla (Frankfurt am Main)

Franz Rosenzweig (Kassel, 1886. december 25.Frankfurt am Main, 1929. december 10.) a dialogikus gondolkodás egyik úttörője (Ferdinand Ebner és Martin Buber mellett), német zsidó vallásfilozófus és történész.

Főműve a Der Stern der Erlösung, 1921, (A megváltás csillaga), három részből álló könyv, melynek koncepciója még az első világháborúban, a fronton fogant meg Rosenzweigben. Az első rész mottója: in philosophos!, a másodiké in theologos!, a harmadiké in tyrannos!, azaz: a filozófusok, a teológusok és a zsarnokok ellen. Kritizálja a nyugati filozófiát, főleg Hegelt, és általában a Thálésztól Hegelig tartó filozófiai gondolkodásmódot. Újfajta, nyelv-központú dialogikus gondolkodást állít szembe vele, továbbgondolva ezzel a kierkegaardi egzisztencialista alapállást. Elgondolásának három - szerinte egymásra közvetlenül visszavezethetetlen - alappillére Isten, ember, és a világ, s e három kapcsolatát vizsgálja a teremtéssel, kinyilatkoztatással, és megváltással.

Rosenzweig alapította a Független Zsidó Tanházat, az úgynevezett Freie Jüdische Lehrhaus-t. Itt azok, akiket zsidóságuk megérintett, újra felfedezhették és tanulmányozhatták a zsidó örökségüket. Aktív párbeszédet folytat vallásközi kérdésekről keresztény társaival, többek között Eugen Rosenstockkal, Rudolf Ehrenberggel. Előbbivel az első világháború idején a frontról folytatott levelezése egy egyszerre mélyen személyes és a vallási-történelmi-filozófiai kérdések széles körére kiterjedő elvi vita-párbeszéd máig izgalmas dokumentuma.

Élete utolsó éveiben motor neuron betegségtől szenvedett, beszélni sem tudott. Ágyhoz volt kötve és egy speciális írógép segítségével diktálta - életerőtől áthatott és szellemileg végig friss - leveleit. Így kezdtek neki 1925-ben Martin Buberrel közösen a T’nakh, a Héber Biblia németre fordításának. Rosenzweig 1929-es halálát követően, Buber egyedül folytatta a munkát, melyet 1961-ben fejezett be.


Magyarul megjelent művei Szenvedés és forma (részlet A megváltás csillagából), fordította Mándy Stefánia, in Hamvas Béla (szerk): Anthologia Humana, 4. átdolg. kiadás, Szombathely, Életünk Könyvek, 1990. 404skk. (1. kiadás: 1948.)

Az antropomorfizmusról, fordította Surányi László, in Hasbeszélő a gondolában, a Tartóshullám antológiája, Budapest, Bölcsész Index, 1987. 23-27.

Levél Gertrud Oppenheimhez, fordította Horváth Ágnes, in Fohászok, vallomások, Budapest, Vigilia, 1988.

A megváltás csillaga. Első rész - Bevezető, fordította Bíró Dániel, in magyar műhely, Paris, 1989. 74. szám, 8-18.

Leveleiből, fordította Horváth Ágnes, in magyar műhely, Paris, 1989. 74. szám, 20-27.

Nem hang és füst - válogatott írások, fordította Tatár György, Budapest, Holnap Kiadó, 1990.

A megváltás csillaga - Első rész. Részlet, fordította Bíró Dániel, in Törökfürdő, 93/2. szám. Budapest, 1993. 35-43.

A megváltás csillaga - Első rész. Részlet, fordította Bíró Dániel, in Törökfürdő, 93/3. szám. Budapest, 1993. 39-42.

Könyvecske az egészséges és a beteg emberi értelemről (a szerző egy későbbi levele szerint nem akarta megjelentetni), fordította Tatár György, Budapest, Atlantisz, 1997.

A megváltás csillaga - Harmadik rész. Részlet, fordította Surányi László, in Szombat, XIII/7. szám, Budapest, 2001. 3-4.

A megváltás csillaga - III. rész. Részlet, fordította Bíró Dániel, in Szombat, XV/8. szám, Budapest, 2003. 27-29.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Franz Rosenzweig témában.
  • Részlet A Megváltás Csillagából, III. rész, első könyv A SZENT NÉP: A ZSIDÓ ÉV. Megjelent a Szombat c. folyóiratban, Bíró Dániel fordításában.
  • Részlet A Megváltás Csillagából III. rész, első könyv Megjelent a Szombat c. folyóiratban, Surányi László fordításában.
  • Az antropomorfizmusról [1], Surányi László fordítása, megjelent a Hasbeszélő a gondolában c. Tartóshullám antológiában, szerk: Beke László, Csanády Dániel, Szőke Annamária; Bölcsész Index
  • Új tanulás - A Szabad Zsidó Tanház megnyitó beszédének vázlata (1920) [2]. Megjelent a Szombat c. folyóíratban, Surányi László fordításában.
  • Zsidó maradok - F. Rosenzweig levele Rudolf Ehrenberghez [3] és
  • Ma - F. Rosenzweig levele Gertrud Oppenheimhez [4]. Mindkét levél a magyar műhely 74. számában jelent meg, Horváth Ágnes fordításában.