Françoise Sagan
| Françoise Sagan | |
| Élete | |
| Született | 1935. június 21. Cajarc,  |
| Elhunyt | 2004. szeptember 24. (69 évesen) Honfleur, |
| Nemzetiség | francia |
| Szülei | Pierre Quoirez Marie Laubard |
| Férje | Guy Schoeller (1958-1960) Bob Westhoff (1962-1963) |
| Gyermekei | Denis (1963) |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfajok | regény, dráma, elbeszélés |
| Első műve | Bonjour tristesse (1954, magyarul: Jó reggelt, búbánat; 1957) |
| Fontosabb művei | Bonjour tristesse (1954, magyarul: Jó reggelt, búbánat; 1957) |
Françoise Sagan (eredeti neve: Françoise Quoirez) (Cajarc, 1935. június 21. - Honfleur, 2004. szeptember 24.) francia regény- és drámaírónő.
Tartalomjegyzék |
Élete[szerkesztés]
Françoise Sagan 1935. június 21-én született Cajarcban Pierre Quoirez és Marie Laubard gyermekeként. Gyermekkorát Párizsban élte le. 1951-ben a Sorbonne hallgatója lett, de nem fejezte be a tanulmányait. 18 éves korában vált világhírűvé a Bonjour tristesse (1954, magyarul: Jó reggelt, búbánat; 1957) című regényével, amely az 1950-es évek francia fiatalságának életérzését tükrözi. Később is Franciaország egyik legsikeresebb írója volt, de újabb művei nem emelkednek túl a szokványos könyvsikerek színvonalán. 1955-ben New York-ba utazott, ahol megismerkedett Truman Capote-vel, Carson McCullers-szel és Tennessee Williams-szel. Két évvel később autóbalesetet szenvedett. 1983–tól a Gallimard kiadó irodalmi tanácsadója volt.
Magánélete[szerkesztés]
1958-1960 között Guy Schoeller-rel élt együtt. 1962-1963 között Bob Westhoff volt a férje. Egy fia született; Denis (1963). Férfipartnerei mellett több tartós leszbikus kapcsolata is volt, többek között Peggy Roche stylisttal és Annick Geille-lel, a francia Playboy szerkesztőnőjével.[1]
Művei[szerkesztés]
Regények[szerkesztés]
- Bonjour tristesse (1954, magyarul: Jó reggelt, búbánat; 1957)
- Un certain sourire (1956)
- Dans un mois, dans un an (1957, magyarul: Egy hét, egy év, 1996)
- Aimez-vous Brahms? (1959, magyarul: Szereti Brahmsot? 1987)
- Les merveilleux nuages (1961)
- Toxiques (napló, 1964)
- La chamade (1965, magyarul: Szívdobbanás)
- Le garde du csur (1968, magyarul: Szerelem életre-halálra, 1997)
- Un peu de soleil dans l'eau froide (1969, magyarul: Egy kis napfény a hideg vízben, 1997)
- Des bleus á l'âme (önéletrajz, 1972, magyarul: A lélek kékfoltjai)
- Il est des parfums (Guillaume Hanoteau-val, 1973)
- Un profil perdu (1974)
- Réponses (önéletrajz, 1975)
- Le lit défait (1977)
- Le chien couchant (1980, magyarul: Kushadó kutya, 1985)
- La femme fardée, Musique de scéne (elbeszélések, 1981)
- Un orage immobile (1983)
- Avec mon meilleur souvenir (önéletrajz, 1984, magyarul: Örök emlékül, 1986)
- De guerre lasse (1985)
- Un sang d'aquarelle (1987, magyarul: A kívülálló, 1999)
- Dear Sarah Bernhardt (1988)
- La laisse (1989, magyarul: Pórázon, 1990, illetve Halálos dallam, 1997)
- Les faux-fuyants (1991, magyarul: Rejtekutak, 1996)
- ...et toute ma sympathie (1993)
- Un chagrin de passage (1994, magyarul: Múló bánat, 1998)
- Le miroir égaré (1996, magyarul: Tükörkép, 1998)
- Derricre l'épaule (1998)
Drámák[szerkesztés]
- Château en Suéde (1959, magyarul: Svédországi kastély)
- Les violons parfois... (1961)
- La Robe mauve de Valentine (1963, magyarul: Valentine mályvaszínű ruhája)
- Bonheur, impair et passe (1964)
- Le cheval évanoui (1966)
- L'écharde (1966)
- Un piano dans l'herbe (1970)
- Zaphorie (1973)
- Pol Vandromme (1978)
- Il fait beau jour et nuit (1978)
- L'excés contraire (1987)
Elbeszélések[szerkesztés]
- Des yeux de soie
Díjai[szerkesztés]
- A kritikusok díja (1954)
- A monacói herceg díja (1985)
Források[szerkesztés]
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf kiadó ISBN 963-8477-64-4
- Ki kicsoda a világirodalomban? (1975-ig), Könyvkuckó, Budapest 1999 ISBN 9-638157-90-9
- ↑ Matthew Campbell. „Lesbian love triangle stirs Paris literati”, The Sunday Times, 2007. december 26.
