Frank Marshall

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a cikk az amerikai sakkbajnokról szól, Frank Marshall egyéb jelentéseit lásd: Frank Marshall (egyértelműsítő lap)

Frank Marshall
Frank Marshall (chess player).jpg
Született 1877. augusztus 10.
New York
Elhunyt 1944. november 9. (67 évesen)
Jersey City
Foglalkozása sakkozó, sakkíró

Frank James Marshall (New York, 1877. augusztus 10.Jersey City, 1944. november 9.) az Amerikai Egyesült Államok sakkbajnoka 1909 és 1936 között, a 20. század elején a világ egyik legerősebb sakkjátékosa. Róla kapta nevét újítása, a Marshall-csel. Szintén róla kapta nevét a spanyol megnyitás egyik változata, a Marshall-támadás , amelyet 1918-ban Capablanca ellen alkalmazott. Igaz, a játszmát Marshall elvesztette, de nem a megnyitás miatt, amely hamar nagyon népszerűvé vált. Taktikai képességeiről, játszmafordító trükkjeiről („Marshall-trükk”) és nagy végjátékelméleti tudásáról volt ismert.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A New Yorkban született Marshall nyolctól 19 éves koráig a kanadai Montréalban élt. Tízéves korában kezdett sakkozni és 1890-re már a város legjobb sakkozói közé számították.

1904-ben nyerte meg először az USA sakkbajnokságát, a címet azonban visszautasította, mert a regnáló bajnok, Harry Nelson Pillsbury nem vett részt a versenyen. Két évvel később Pillsbury meghalt, de Marshall még mindig nem akarta, hogy bajnoknak nevezzék. A címet csak akkor fogadta el, amikor 1909-ben versenyen szerezhette meg.

1907. január 26. és április 8. között páros mérkőzést játszott (New Yorkban, Philadelphiában, Washingtonban, Baltimore-ban, Chicagóban és Memphisben) Emanuel Lasker világbajnok ellen, de esélye sem volt: nyolc partit elvesztett, hét döntetlent ért el, de egyszer sem nyert.

1909-ben belement egy páros mérkőzésbe a fiatal kubai sakkozótehetség, José Raúl Capablanca ellen, és sokak nagy meglepetésére ezt is nagy arányban elvesztette (+1-8=14). Ettől nem került rossz viszonyba a fiatal kubaival, sőt, miután meggyőződött tehteségéről, a tőle telhető minden módon egyengetni kezdte útját. Ő érte el, hogy Capablanca indulhasson az 1911-es zárt San Sebastian-i tornán, amely a történelem addigi legerősebb mezőnyű sakkversenyének ígérkezett. Bár sokan tiltakoztak Capablanca indulása ellen, Marshall fiatal barátja megnyerte a tornát.

1914-ben Szentpéterváron II. Miklós cártól Marshall megkapta a sakk nagymestere címet. Ezt a címet összesen csak öten kapták: Marshallon kívül Lasker, Capablanca, Aljechin és Tarrasch.

1915-ben nyitotta meg a máig a legerősebb amerikai sakk-klubok közé tartozó Marshall sakk klubot.

Az 1930-as években Marshall vezetésével az amerikai csapat négyszer nyert sakkolimpiát. Ezt a sikert sohasem sikerült megismételnie. (Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az 1930-as években a későbbi nagy favorit, a szovjet csapat, nem vett részt a sakkolimpiákon.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]