François Achille Bazaine

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
François Achille Bazaine
Bazaine.jpeg
Bazaine tábornagy portréja
(Jean-Adolphe Beaucé festménye)
Született
1811. február 13.
Versailles
Elhunyt
1888. szeptember 23. (77 évesen)
Madrid
Foglalkozása katona
politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz François Achille Bazaine témájú médiaállományokat.
Francois Achille Bazaine egy 19. századi fényképen

François Achille Bazaine (Versailles, 1811. február 13.Madrid, 1888. szeptember 22.) francia tábornagy.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A saint-cyri tisztképző intézetben nyert tiszti kiképzést. Ezt követően Afrikában szolgált az idegenlégiónál, amellyel 1835-ben Spanyolországba ment Krisztina kormányzó királyné támogatására a karlisták ellen. 1839-ben ismét Afrikába tért vissza, ahol 1850-ben ezredes lett. A krími hadjáratban mint dandártábornok a két idegenlégióbeli ezredből összeállított dandárt vezette. 1855-ben A hadjárat alatt tanúsított ügyességeért és vitézségéért soron kívül hadosztály-tábornokká léptették elő, mint ilyen 1859-ben Melegnanónál és Solferinónál tüntette ki magát. 1862-ben a Mexikóba indított sereghez osztották be és Élie Frédéric Forey tábornoknak Franciaországba való elutazása után 1863-ban a Mexikóban levő francia hadak fővezérévé nevezték ki, majd 1864-ben a császár tábornaggyá léptette elő. 1867-ben a francia hadaknak Mexikóból való kivonulása után, előbb a III., majd 1869-ben a gárda-hadtest parancsnoka lett.

Az 1870-es hadjárat kezdetén ismét a III. hadtestet vezényelte, később azonban, augusztus 12-én, III. Napóleon császártól átvette az összes francia hadsereg fölötti fővezérséget és rögtön elrendelte a visszavonulást Metztől Párizs felé, hogy a Châlons-sur-Marne-nál gyülekező tartalékokkal egyesülhessen. Terve végrehajtásában azonban megakadályozta az első német hadsereg, amely a francia sereg jobb szárnyába kerülve a visszavonulását megkezdő francia sereget augusztus 14-én erélyesen megtámadta és mindaddig feltartóztatta, amíg a folyton a csatatérre és környékére érkező német hadtestekkel szemben Bazaine nem folytathatta visszavonulását és ahelyett, hogy Északra tért volna ki, arra határozta el magát, hogy Metznél állást foglal és ott várja be a németek támadását, akik legyőzetésük esetén nem lettek volna képesek megvert csapataikat hadászati alapjuk felé terelni és következésképpen katasztrófának lettek volna kitéve. A német hadvezetés azonban bízva túlerejében és seregrészeinek kitűnőségében, augusztus 18-án mégis megtámadta Bazaine-t és mert az jobb szárnyának kellő időben való erősbítését elmulasztotta, döntően legyőzte. Bazaine Metz külerődei mögé vonta vissza seregét és később igen csekély tevékenységet fejtett ki a várat körülfogó németek ellen. Csak ritkán és akkor is megdöbbentő ügyetlenséggel kísérelt meg kitöréseket. A sedani fegyverletétel után egyáltalán nem mozdult, azt remélve, hogy Franciaország, hadsereg hiányában, úgyis mielőbb békét fog kötni, ezután pedig az egyedüli francia fegyveres hatalom élén ő lesz a helyzet ura. Azonban csalódnia kellett. Franciaország rögtönzött hadseregeivel még öt hónapig tartóztatta fel a német hadsereget Párizs előtt és ennyi időre Bazaine hadseregének nem volt élelmiszere. Szeptember végétől kezdve már katonai lovakkal táplálták a katonákat és végül október 27-én Bazaine és hadserege (170 000 fő 427 tábori ágyúval és golyószóróval) lerakta a fegyvert és hadifogságba került Németországba.

A hadjárat befejezése után Adolphe Thiers egy ideig még megvédte a közvélemény által nemcsak ügyetlenséggel és gyávasággal, de hazaárulással is vádolt Bazaine-t. Minthogy e vádakat később a hadsereg kitűnőségei is nyíltan felhozták, Bazaine kényszerítve volt hadtörvényszéki vizsgálatot kérni maga ellen. Aumale hercegének elnöksége alatt működő haditörvényszék egy évnél több időt igénybe vevő vizsgálat után 1873. december 10-én lefokozásra és halálra ítélte, egyidejűleg azonban a köztársaság elnökének kegyelmébe ajánlotta a sors által amúgy is eléggé sújtott aggastyánt.

Patrice de Mac-Mahon tábornagy, köztársasági elnök az ítéletet helyben hagyta ugyan, de a halálbüntetés helyett 20 évi várfogságot szabott ki büntetésül. Bazaine-t a Cannes melletti Sainte Marguerite szigeten lévő várban helyezték fogságba, ahonnan azonban már 1874. augusztus 10-én megszökött és Spanyolországba menekült. Saját védelmében megírta az Episodes de la guerre de 1870 et le blocus de Metz (Párizs, 1883) című röpiratot.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz François Achille Bazaine témájú médiaállományokat.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]