Frank Williams

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sir Francis Owen Garbett Williams
FrankWilliams-cropped.JPG
Született 1942április 16. (72 éves)
Jarrow (Nagy-Britannia)

Sir Francis Owen Garbett Williams (Jarrow, Nagy-Britannia, 1942. április 16. –) brit autóversenyző, a Williams Grand Prix Engineering alapítója.

Fiatalkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Williams a második világháború alatt született. Céltudatosságát valószínűleg édesapjától örökölhette, aki a Brit Királyi Légierőnél szolgált. Már gyermekként is szorgos volt, és az autósportok is érdekelték. 19 évesen már versenypályán is kipróbálhatta magát. A későbbiekben többször versenyzett a kor népszerű pilótái, Piers Courage, Jonathan Williams és Charlie Crichton-Stewart társaságában. A Formula–3-ba is belekóstolt, de hamar kiderült, hogy az autóversenyzés nem volt a legjobb választás a megélhetésre, Sir Williams üzleti érzéke jóval kifinomultabb volt a versenyzésnél.

A Williams csapat elődje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1966-ban az angol úriember megalapította a Frank Williams Cars nevű céget. Pilótái közé sorolhatjuk Piers Courage-t, Richard Burtont, Tetsu Ikuzawát, Tony Trimmert, akik éveken keresztül a Formula–2-ben és Formula–3-ban versenyeztek. Később Sir Williams megvásárolt egy régi Brabham kasztnit, amellyel Courage több Formula–1-es versenyen is részt vehetett, kétszer pedig második helyezést is elért.

1970-ben Williams együtt dolgozott Alessandro de Tomasoval, azonban a közös munka nem tartott sokáig. Miután Courage az 1970-es holland nagydíjon balesetet szenvedett és bent égett versenyautójában, a partnerség is megszűnt Williams és de Tomaso között. Egy évvel később Henri Pescarolonak adott lehetőséget, hogy a March Engineeringtől vásárolt autóval megmutassa, mit tud. 1972-ben végre elkészült az első Williams Formula–1-es autó is, a Politoys FX3, amelyet Len Bailey tervezett, de Pescarolo szinte azonnal összetörte az autót.

A Williams Grand Prix Engineering[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Williams nem sokkal később magára maradt, a Marlboro és az Iso is elpártolt tőle. Walter Wolf olajmágnást partneréül ugyan elfogadta, azonban támogatás híján az angol üzletember otthagyta a csapatot, amely már csak nevében volt a sajátja. Több korábbi alkalmazottja is hasonlóképpen tett, így Patrick Head is, akivel Didcot-ban egy raktárépületet béreltek ki, majd megalapították a Williams Grand Prix Engineeringet. A csapat az 1978-as argentin nagydíjon mutatkozott be új formájában. Az istálló egyik pilótájaként Alan Jones versenyzett a 14. helyről rajtolva, azonban a versenyt műszaki okokra hivatkozva feladta. Szintén 1978-ban csatlakozott Ross Brawn is, aki a Benettonnál, majd a Ferrarinál folytatta pályafutását. Williams a fiatal Brawnra bízta az aerodinamikai fejlesztéseket.

A Williams és Head által létrehozott istálló 1979-ben, Clay Regazzonival megszerezte első futamgyőzelmét, majd ezt követte az első világbajnoki cím 1980-ban. Ebben az évben Alan Jones bizonyult a legjobbnak, míg 1982-ben Keke Rosberg győzött a világbajnokságon. A fiatal Nico Rosberg is náluk mutatkozott be 2006-ban.

Williams balesete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Frank Williams 2011-ben

Williams életét azonban beárnyékolta egy baleset, amely 1986 márciusában történt[1]. Egy bérelt autóval a Paul Ricard-i pályáról a nizzai reptérre igyekezett, amikor elvesztette uralmát a jármű felett. A kocsi felborult, és gerinctörést szenvedett, amelynek következtében részlegesen megbénult és többé nem tudott lábra állni. Peter Windsor - a Williams csapat egyik menedzsere - is az autóban ült a baleset alatt, ő azonban csak könnyebb sérüléseket szenvedett. Sir Williamst viszont élete végéig tolószékhez kötötte a baleset.

Ayrton Senna balesete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1994-ben egy újabb tragédia árnyékolta be Williams életét. Az ő csapatánál versenyzett a háromszoros világbajnok Ayrton Senna, aki Imolában egy hosszú kanyarban fékezés nélkül nekicsapódott a falnak és elhunyt. Később Frank Williamst emberöléssel is vádolták, de a több éves nyomozás után ejtették a vádakat[2]. A Williamsnél versenyzett többek között Nigel Mansell, Damon Hill, Nelson Piquet és Alain Prost is.

Napjainkban és a magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Patrick Head és Frank Williams 1975 óta dolgozik együtt. Munkájuk eredményesen működik, éppen azért, mert amíg Head a mérnöki munkálatokra, addig Sir Williams az üzletre figyel. Sir Williams (2014-ben) több, mint harminc éve él boldog házasságban. A párnak három gyermeke született, lánya, Claire a Williams Formula–1-es istálló helyettes csapatfőnöke.[3]

Díjak és elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1987-ben II. Erzsébet kitüntette Sir Frank Williamst, 1999-ben pedig lovaggá ütötték. 2008-ban Wheatcroft-trófeát kapott.[4][5] 2010-ben elnyerte a BBC Az év sportembere, avagy a Helen Rollason-díjat.[6][7]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sir Frank Williams talks openly about life in a wheelchair”, suchgoodsports.co.uk, 2009. január 9. (Hozzáférés ideje: 2014. március 24.) 
  2. Senna, Head "responsabile"”, gazzetta.it, 2007. április 17. (Hozzáférés ideje: 2014. március 24.) 
  3. http://www.gphirek.hu/f1/20130327-f1-frank-williams-lanya-helyettes-csapatfonok-lett.html
  4. Frank Williams Wheatcroft trófeát kapott”, motorsportal.hu, 2008. augusztus 29. (Hozzáférés ideje: 2014. március 24.) 
  5. Frank Williams awarded Tom Wheatcroft trophy”, formula1.com, 2008. augusztus 28. (Hozzáférés ideje: 2014. március 13.) 
  6. Elismerték Williams út munkásságát a BBC gálán”, f1vilag.hu, 2010. október 20. (Hozzáférés ideje: 2014. március 24.) 
  7. Sports personality of the Year”, news.bbc.co.uk, 2010. október 19. (Hozzáférés ideje: 2014. március 24.)